kulcsár edina
Mindez az éghajlatváltozás elleni küzdelem jegyében zajlik.
Az új-zélandi kormány törvénymódosítást nyújtott be a wellingtoni parlament alsóházában a haszonállatok által termelt üvegházhatású gázok megadóztatásáról – írja a helyi sajtóra hivatkozva a New York Post online kiadása.
Nagyon leegyszerűsítve a Munkáspárt kedden bemutatott javaslata plusz terheket róna a kérődző állatokat, azon belül is elsősorban a szarvasmarhákat és juhokat tartó gazdákra. Céljuk, hogy a pluszköltségek beépüljenek az állati eredetű termékek (tej, marhahús) áraiba, ami közvetlenül a fogyasztás, közvetetten pedig a kérődző állatállomány, illetve a kibocsájtás csökkenéséhez vezetne.
A szarvasmarhák (és más kérődző állatok) bendőjében a rostok megemészthetetlensége miatt nagy mennyiségben termelődik metán, ami hússzor erősebb üvegházhatású gáz, mint a szén-dioxid. A metán az állatok kérődzése során természetes úton távozik a szervezetből, nagyjából 95:5 arányban az emésztőcsatorna be-, illetve kijáratán (böfögés, szellentés). A légtérben fellelhető metán egyik legfontosabb forrásának a WHO a szarvasmarha-állományt jelölte meg. A világon a metán 18 százalékát a haszonállatok bocsátják ki.
Új-Zélandon valamivel több mint 5 millió ember él, valamint körülbelül 10 millió szarvasmarha és 26 millió juh. Az ország teljes üvegházhatású gázkibocsátásának csaknem feléért a mezőgazdaság felel.
Jacinda Ardern, Új-Zéland baloldali miniszterelnöke szerint a világon még egyetlen más ország sem dolgozott ki a mezőgazdasági kibocsátások árazására és csökkentésére vonatkozó rendszert, ami azt jelenti, hogy hazája élen jár az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.
A kibocsátások csökkentése segíteni fogja az új-zélandi gazdákat abban, hogy ne csak a világ legjobbjai legyenek, hanem a legjobbak legyenek a világ számára
– fogalmazott Jacinda a javaslattal kapcsolatban, amit a gazdák hevesen elleneznek és következetesen „fingadónak” csúfolnak.
A Federated Farmers mezőgazdasági lobbicsoport szerint az adótervezet „kitépi a kisvárosi Új-Zéland lelkét”, hatására pedig a gazdák tömegesen adják majd el a földjeiket, mert az állattartás anyagilag értelmetlenné válik. Egy keddi közleményében a szervezet azt írta, hogy a gazdálkodók több mint két évik próbáltak együttműködni a kormánnyal egy ésszerű kibocsátáscsökkentési terv kidolgozásában, de a döntéshozók nem voltak nyitottak a párbeszédre.
Az ellenzékben lévő konzervatív ACT Párt szerint a adómódosítás valójában csak növelni fogja a globális kibocsátást azáltal, hogy a Új-Zélandon kieső termelés más, az állattartás terén kevésbé hatékony országokba helyeződik át.
Ha a tervezetet elfogadja a parlament – amire minden esély megvan –, akkor a gazdáknak 2025-től kezdődően kell fizetnie a teheneik és juhaik után évente. Az adónem mértékéről egyelőre nem rendelkeztek.
Fontos megjegyezni, hogy 2003-ban Új-Zélandon már megpróbálta egy, a mostanihoz nagyon hasonló adónemet bevezetni. Akkor azonban a javaslat országszerte komoly ellenállásba ütközött a gazdák részéről, hatalmas tiltakozást váltott ki, melynek következtében a törvényhozók elálltak a tervtől.