Drasztikus a távhő és az áram drágulása Nyugat-Európában

Idén egész Európa az elmúlt évtizedek legdurvább telét élheti át. Nem csak Németországban és Romániában vannak energiaellátási problémák, hiszen már Olaszországban és hozzájuk hasonlóan Franciaországban is azt tervezik, hogy szükség esetén korlátozzák egyes termelő ágazatok energiafogyasztását. Cifra a helyzet Ausztriában is.

Bécsiek százezrei kaptak levelet a Wien Energie-től a közelgő áremelésről. A benne található információk sokak számára érthetetlennek tűnnek. A távhő- és áramszolgáltató magyarázkodik, a fogyasztóvédők pert fontolgatnak, az osztrák néppárt botrányt emleget, amiért a 900 millió eurós nyereséget termelő cég felhajtja az árakat.

Azt korábban a Ripost is megírta, hogy a Wien Energie árat fog emelni. De az a tény, hogy a drágulás már szeptemberben megtörténik, sokakat meglepett. A tényeket tartalmazó levelet a távfűtéses háztartások többségéhez már elküldték. Összesen 1,1 millió bécsit érint az áremelkedés. 

Az osztrák fővárosban a távhő több mint 50 százaléka földgázból, egyharmada hulladékégetésből, a többi ipari hőből és nagy hőszivattyúkból származik. A földgáz pedig alapvetően kapcsolt hő- és villamoserőművekben hasznosul. Télen az időjárástól és a hőmérséklettől függően a távfűtés akár 65 százalékát is gázból állítják elő. A távhő végfelhasználói ára az alapárból és az energiaárból áll. Előbbi fedezi a távfűtés fix költségeit, így az infrastruktúra, az energiaellátás, a karbantartás és a javítás költségeit – és ezt az egészet négyzetméterenként számítják fel. Az energia ára a ténylegesen elfogyasztott hőmennyiségtől függ. Ezen felül 20 százalékos forgalmi adót kell fizetni. 2021 májusához képest az osztrák gázárindex több mint 470 százalékkal emelkedett, ez magyarázza a távhő 92 százalékos emelését. Na de mi a helyzet az árammal? 

A bécsieknek most kiküldött levélben a távfűtés mellett az áramdíj emelkedéséről is szó esik, és ez az, ami sokaknál kiverte a biztosítékot. „A levél szövege zavaros és érthetetlen” – mondja az egyik lakos. Egy másik azt panaszolja, hogy az ügyfélszolgálattól alig kap tájékoztatást, és kérdéseivel az internetre irányítják.

A lényeg: a jelenlegi Optima áramdíjjal 85 százalékkal nőnek az áramköltségek, de a Wien Energie már készen is van a megoldással: „Az Optima Relaxed 100 nap ingyenes árammal (egy évre szóló kötelezettségvállalással) egy átlagos bécsi háztartás havonta 24 százalékkal vagy 10,37 euróval többet fizet az áramért, mint korábban.” Vagyis lényegesen kevesebbet, mintha az Optima tarifán maradna. Tényleg jó ajánlat? Peter Kolba fogyasztóvédő szerint nem. Úgy véli, jogellenes az áremelést bejelenteni az ügyfeleknek, és egyben kérés nélkül „jobb tarifára” váltani. Az ügyfél azonban telefonon vagy e-mailben tiltakozhat a változtatás ellen – ha felfedezi a bekezdést. Ezután a bíróság tisztázhatja, hogy elfogadható-e az energiaszolgáltató árképzése. Dominik Nepp FPÖ-vezér számára az emelés botrány: „900 millió eurós nyereséget ért el a Wien Energie, de az SPÖ hatására felhajtja az árakat.” Nepp azt követeli, hogy a Vörös Bécsben működő cégek nyereségét adják vissza a bécsieknek. 

A bécsiek körében a távhő áremeléséről is találgatások vannak, hogy mi mennyi. „Az új energiaárat összehasonlítottam a régi számlám árával. Az új csaknem 300 százalékkal nőtt” – mondja döbbenten Bernd K. Miért beszélnek „csak” a duplázásról?
„Az alapár 20 százalékkal, a munkadíj 180 százalékkal módosul. Egy átlagos háztartásban ez havi 45 eurós többletköltséget jelent. Ez pedig 92 százalékos növekedés” – magyarázza a Wien Energie szóvivője. 

Nem tudja garantálni az Északi Áramlat részét képező egyik kritikus fontosságú létesítmény biztonságos működtetését, mert kétségesnek tartja, hogy Kanada tényleg visszajuttatja-e a gázvezeték karbantartás alatt álló turbinaberendezését – közölte a Gazprom.

A múlt hét végén Kanada már jelezte, hogy úgy döntött, az Oroszországgal kialakult energiaválság enyhítése érdekében visszaadja Németországnak az Északi Áramlat portovajai kompresszorállomásának turbinaberendezését, amely jelenleg a Siemens csoport műhelyében van a québeci Montreal közelében.

Ugyanakkor a Gazprom közleménye szerint nem rendelkezik egyetlen olyan dokumentummal sem, amely arra utalna, hogy a Siemens tényleg visszaszállítaná a turbinát Kanadából, ezért azt hangsúlyozták, hogy ilyen körülmények között lehetetlen nyilatkozni arról, sikerül-e biztosítani a portovajai kompresszorállomás működését.

Olaf Scholz ugyanakkor szerdán épp arról adott ki közleményt, hogy üdvözli Kanada döntését, hogy visszajuttatják a turbinát Németországba. Szerinte Kanada lépése biztosítja gázellátásunkat, aminek köszönhetően Németország és Európa továbbra is képes lesz Ukrajna humanitárius, anyagi és katonai támogatására.

Az Északi Áramlaton keresztül leállították a szállításokat hétfőn a terveknek megfelelően a rendes évi karbantartási munkák miatt. A munkálatok július 21-ig tartanak. Ez alatt a tíz nap alatt nem szállítanak gázt a vezetéken keresztül Németországba. Európa attól tart, hogy Oroszország a karbantartás befejeztével nem indítja újra a gázszállítást, ami tovább súlyosbítaná a kontinens energiaválságát.

Az EU-nak súlyos árat kell majd fizetnie az Oroszország elleni szankciókért, mivel idén a kontinens az elmúlt évtizedek legdurvább telét élheti át – mondta Kelemen Hunor román miniszterelnök-helyettes szerdán a B1 televíziónak.

„Először is, nekünk, az Európai Uniónak kell megfizetnünk az Oroszország elleni szankciókat. Az igazat megvallva, ezen a télen mindannyian meg fogjuk fizetni az árát, miközben sajnos semmi jele annak, hogy a háború vége közeleg. Kemény tél lesz, talán az elmúlt 40-50-60 év legdurvábbja" – mondta a tévécsatornának.

Kelemen Hunor szerint Ukrajna és Oroszország konfliktusa a vártnál tovább fog tartani, és ez az EU-t is meg fogja terhelni. A miniszterelnök-helyettes ugyanakkor megvédte a Nyugat által Moszkva ukrajnai katonai hadjáratára válaszul bevezetett szankciókat, mondván, Európának „nem volt más befolyása".

„Románia földgázszükségletének mintegy 80 százalékát tudjuk fedezni, de körülbelül 2 milliárd köbmétert kell majd a piacon vásárolnunk. Ha ez nem sikerül, akkor bizonyára gondjaink lesznek, de meg vagyok győződve arról, hogy vásárolni fogunk gázt, lesz áramunk, és ez a kompenzáció lehetővé teszi, hogy átvészeljük a telet" - magyarázta.

De nem csak Németországban és Romániában van vészhelyzet. Az olasz kormány háromlépcsős vészhelyzeti tervet készített a gázhiány miatt. Már most is érvényben van az, hogy a közhivatalokban télen nem lehet 19 foknál magasabb a hőmérséklet, nyáron pedig 27 foknál alacsonyabb.

A kormány azonban kész kiterjeszteni ezeket a határértékeket a magánlakásokra és az irodákra is, akár ennél is szigorúbb határértékekkel. A terv olyan további intézkedéseket irányoz elő, mint például a szénerőművek nagyobb fokozatra állítása, az energiaigényes iparágak energiafelhasználásának korlátozása, az éjszakai közvilágítás lekapcsolása és fűtés további korlátozása.

Olaszországhoz hasonlóan Franciaországban is azt tervezik, hogy szükség esetén korlátozzák egyes termelő ágazatok energiafogyasztását. Bruno Le Maire gazdasági és pénzügyminiszter kijelentette, hogy ha a helyzet romlik, akkor azokban az ágazatokban, ahol magas az energiaigény arra kérhetnek egyes cégeket, hogy - legalább időszakosan - fogják vissza termelésüket.

Spanyolország sem kivétel, hiszen ott is bevezették a megszorítás egyik formáját. A közhivatalokat télen legfeljebb 19 fokra lehet fűteni, nyáron pedig nem lehet 27 fok alá hűteni.

Az európai energiaválság már annyira súlyos, hogy rendkívüli uniós csúcsot kell tartani jövő pénteken, amelyen több nyugati tagállam is a magyar modellhez hasonlító uniós szintű extraprofitadót és árstopot javasolhat – mondta szezonnyitó videóelemzésében Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője.

Már több mint fél éve tart az orosz–ukrán háború és közel ugyanennyi ideje kezdték el bevezetni a különféle szankciókat Oroszországgal szemben – hívta fel a figyelmet Deák Dániel. A vezető elemző emlékeztetett: akkor a nyugat-európai és amerikai vezetők azzal indokolták ezen lépések szükségességét, hogy csak így lehet megállítani Oroszországot és véget vetni a háborúnak.

Azonban az azóta eltelt időszak jól mutatja szerinte, hogy ez nem így történt, sőt a szankciókkal éppen az ellenkező hatást érték el: az egekbe emelkedtek az energiaárak, így Oroszország rengeteg pénzt keresett még úgy is, hogy kevesebb gázt és olajat adott el az európai országoknak.

De nemcsak az energiaárak emelkedése mutatja, hogy a szankciókkal saját magát lőtte lábon Európa, több mutatószám is ezt jelzi. A munkanélküliségi ráta Oroszországban alacsonyabb (3,9 százalék), mint az unióban (6 százalék); a feldolgozóipari beszerzési menedzser index Oroszországban jóval magasabb, mint az EU-ban.

A szankcióknak beláthatatlan következményei vannak Európára nézve, már a gazdag nyugat-európai országok sem tudnak mit kezdeni az elképesztő energiaárakkal – mondta Deák Dániel, példaként említve, hogy már a bécsi áramszolgáltató is csődközelbe került, az osztrák államtól kérnek eurómilliárdos segítséget. Mindennek fényében nem véletlen, hogy rendkívüli uniós csúcsot hívtak össze jövő hét péntekre.

Kérdés, hogy az EU tud-e tenni bármit is az energiaárak emelkedése ellen, ugyanis a jelek szerint annak csak egyetlenegy útja lehetne: elérni a békét Ukrajnában, illetve feloldani a különböző szankciókat Oroszországgal szemben.

Erre azonban, sajnos, nincsen törekvés Nyugaton, továbbra is a háború folytatásában és a szankciók fenntartásában látják az utat – tette hozzá Deák Dániel.

Ha ez a mostani helyzet tovább folytatódik, akkor igen nehéz tél elé néz Európa, ami alól, sajnos, Magyarország sem tudja teljes mértékben kivonni magát, hiszen ha Németországban nem lesz gáz, és gazdasági visszaesés jön, az a magyar gazdaságra is negatív hatással lesz.

Éppen ezért fontos, hogy a magyar gazdaság alapjai erősek, amit a legfrissebb GDP-adatok is alátámasztanak: hazánk gazdasági növekedése még a háború ellenére is 6 százalék felett volt az utóbbi negyedévben, ami a negyedik legmagasabb az Európai Unión belül. Ugyancsak fontos szempont, hogy Magyarország hosszú távú gázszerződést kötött Oroszországgal, ráadásul ezen felül is vásárolt gázt, aminek köszönhetően még a téli időszakban sem várható gázhiány.

Szintén kiemelendő a paksi beruházás, amely Szijjártó Péter felelősségi körébe került, és azóta nagyon felgyorsultak az engedélyeztetési folyamatok, így 2030-ra már áramot termelhetnek az új reaktorok.