Pánik Franciaországban: robbanásig feszült a helyzet

Három hétig tartó blokád után a TotalEnergies francia olajipari vállalat egyik finomítójában szerdán felvették a munkát a sztrájkolók, és bár a cég más létesítményeiben folytatódott a fizetésemelésekért meghirdetett munkabeszüntetés, a töltőállomásokon javulni kezdett az üzemanyag-ellátás.

A sztrájkot meghirdető CGT szakszervezet jelentette be, hogy a TotalEnergies egyik olajfinomítójában a nyugat-franciaországi Donges-ban véget ért a tiltakozás, négy másik létesítményben viszont folytatódott. A nyolc francia olajfinomítóból öt tartozik a TotalEnergies-hez.

KAPCSOLÓDÓ TARTALOM

A dráguló megélhetés és a kormányzati politika ellen tüntettek Párizsban

A megmozduláson a rendőrség és a francia sajtóorgánumok által megbízott független Occurence számlálószervezet szerint mintegy 30 ezren, a szervezők szerint 140 ezren vettek részt.

A TotalEnergies vezetősége a kormány nyomására múlt héten megállapodott a többségi szakszervezetek képviselőivel a 7 százalékos béremelésről novembertől, valamint 3 és 6 ezer euró közötti rendkívüli bónusz kifizetéséről minden munkavállalónak.

A sztrájkot meghirdető CGT szakszervezet azonban – amely 10 százalékos fizetésemelést követelt, 7 százalékot az inflációra, 3 százalékot pedig a cég által az első fél évben elkönyvelt 10,6 milliárd eurós nyereség igazságosabb elosztásaként – nem írta alá a megállapodást, és a sztrájk folytatására buzdította a dolgozókat.

A szakszervezet szerdán viszont ajánlatot tett „a megmozdulás befejezésére” a TotalEnergies vezetőségének, amelyet az visszautasított a CGT szerint. Az olajvállalat az AFP hírügynökségnek ezt azonban nem erősítette meg.

Az ajánlat új munkahelyekről és beruházásokról szólt, valamint „helyi tárgyalásokról a sztrájkolók specifikus problémáiról”. A CGT arra is garanciát kért, hogy nem fogják retorziók érni a sztrájkolókat.

A kormány összesítése szerint a benzinkutak 20 százalékánál van hiány legalább egyik üzemanyagból, míg az arány a hétvégén 30 százalék volt.

„A helyzet egyértelműen javul” – jelentette ki Élisabeth Borne miniszterelnök.

„Tudom, hogy a helyzet még nehéz nagyon sok honfitársunk számára, de a javulás megkezdődött, és szeretném még egyszer arra kérni a sztrájkoló dolgozókat, hogy vegyék fel a munkát” – tette hozzá a nemzetgyűlésben.

Az ellátás javítása érdekében a kormány továbbra is hatóságilag kötelez egyes sztrájkoló olajipari dolgozókat a munkafelvételre, arra hivatkozva, hogy a megállapodás megszületett a fizetésemelésekről.

Patrick Pouyanné, a TotalEnergies elnök-vezérigazgatója, aki a sztrájk szeptember 27-i kezdete óta nem szólalt meg, kedden nyilvánosan kijelentette, hogy belefáradt azt hallgatni folyton, hogy a fizetése 52 százalékkal emelkedett egy év alatt, miközben 2017 óta állandó összegű a fizetése, és alacsonyabb, mint más európai és amerikai vállalatigazgatóknak. A kormány szerdán azt kérte tőle, hogy inkább az általa vezetett cégen belüli szociális párbeszédet oldja meg.

Tiltakozó menetet szervezett az egyre dráguló megélhetés és a kormányzati politika ellen vasárnap Párizsban az ellenzéki francia radikális baloldal, amely „egy új népfront” létrehozását tűzte ki célul.

A megmozduláson a rendőrség és a francia sajtóorgánumok által megbízott független Occurence számlálószervezet szerint mintegy 30 ezren, a szervezők szerint 140 ezren vettek részt.

„Ez a nagy összefogás, amelyet most elkezdünk ezzel a menettel, hatalmas siker”

– vélte Jean-Luc Mélenchon, az ellenzéki radikális baloldali Engedetlen Franciaország vezetője, aki a tömeg közepén egy teherautóból szólt a tüntetőkhöz és bejelentette egy „új népfront” megalakulását, amely szerinte hamarosan átveheti a hatalmat az országban.

A menet élén vonult Annie Ernaux friss Nobel-díjas francia írónő is, a párt tagja.

Jóllehet a szakszervezetek nem kívántak részt venni a tüntetésen, Jean-Luc Mélenchon jelezte: támogatja a kedden esedékes általános sztrájkot, amelyet a baloldali szakszervezetek hirdettek meg a közszférában és az állami közlekedési vállalatoknál a jelenleg 6 százalékos inflációnak megfelelő fizetésemelést követelve.

A felvonuláson megjelentek a mérsékeltebb baloldali pártok vezetői is.

„Az üzenet egyszerű: a profit igazságosabb elosztását akarjuk”

– mondta Olivier Faure, a Szocialista Párt főtitkára.

A menet incidens nélkül vonult végig a Nation tértől a Bastille térig, de a megmozdulás közelében megjelentek feketeruhás antikapitalista anarchisták, akik kirakatokat törtek be és egy bankfiókot is megrongáltak, majd miután a rendőröket kezdték megdobálni, azok könnygázzal oszlatták szét őket.

Gabriel Attal költségvetési miniszter, volt kormányszóvivő élesen bírálta a menetet, amely szerinte az országot blokád alatt tartókat pártolja. A kormánytag a TotalEnergies olajipari vállalat dolgozóira utalt, aki harmadik hete sztrájkolnak fizetésemelést követelve, ellátási problémákat okozva a töltőállomásokon.

A TotalEnergies vezetősége a kormány nyomására csütörtökön ült először tárgyalóasztalhoz a szakszervezetek képviselőivel a sztrájk szeptember 27-i kezdete óta. Péntek reggel a cég többségi szakszervezetei – a CFDT és a CFE-CGC – bejelentették, hogy megszületett a megállapodás a 7 százalékos inflációkövető béremelésről novembertől, valamint 3 és 6 ezer euró közötti rendkívüli bónusz kifizetéséről minden munkavállalónak.

A CGT azonban – amely 10 százalékos fizetésemelést követelt, 7 százalékot az inflációra, 3 százalékot pedig a cég által az első félévben elkönyvelt 10,6 milliárd eurós nyereség igazságosabb elosztásaként – éjszaka felállt a tárgyalóasztaltól és nem írta alá a megállapodást.

Miután az amerikai Esso-ExxonMobil olajipari vállalatnál a korábban tüntető dolgozók felvették a munkát, az ellátás valamelyest javult, de a kormány adatai szerint szombaton a benzinkutak 27 százalékánál még mindig hiány volt legalább egyik üzemanyagból, Párizsban a kutak 40 százalékánál voltak ellátási gondok.

Gabriel Attal vasárnap „elfogadhatatlannak” nevezte, hogy a CGT blokádja annak ellenére folytatódik, hogy a többség elfogadta a vezetőség fizetésemelési ajánlatát.

„Ez nem egy normális sztrájk, a sztrájkjognak is vannak határai”

– jelentette ki Geoffroy Roux de Bézieux, a legjelentősebb munkáltatói szervezet, a MEDEF elnöke, aki szerint 150 ember tartja túszul Franciaországot az olajfinomítók által. Szerinte hatóságilag kell kötelezni a munkafelvételre a CGT-tagokat a TotalEnergies-nél.

A CGT jelezte: legalább keddig, a több szakszervezettel (FO, Solidaires és FSU) közösen meghirdetett általános országos sztrájkig kívánja folytatni a munkabeszüntetést. A reformszakszervezetek szerint viszont az általános sztrájk nem megoldás az inflációs gondokra, álláspontjuk szerint a fizetésemeléseket ágazatonként külön-külön kell megtárgyalni a munkáltatókkal.

Korábban a francia töltőállomások 30 százalékán ellátási problémák alakultak ki, ami miatt egyre több benzinkúton  voltak  végeláthatatlanok a sorok. 

Franciaországban egyre súlyosabb a benzinhiány, hiába ültek tárgyalóasztalhoz a szakszervezeti képviselők és a cégvezetés, továbbra sem történt előrelépés a bértárgyalások tekintetében, mivel a vállalatvezetés nem hajlandó megadni a munkavállalók által kért 10 százalékot, csupán az előzőleg beígért 3,5 százalékos emelést - írja a portál. A kialakult patthelyzet miatt a legnagyobb francia szakszervezet, a CGT folytatja a szeptember végén elkezdett sztrájkot, a TotalEnergies és az ExxonMobil több olajfinomítója is érintett, sajtóértesülések szerint a finomítók kétharmada október 10-én este leállt. 

Ezzel egy időben egyre több olyan videó szivárog ki az internetre, amelyeken az látható, hogy az emberek egyre feszültebbek és agresszívabbak. 

A francia elnök szerint minden rendben lesz!

A francia elnök jelezte: a TotalEnergies-nél a tárgyalások szerdán megkezdődtek hamarosan megállapodás születhet. Franciaország hét olajfinomítójából hatban sztrájkoltak szerdán, ezek közül kettő az amerikai Esso-ExxonMobil-hez, négy pedig a francia TotalEnergies-hez tartozik. A dolgozók mindkét vállalatnál az infláció mértékével megegyező fizetésemelést, valamint az olajipari vállalatok elkönyvelt nyereségének igazságosabb elosztását követelik. 

Vagyis a francia elnök bármennyire is próbálja tagadni, a kialakult helyzetnek mégis csak van köze az orosz-ukrán háborúhoz. A Brüsszel által kivetett szankciók ugyanis árrobbanást okoztak az élelmiszerárak, az üzemanyagárak és az energiaárak tekintetében is. A megélhetési válság következménye pedig az, hogy az emberek több fizetést követelnek.

Az elmúlt napokban egyébként több komoly tüntetés is volt Franciaországban. Több tízezren vonultak utcára, ahol Emmanuel Macron lemondása mellet az Európai Unióból és a NATO-ból való kilépést is követelték a demonstrálók. 

Londoni makrogazdasági elemzők friss előrejelzése szerint várhatóan recesszióban tölti a jövő évet a brit gazdaság a magas infláció, az emelkedő kamatok és a világgazdaság általános gyengélkedése miatt.

Az EY globális pénzügyi tanácsadó cég ITEM Club nevű londoni gazdasági kutatóintézetének szerdán ismertetett őszi prognózisa azt valószínűsíti, hogy a brit hazai össztermék (GDP) az idei harmadik negyedévben 0,3 százalékkal csökkent, és várhatóan 0,2 százalékkal esik vissza a negyedik negyedévtől a jövő év második negyedévének végéig terjedő időszak minden egyes negyedévében.

Az ITEM Club számításai szerint ez azt jelenti, hogy a brit GDP-érték 2023 egészében 0,3 százalékkal csökken.

A ház hangsúlyozza, hogy ez jelentősen rontott előrejelzés, a nyári EY ITEM Club-prognózisban ugyanis még 1 százalékos brit gazdasági növekedés szerepelt 2023-ra.

A cég 2022-re 8,9 százalékos, jövőre 5,5 százalékos egész évi átlagos inflációt vár Nagy-Britanniában, 2024-re azonban azt valószínűsíti, hogy a fogyasztói árindex átlagos emelkedési üteme a Bank of England 2 százalékos célszintje alá, 1,8 százalékra lassul.

Az ITEM Club londoni elemzőinek várakozása szerint ebben az inflációs környezetben a brit jegybank jelenlegi kamatemelési ciklusa a piac által árazott 5,50 százalék helyett 4,00 százalékos kamatszinten tetőzik jövő tavasszal, 2023 végén és 2024-ben pedig kamatcsökkentések következhetnek.

A Bank of England – az EU-n kívüli legnagyobb európai gazdaság központi bankja – tavaly december 16-án kezdte jelenlegi szigorítási ciklusát 0,10 százalékos rekordmélységű kamatszintről.

A legutóbbi, szeptember végén bejelentett hetedik kamatemelés óta a brit jegybanki alapkamat 2,25 százalék, a 2008-as globális pénzügyi válság előtti időszak óta a legmagasabb.

A piac feszülten várja a november 3-án esedékes következő kamatdöntést, miután Andrew Bailey, a Bank of England kormányzója egy minapi pénzügyi fórumon felszólalva kijelentette, hogy a mostani inflációs környezetben a vártnál is erőteljesebb monetáris lépés következhet.

Az elemzői előrejelzések nem zárják ki, hogy a Bank of England monetáris tanácsa novemberben akár egy teljes százalékponttal is emelheti az alapkamatot.

A brit statisztikai hivatal (ONS) szerdán ismertetett friss adatai szerint a brit fogyasztói árindex (CPI) a múlt hónapban 10,1 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.

Ez az ütem a legmagasabb azóta, hogy az éves infláció havi rendszerességű mérése a jelenlegi módszertannal 1997 januárjában megkezdődött Nagy-Britanniában.

A modellezéssel még korábbra visszaszámolt adatok alapján legutóbb több mint negyven éve, 1982 januárjában volt ennél magasabb az éves brit infláció, 11 százalék körüli ütemmel.

A brit gazdaság recesszióját más nagy londoni házak is valószínűsítik.

Az S&P Global Ratings nemzetközi hitelminősítő a minap leminősítés lehetőségére utaló negatívra rontotta az addigi stabilról Nagy-Britannia AA/A-1 plusz szintű államadós-osztályzatának kilátását.

A cég elsősorban azzal a várakozásával indokolta a lépést, hogy a brit kormány által nem sokkal korábban bejelentett – a hatalmas piaci felfordulás hatására azóta csaknem teljes egészében visszavont – nagyszabású adócsökkentési program az évtized közepéig tartó előrejelzési időszakban folyamatosan növelni fogja a brit államháztartási hiányt és az államadósság-rátát.

Az indoklásban szerepelt az is, hogy a brit GDP-érték 2023 egészében 0,5 százalékkal visszaesik.

Ez jelentősen rontott előrejelzés, mivel az S&P korábbi prognózisa 2023-ra 2,3 százalékos növekedést valószínűsített a brit gazdaságban.