Egyre inkább elszabadulnak a rezsiköltségek Nyugat-Európában

Az energiaválság miatt gazdasági és társadalmi válság keletkezik Németországban 2023-ban a szövetségi kormány szerint.

Robert Habeck alkancellár, gazdasági miniszter szerdán Berlinben a kormány 2023-2024-es gazdasági előrejelzését ismertetve kiemelte, hogy az Európai Unió legnagyobb gazdasága recesszióba süllyed jövőre.

A hazai össztermék (GDP) az idei 1,4 százalékos növekedés után 2023-ban 0,4 százalékkal csökken, és csak 2024-ben indul újra a növekedés, amikor 2,3 százalékos bővülés várható.

A kormány eddig azzal számolt, hogy az idén 2,2 százalékkal, jövőre pedig 2,5 százalékkal nő a GDP.

A kilátások romlásának fő oka, hogy Oroszország leállította németországi földgázszállításait. Ennek hatására súlyos energiaválság keletkezett, amely egyre inkább gazdasági és társadalmi válsággá terebélyesedik – húzta alá a Zöldek politikusa.

Mint mondta, a válság kiváltó oka Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajna elleni támadása. Erre a támadásra az EU és a közösség nemzetközi partnerei egyértelmű szankciókkal válaszoltak, és továbbra is ez a helyes és szükséges válasz – jelentette ki a német alkancellár.

Hozzátette: évtizedekig hagytuk, hogy függőségben tartsanak és zsaroljanak minket, de az utóbbi hónapok erőfeszítései révén “nagyon jó úton haladunk, hogy megszabaduljunk az orosz energiaimport szorításából.

Az előrejelzés szerint Oroszország Ukrajna elleni háborújának következtében az energiaárak tartósan nagyon magasak maradnak Németországban, ami fékezi az ipari termelést, főleg az energiaintenzív szektorokban. Az infláció is tartósan magas marad, az idén 8 százalék, 2023-ban pedig 7 százalék lehet, és csak 2024-ben süllyed jelentősen, akkor 2,4 százalék lehet.

Ugyanakkor a gázfogyasztók és a távfűtéses lakásban élők terheinek mérséklését szolgáló – még csak tervezett – úgynevezett gázárfék tompítja majd az áremelkedést, nélküle 2023-ban még magasabb lenne az infláció – emelte ki Robert Habeck a prognózist bemutató tájékoztatóján.

Elmondta, hogy a 2024 végéig tartó időszakra szóló, 200 milliárd eurós keretű úgynevezett pénzügyi védőernyő program következő lépéseként a kormány gyorsan végrehajtja a földgáz és a villamos energia árának mérsékléséről szóló szakértői javaslatokat, mert gondoskodni kell arról, hogy az energia megfizethető maradjon.

A törekvések másik fő iránya az ellátásbiztonság erősítése. Ebben eredményes a kormány, hiszen a gáztárolók töltöttsége megközelítette a 95 százalékot, és rekordgyorsasággal épülnek a cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására alkalmas tengeri terminálok. Ugyanakkor a földgáz így is szűkös jószág marad, ezért takarékoskodni kell, hogy az ország ellátási gondok nélkül átvészelje a telet – fejtette ki Robert Habeck.

Aláhúzta, hogy nem csak tűzoltással, az akut gondok orvoslásával kell foglalkozni, hanem hosszú távra szóló lépéseket is tenni kell, fel kell készülni az orosz energiafüggőség utáni korszakra és ki kell tartani az éghajlatváltozást nem fokozó, klímasemleges gazdaság kiépítése mellett.

Ehhez szerinte ösztönzést, mintát kínálhat a washingtoni vezetés inflációcsökkentő programja. Az EU-ban is el kell indítani egy programot a gazdasági szerkezet átalakításának elősegítésére, ez azonban nem elsősorban pénzügyi támogatást jelent, hanem strukturális reformokat, mindenekelőtt a tagállami és EU-s szintű tervezési és engedélyezési eljárások áramvonalasítását – sürgette a német alkancellár.

A legolvasottabb német napilap, a Bild címlapon számolt be egy német nyugdíjasról, aki arra panaszkodik, hogy már nagyobb összeg szerepel a gázszámláján, mint amennyi a nyugdíja. A Bajorországban élő 77 éves Peter Schanner éves szinten 20 ezer kWh óra gázt használ el. Ezért a fogyasztásért eddig átlagosan 105 eurót  (kb 42 ezer Ft) fizetett, a Mitgas nevű szolgáltató azonban már jelezte felé, hogy novembertől ez az összeg 1223 euróra (közel 500 ezer Ft) növekszik. 

Ez több mint az idős férfi nyugdíja, ami az 1060 eurónyi összeget sem éri el. 

Schanner azonnal szerződést bontott a Mitgas-zal, és egy új szolgáltatót választott. Reményei szerint jelentősen csökkenni fog a gázszámlája. A német lap egyébként arról ír, hogy gázfélelem van Németországban, és egyre többen képtelenek fizetni a számláikat, és nem tudják, hogy mitévők legyenek. 

Ahogy arról korábban írtunk, egy másik német nyugdíjas is arról beszélt a Bildnek, hogy amikor meglátta a megnövekedett rezsiszámláját, nem tudta, hogy egy sör vagy a szívgyógyszere után nyúljon-e. A családi házban élő német nyugdíjas már hetek óta számolgatta, hogy mi várhat rá, de amikor a saját szemével látta meg az összeget, akkor hirtelen leverte a verejték. Az eddigi 165 eurós (kb. 70 ezer forint) havi gázszámla helyett most 2200 euró (kb. 900 ezer forint) befizetését várja tőle a gázszolgáltató. Ez közel 14-szeres növekedést jelent. 

Az Európa-szerte a közintézményekre bevezetett energiakorlátozásokat magára nem vonatkoztatja az Európai Bizottság.

„Több mint 23°C-ot mértek az Európai Bizottság brüsszeli székházában, miközben nem akarják, hogy 19 fok fölé fűtsük az EU-ban a középületeket” – szúrta ki a Mandiner.hu. Mint a portál megírta, munkatársaik a Bizottság épületében járva lettek figyelmesek a hőmérő állására.

Ahogyan arról a Hirado.hu is folyamatosan beszámol, az orosz-ukrán háború kitörése óta az orosz agresszióra adott európai szankciók sokszorosára emelték a földgáz és az áram piaci árát. Az Unió és a tagállamok nyár eleje óta küzdenek a sorozatosan rekodrokat döntő energiaárakkal.

Ezen túl azonban Európát az a veszély is fenyegeti, hogy az EU és Oroszország között elharapózott politikai konfliktus miatt nemcsak megfizethetetlen lesz az energiahordozók behozatala, hanem mennyiségben sem lesz elegendő forrás.

Szavai szerint a rekordidő alatt elért megállapodás biztosítani fogja a gázfogyasztás rendezett és összehangolt csökkentését az Európai Unióban.

A lakossági fogyasztók és az ipar védelmében az Európai Bizottság volt az az uniós szerv, amely nyáron arra vonatkozó javaslatot tett le a tagállamok elé, hogy legalább 15 százalékos fogyasztáscsökkentést kellene végrehajtani Európa-szerte 2022. augusztus 1. és 2023. március 31. között. Ezen javaslat része volt az a felvetés, hogy az energiaellátási körülmények rosszabbra fordulása esetén szükség lesz a középületek hűtésének és fűtésének korlátozására is.

Európai politikusok és a brüsszeli elit szerint az európai polgároknak is segíteniük kell a „Putyin elleni harcban”, meg kell érteniük a szankciókat, el kell fogadniuk az egekbe szökő energiaárakat, és spórolniuk kell: ki kell kapcsolni a klímát, lejjebb kell csavarni a fűtést és kevesebbet kell fürdeni.

Miközben a brüsszeli elit luxuséletet él, sajátos megoldásokat alkalmaz a spórolásra, vagy épp egyáltalán nem spórol – olvasható a V4NA hírügynökség cikkében.

Nem telik el nap anélkül, hogy egy-egy brüsszeli bürokrata vagy liberális európai politikus ne hangoztatná, hogy az európai polgároknak be kell látniuk, hogy nekik is részt kell venniük a putyini agresszió elleni harcban.

"Népfelkeléstől" tart Frans Timmermans zöld átmenetért felelős uniós biztos, ha a télen európaiak nem fognak tudni befűteni – derül ki az európai biztos Guardiannak adott interjújából. Ebben a szituációban az európaiak nem az "indulatok hűtését" várják el a politikai vezetőktől hanem hogy megoldják, vagy legalább enyhítsék azokat a problémákat, amiket részben ők okoztak – reagált Hortay Olivér, a Századvég energetikai üzletágának vezetője.

Elég csak Frans Timmermans, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke kijelentésére gondolni, aki már márciusban azt mondta, hogy „az európaiak azzal segíthetnek a Vlagyimir Putyin elleni harcban, ha lejjebb kapcsolják a fűtést otthonukban. A mi döntéseink határozzák meg, hogy mennyi energiát fogyasztunk, és hogy mennyire vagyunk erősek az Oroszországgal szembeni reakcióinkban”.

Azóta számtalan hasonló nyilatkozat látott napvilágot, Brüsszelben újabb és újabb szankciókat követelnek, az energiaárak pedig annyira elszálltak, hogy milliók rettegnek a téli hónapoktól, attól félve, hogy nem fogják tudni fűteni otthonaikat.

A liberális politikai elitet azonban láthatóan ez nem érdekli. A napokban Annalena Baerbock német külügyminiszter, a Zöldek politikusa például arról beszélt, nem hatja meg, ha az emberek az utcára vonulnak, hogy tüntessenek az elszabadult energiaárak miatt.

Más politikusok pedig tippeket adnak az embereknek arról, hogyan spóroljanak, például ne fürödjenek, ne mossanak, tekerjék lejjebb a fűtést. A tippek osztogatásából pedig a mainstream média is kiveszi a részét, egészen elképesztő mennyiségben önti magából az őrültebbnél őrült ötleteket. Nemrég még azt is leírták, hogy rengeteget spórolhat az ember, ha a zuhany alatt vizel – írja a V4NA hírügynökség.

Van, amiről azonban nem számol be a mainstream média. Tilos beszámolnia arról, hogy azok a politikusok, akik európaiak millióira kényszerítik rá a spórolást, milyen elképesztő luxusban élnek.

A V4NA a napokban számolt be róla, hogy Guy Verhofstadt, Belgium volt miniszterelnöke, a liberális Renew Europe európai parlamenti frakció EP-képviselője Gent belvárosában egy 17. században épült, gyönyörűen felújított, folyóparti műemlék épületben él Belgiumban.

A politikus egészen különleges módját találta meg a „spórolásnak”, amikor tetemes mennyiségű közpénzt használt fel folyóparti villája felújításához.

Verhofstadt kétszínűsége nyilvánvalóan nem egyedi, a brüsszeli politikusok igazi luxusban élve osztogatják a spórolási tanácsokat a kétségbeesett európaiaknak.

„A brüsszeli buborék szívóereje óriási. Ez egy mikrovilág”

– így vélekedett egy olasz gyakornok a Groene Amsterdammer holland lapnak. Egy korábbi tisztviselő pedig arról beszélt, hogy a brüsszeli buborékban élők minden mozzanata az EU légkörében zajlik, a gyermekeik nagyon drága nemzetközi iskolába járnak, amit az Európai Bizottság fizet állandó szerződéssel.

A brüsszeli politikus egyike azoknak, akik szerint az Oroszországgal szembeni szankciós politika fenntartása érdekében az uniós polgároknak is áldozatokat kell hozniuk, ami spórolást követel meg mindenkitől.

Beszámolók alapján a legfontosabb emberek Tervurenben élnek, ami sokak szerint Európa egyik legdrágább és legjobban őrzött települése. A V4NA a helyszínen járt utána, hogy milyen az élet a kertvárosban, ahol egy tollat sem lehet leejteni anélkül, hogy ne tudnának róla a helyiek és a hatóság.

Tervuren az Európai Unió brüsszeli intézményeitől mindössze 15 perces autóútra található. Amikor a V4NA stábja megérkezett a kisvárosba, luxusházak erdejében találta magát. Ha a Google térképén madártávlatból megnézzük a telkeket, látható, hogy medencék és sportpályák is tartoznak a luxus ingatlanokhoz.

(forrás: V4NA)

Láthatóan nem spórolnak az energiával, hiszen a medencéket fűteni, tisztítani kell, a sportpályákhoz néhol pedig profi kivilágítás is jár.

Napelemet, napkollektort sem sok házon látni, és a házak errefelé nem az átlagos európai adófizetők pénztárcájának lettek kitalálva, hiszen 1,5–2 millió eurót is elkérnek egy-egy ilyen villáért. A 23 ezres lélekszámú kisvárosban több iskola is található, ahol túlnyomó többségében a brüsszeli buborékban élő elit gyermekei tanulnak – írják.

Amennyire a nyitott határoknak és a befogadásnak adnak hangot a brüsszeli bürokraták, annyira igyekeznek védeni és kizárni a nem helyieket. Az utcákról szinte lehetetlen belátni a kertekbe, a magas kerítések mögött sűrű növényzet biztosítja, hogy biztosan titokban maradjon, mi található és mi történik az udvaron. A telkek számos pontját biztonsági kamerával figyelik, így a járókelők még tüsszenteni sem tudnak anélkül, hogy azt ne vennék videóra.

Hogy mennyire szigorúan védik a környéket, jól mutatja az is, hogy a V4NA stábja alig pár perce tartózkodott Tervurenben, majd két rendőr érkezett ki a V4NA munkatársaihoz, akik elvették a telefonjaikat és kitörölték a korábban készített fényképeket. A rendőrök jogsértő módon az autót is kipakolták, emellett az operatőr kamerájának memóriakártyáját is elvették, mondván, hogy tilos forgatni ezen a környéken.

Frans Timmermans is rengeteget posztolt már arról, hogy milyen az élet Tervurenben, és arról is beszélt, hogy „otthonosan érzi magát” a városban.

Tervuren persze csak egy szelete a brüsszeli elit életének, de már ebből is kitűnik,

a luxusban élő brüsszeliták szigorúan őrzött luxusotthonaik biztonságából képtelenek megérteni az embereket.

Európát egyre mélyebben sújtják a szankciók, az oroszokat azonban nem rengették meg az intézkedések. Ez derült ki akkor, amikor a V4NA stábja Oroszországba utazott, hogy saját tapasztalatokat gyűjtsön a szankciók hatásairól. A hétköznapokban apró nehézségeken túl nem érezték meg az oroszok.

A félelem vezérelt, tájékozatlan európai mainstream liberális médiamunkások, tulajdonosaik érdekeit kiszolgálva, nyugat-európai irodáik mélyéről írják meg, hogy mennyire sikeresek voltak a szankciók – tette hozzá a lap.