Egyre nehezedő szociális helyzet Nyugat-Európában

Ausztriában folytatódott az év eleje óta tartó negatív tendencia: a nyugdíjpénztárak befektetett eszközeinek értéke 2,7 milliárd euróval csökkent a tárgyévben. Emiatt mintegy 120 ezer nyugdíjpénztári ellátásban részesülőnek nyugdíjcsökkentésre kell számítania 2023-tól. A PEKABE érdekvédelmi szervezet szerint ennek mértéke akár 15 százalék is lehet.

A PEKABE közleményében azt írta: Ausztria politikusai és szociális partnerei évek óta figyelmen kívül hagyják a nyugdíjpénztári tagok bizonytalan helyzetét. Az Idősek Tanácsának kezdeményezését a pénzügyminisztérium tisztségviselői elutasították, mondván, nem veszteségekről van szó, hanem arról, hogy az elvárások nem teljesülnek. A várható 15 százalékos nyugdíjcsökkentés és a 10 százalékos infláció tükrében ez több mint cinikus nézet. A jelenlegi inflációt figyelembe véve ez 25 százalékos vásárlóerő-veszteséget eredményez – a nyugdíj negyede de facto megsemmisül. Ez a fejlemény azonban a még dolgozó, nyugdíjra jogosultak számára is veszélyes, mivel a jövőbeni nyugdíjaik jelentősen csökkenhetnek.

„A kialakult helyzetben az Idősügyi Tanács a nyugdíjpénztárak veszteségének megtérítését követeli. A pénzügyminiszter korábban megígérte, hogy megoldja ezt a problémát” – mondta Ingrid Korosec, az Idősek Szövetségének vezetője és az Idősek Tanácsának elnöke. 

A Pénzügyminisztérium a Wiener Zeitungnak azt mondta, hogy megvizsgálták, és szakértőkkel ellenőriztették  a javaslatokat. „Ez az ellenőrzés azt mutatta, hogy a nyugdíjalapok tőkepiaci veszteségeinek kompenzációja alkotmányosan nem lehetséges”.
Peter Weller, a PEKABE elnöke úgy véli: 

Több támogatást és szolidaritást követeltek a kormánytól az energiaválság miatt tüntetők több német városban szombaton.

A szervezők – egy baloldali szakszervezeti szövetség, környezetvédő és szociális szervezetek – szerint a szombat délutáni megmozdulásokon összesen 24 ezer ember vett részt Berlinben, Düsseldorfban, Drezdában, Frankfurtban, Hannoverben és Stuttgartban. A rendőrség alacsonyabbra becsülte a résztvevők létszámát.

A demonstrációk kezdeményezői célzott támogatást követeltek az alacsony jövedelműek számára, újraelosztást a gazdagokra kiszabott magasabb adók révén, valamint a fenntartható energiaforrásokra történő következetesebb áttérést.

Berlinben a rendőrség szerint „nyugodt” volt a helyzet, a résztvevők száma az első becslések szerint délután 1800 alatt maradt, holott a szakszervezeti szövetség hatezer résztvevőről beszélt.

A menetben a kormányzó balközép Német Szociáldemokrata Párttól (SPD) balra álló Die Linke (Baloldal) számos politikusa vonult fel.

Drezdában a szakszervezet szerint kétezren vettek részt a megmozduláson. Sylvia Bühler, a szolgáltató ágazatok dolgozóit képviselő Verdi (ver.di) szakszervezet szövetségi vezetésének tagja a nagygyűlésen kijelentette, hogy nagyon aggódnak azokért az emberekért, akik nem tudják tovább fizetni a szörnyűségesen emelkedő élelmiszer- és energiaárakat.

Sebastian Wegner, a Volkssolidarität szociális szervezet szövetségi végrehajtó igazgatója „védőernyőt” szorgalmazott a létfontosságú szolgáltatások biztosítása és a szociális intézmények védelme érdekében.

A német kormány pénteken 200 milliárd eurós csomagot hagyott jóvá a cégeknek és a háztartásoknak a szárnyaló energiaárakkal szembeni védelmére.

Németországban a magas energiaárak miatt szeptemberben 10,9 százalékos volt az infláció.

Franciaországban új támogatási rendszert jelentett be a kormány a vállalatok energiaköltségeinek mérséklésére, több cég ugyanis kényszerszabadságra küldi munkavállalóit, néhány pedig azt tervezi, hogy más kontinensre települ át, ahol olcsóbb az energiaár – hangzott el az M1 Híradójában.

Először mindegyik érintett cégnek meg kell tárgyalnia az energiaszerződését a szolgáltatóval, és ha az meghalad egy bizonyos összeget, akkor a kormány vállalni fogja, hogy tíz és huszonöt százalék közötti részben átvállalja az energiaköltségeket, amelyeket a vállalkozásoknak nem kell megfizetniük, helyettük a kormány közvetlenül a szolgáltatókkal fogja a számlákat rendezni.

Németországban a megnövekedett energiaköltségek miatt a kis- és középvállalkozások negyede tervez leépítést egy friss felmérés szerint. A több mint három és fél millió vállalkozás nagy része a tervezett beruházásokat is elhalasztja, néhányan pedig áthelyeznék telephelyüket olyan országokba, ahol alacsonyabbak az energiaköltségek.

A német szövetségi kormányon múlik, hogy mennyire tudják támogatni a kis- és középvállalkozásokat. Nemrég meghirdették a kétszáz milliárd eurós tehermentesítő csomagot, de még hétfőn is jelentős vitákat folytattak a gázárfék bevezetésének időpontjával kapcsolatban. Ezt márciusra tervezi a szövetségi kormány, viszont többen úgy vélik, hogy az késő lesz a vállalkozások és a lakosság számára is .

Tízezrek tüntettek a drasztikusan emelkedő energiárak miatt Németország nagyvárosaiban szombaton. A demonstrálók több támogatást és szolidaritást követeltek a kormánytól az alacsonyabb jövedelműek számára. A szervezők becslése szerint mintegy huszonnégyezren vonultak utcára Berlinben, Düsseldorfban, Hannoverben, Stuttgartban, Drezdában és Frankfurtban. De nemcsak Németországban, hanem több más európai országban is demonstrációkat tartottak.

Miközben hétről hétre tízezrek vonulnak az utcákra Európában a magas energiaárak miatt, az Európai Bizottság többek között a gázhiányra és a magas árakra tekintettel egy 15 százalékos önkéntes fogyasztáscsökkenést irányzott elő. Bár Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke terve ambciózus, annak működőképessége kérdéses. A Magyar Nemzet által szemlézett V4NA elemzés szerint ugyanis több tagországban, így például Spanyolországban, Szlovákiában vagy Írországban nem hogy nem csökkent, hanem kismértékben még nőtt is a gázfogyasztás.

„Európában és Magyarországon is szankciós infláció van. Szankciós felárat kell fizetni az energiáért, ami megjelenik a szállítási költségekben és az élelmiszerárakban is”

– mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a szombati Kormányinfón. Gulyás Gergely hozzátette, hogy mindez a brüsszeli szankciók következménye.

Az M1 műsorában pedig már Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő beszélt arról, hogy a szankciós politika miatt szálltak el az energiaárak. „Egyszerűen a szankcióknak olyan hatása volt az energiaárakra, olyan módon lökte az egekbe az energiaárakat, hogy azt most nincs olyan európai ország, amelyik ne érezné a saját bőrén.”

Kiemelte azonban, hogy a kormány a háború kitörése óta azon dolgozik, hogy a lakosság minél kevesebbet érezzen a szankciók hatásaiból. Szentkirályi Alexandra hangsúlyozta, hogy a rezsicsökkentés egész Európában egyedülálló módon védi a magyarokat.

„…Magyarországon egész Európában egyedülálló módon tudjuk az embereket védeni a rezsicsökkentéssel az átlagfogyasztásig. Ez nagyjából a fogyasztók háromnegyedét érinti”

– hangsúlyozta Szentkirályi Alexandra, és hozzátette, hogy a szankciós infláció hatásainak tompítása érdekében a kormány számos egyéb döntést is hozott a magyar emberek támogatására, mint az élelmiszerárstop, a benzinárstop, a kamatstop. A családok támogatása mellett pedig szintén fontos, hogy a vállalkozásokat is segítse a kormány. Ahogy arra a kormányszóvivő is emlékeztetett, a hétvégén három új vállalkozássegítő intézkedést is bejelentett a kormány.

A 150 legnagyobb, német tőzsdén jegyzett vállalat nettó pénzügyi adóssága idén elérte minden idők legmagasabb szintjét – írta a Handelsblatt német gazdasági lap. A cikk szerint a nagyvállalatok adósságai (a bankok és biztosítótársaságok nélkül) egyetlen év alatt 20 százalékkal, 533 milliárd euróra ugrottak.

A lap megjegyezte, huszonöt német nagyvállalatnak jelenleg több az adóssága, mint a saját tőkéje. Több közülük részvényeladással tervezi csökkenteni adósságát.

Hozzátették, hogy a központi bankok kamatemelései miatt az új hitelek költségei is drasztikusan emelkednek. A Handelsblatt idézte a Bundesbank statisztikáit, amelyek szerint a vállalati kötvények jelenleg átlagosan 4,3 százalékos éves kamatot hoznak. Alig több mint egy évvel ezelőtt ez még csak 0,7 százalék volt.

A lap kiemeli, hogy a Deutsche Telekom rendelkezik a legnagyobb nettó adóssággal a német vállalatok közül, amelyet 145,8 milliárd euróra becsülnek.

Németországban a megnövekedett energiaköltségek miatt a kis- és középvállalkozások negyede tervez leépítést egy friss felmérés szerint. A több mint három és fél millió vállalkozás nagy része a tervezett beruházásokat is elhalasztja, néhányan pedig áthelyeznék telephelyüket olyan országokba, ahol alacsonyabbak az energiaköltségek.

A német szövetségi kormányon múlik, hogy mennyire tudják támogatni a kis- és középvállalkozásokat. Nemrég meghirdették a kétszáz milliárd eurós tehermentesítő csomagot, de még hétfőn is jelentős vitákat folytattak a gázárfék bevezetésének időpontjával kapcsolatban. Ezt márciusra tervezi a szövetségi kormány, viszont többen úgy vélik, hogy az késő lesz a vállalkozások és a lakosság számára is