KÜLFÖLD

Szerző Ripost

1 hónapja

Így készülnek Németországban a télre

Egy tartós áram kimaradásnak beláthatatlan következményei lennének. Egy teljes blackoutnak nagyobb a valószínűsége, mint korábban bármikor.

A legolvasottabb német napilap, a Bild arról ír, hogy bár Németországnak biztonságos az elektromos hálózata, idén azonban mégis nagy a valószínűsége egy teljes összeomlásnak. Erre jutott több szakértő is, miután arra hívták fel a figyelmet, hogy a magas gázárak miatt roham indult az elektromos fűtőberendezésekért. A több mint 80 milliós országban egy hidegebb tél és a sok elektromos fűtőtest valószínűleg túlterhelné az áramhálózatot, ami akár egy ekkora teher alatt össze is omolhat.

Woman,Complaining,During,A,Blackout,Sitting,On,A,Couch,In
Fotó: Shutterstock

Ez beláthatatlan következményekkel járna, ugyanis nem csak a lakásokban lenne sötét, de leállnának a vonatok, nem működnének a liftek, az ATM-ek működésképtelenek lennének, vásárolni csak korlátozottan lehetne, sőt még a telefonhálózatok sem lennének elérhetőek, vagyis a mobilozásnak is búcsút lehetne inteni.

A német katasztrófavédelem már ki is adott egy pontos leírást arra az esetre, hogy miként kell cselekedni, minek kell minden háztartásban lennie, ha jön a blackout.  A hatóságok leszögezik, hogy szerencsés úgy bespájzolni konzervekkel, palackos vizekkel és egyéb szükséges élelmiszerrel, hogy legalább tíz napig kibírja az ember vásárlás nélkül. A Bild összeszedte a listát, ami per fő értendő:

  • 20 liter víz (tartós áram híján a vízhálózat is leállhat)
  • 3,5 kg kenyér, burgonya, tészta, rizs
  • 4 kg zöldség
  • 0,357 kg zsír és étolaj
  • 1,5 kg hús, hal, tojás
  • 2,6 kg tejtermékek

Ezen kívül elemes rádióra is szükség lehet, hozzá elegendő elemmel és meleg öltözet sem árthat, hiszen a radiátorok is feltehetően hidegek maradnának. Minden háztartásban kell lennie több zseblámpának is, valamint készpénzt is érdemes otthon tartani, mivel a bankkártyás fizetés szintén leállna. A kisgyermekes családoknak is előre tekintőnek kell lennie, és elegendő babaételt érdemes otthon tartani, hosszú lejárati idővel lehetőség szerint. 

Tárva-nyitva az egyik berlini drogéria bejárata, de már nem sokáig: hamarosan kötelező lesz zárva tartani a boltok ajtaját Németországban, és fényreklámokat sem használhatnak. Legalábbis ez szerepel abban az energiatakarékossági tervben, amelyet a Bild szivárogtatott ki.

A német napilap azt írta: a gazdasági miniszter, Robert Habeck szeptembertől drasztikus intézkedéseket akar bevezetni, például a kiskereskedőknek folyamatosan csukva kell tartaniuk az üzletük ajtaját, a hotelek és wellnessközpontok pedig nem használhatják a gázzal és az árammal fűtött medencéket.

És szigorítanak a közintézményeknél is: tizenkilenc Celsius- foknál nem lehet melegebb télen az irodákban.

Sőt, ahol nehéz fizikai munkát végeznek, ott a tizenkét fok is elég lesz. Hasonló ötletekkel nem először áll elő a német szövetségi kormány, korábban azt tanácsolták, hogy az emberek mossanak alacsonyabb hőfokon és fürödjenek hidegebb vízben.

Sorra borulnak sötétségbe a városok is, Darmstadtban harminc műemlék díszkivilágítását kapcsolták le. Az uszodák medencéit csak huszonhat fokra fűtik fel, az iskolákban pedig szeptembertől nem lesz meleg víz. „Ezzel hatvan–hetven háztartás áramigényét tudjuk megtakarítani éves szinten” – mondta Jochen Partsch, Darmstadt polgármestere.

Hiába a takarékosság, a legrosszabb forgatókönyv kezd valóra válni. A német közüzemi ügynökség szerint orosz gáz nélkül télen biztosan gázkimaradások lesznek.

„A helyzet feszült, és nem zárható ki annak további romlása sem. Kemény tél elé néznek a németek. A közüzemi ügynökség szerint regionális gázkimaradásokra kell számítani. Ez azt jelenti, hogy bizonyos régiókban egymást követően többször is gázhiány léphet fel. Többen úgy vélik, hogy Bajorország tartományt fenyegeti a leginkább az esetleges gázhiány” – mondta Noll Katalin, az M1 tudósítója.

Nemcsak az ellátás van veszélyben, a rezsiköltségek is elviselhetetlen terhet jelentenek a németeknek, ezért egyre nagyobb a felháborodás

– mondta az Alapjogokért Központ elemzője. Szikra Levente szerint a berlini kormányon belül sincs egység energiaügyben: a Zöldek álláspontja továbbra is az, hogy a megmaradt három atomerőművet is be kell zárni, ez azonban újabb árrobbanást okozna az energiapiacon.

A kormány nem tud egységes irányvonalat képviselni, hogy miként segítsen a lakosság terhein. Ebből következik az, hogy a lakosság elégedetlensége folyamatosan növekszik, hiszen a világpiaci árak nagyon megterhelik az embereket. A kormány részéről pedig nem egységes az álláspont arról, hogy miképpen kell kezelni ezt a válságot fogalmazott a szakértő.

Fájhat az embereknek a német kormány legújabb tervezete” – írta az Index. Berlin ugyanis elsőbbséget adna a szénvonatoknak a személyszállítással szemben a vasúthálózaton, vagyis a háborús infláció és válság miatt ezután nem a személy-, hanem a teherszállításnak lenne elsőbbsége a vasúti hálózatokon. Szakértők megjegyzik, hogy ez a döntés óriási káoszhoz vezethet a német infrastruktúrában.

Nagy bajban van a német gazdaság – erre figyelmeztet a német központi bank vezetője, aki egy lapinterjúban bevallotta: lassan minden rekordot megdönt a német infláció, aminek az az elsődleges oka, hogy a gáz ára egy év alatt a tízszeresére emelkedett. Az energiaválság ráadásul nemcsak a lakosságot sújtja, gyárak is leállhatnak ősszel, ha kevesebb gáz érkezik Oroszországból .

Rozsdamentesacél-alkatrészek készülnek Németország egyik legnagyobb horganyzóüzemében. Több mint négyszáz Celsius-fokon olvasztják a cinket, amihez gázt használnak. A gázt azonban megújuló energiával nem tudják helyettesíteni, ezért attól tartanak, hogy télen le kell állítani a termelést.

Jan Eckerskorn, a meckenheimi  Zinkpower gyárigazgatója elmondta: „már húsz százalékkal csökkentettük a gázfogyasztásunkat, de tovább nem tudjuk. Ha nem lesz biztosított a gázellátás, akkor teljesen le kell állítani az üzemet.

A gázhiány komplett iparágakat veszélyeztet Németországban. Az Északi Áramlat 1 vezetéken a korábbi gázmennyiségnek ugyanis már csak az ötöde érkezik.

Nagy bajban van a német gazdaság – számolt be a folyamatokról az Index. A portál továbbá azt is hangsúlyozta, hogy lassan minden rekordot megdönt a német infláció, aminek az az elsődleges oka, hogy a gáz ára egy év alatt a tízszeresére emelkedett.

A német szövetségi kormány takarékossági intézkedésekkel próbálja enyhíteni az energiaválságot. Újabb város, Darmstadt is elsötétült. Harminc műemlék díszkivilágítását kapcsolták le. Az uszodákban a medencéket csak huszonhat fokra fűtik fel, az iskolákban pedig szeptembertől lekapcsolják a meleg vizet.

Jochen Partsch, Darmstadt polgármestere hozzátette „ezzel hatvan-hetven háztartás áramigényét tudjuk megtakarítani éves szinten”.

Félmeztelen aktivisták követelték Olaf Scholztól a gázembargót – közölte szintén az Index. Az incidens egy vasárnapi utcafórumon történt, ahol a német kancellár arról beszélt, hogy a kormány megpróbálja csökkenteni a lakosság terheit, de továbbra is kitart Ukrajna mellett.

Olaf Scholz német kancellár kifejtette: „Hitelt kell adnunk az igazságnak. Ezt a háborút Oroszország és Putyin indította, hogy elfoglalja a szomszédos országot. Ezt nem tudjuk elfogadni. Ezért támogatni fogjuk Ukrajnát, és nem hagyjuk abba.”

A rezsiköltségek elviselhetetlen terhet jelentenek a németeknek, ezért egyre nagyobb a felháborodás

– erről az Alapjogokért Központ elemzője, Szikra Levente beszélt. A szakértő arra is rámutatott, hogy a berlini kormányon belül sincs egység energiaügyben: a Zöldek álláspontja továbbra is az, hogy a megmaradt három atomerőművet is be kell zárni, ez azonban újabb árrobbanást okozna az energiapiacon.

Szikra Levente továbbá kiemelte, a kormány nem tud egységes irányvonalat képviselni, hogy miként segítsenek a lakosságnak a terhein. Ebből következik az, hogy a lakosság elégedetlensége folyamatosan növekszik, hiszen a világpiaci árak terhelik a lakosságot. A kormány részéről pedig nem egységes az álláspont arról, hogy miképpen kell kezelni ezt a válságot.

Fájhat az embereknek a német kormány legújabb tervezete – erről ugyancsak az Index számolt be. A német kormány ugyanis elsőbbséget adna a szénvonatoknak a személyszállítással szemben a vasúthálózaton. Vagyis a háborús infláció és válság miatt ezután nem a személyszállításnak, hanem a teherszállításnak lenne elsőbbsége a vasúti hálózatokon. Szakértők megjegyzik, hogy ez a döntés óriási káoszhoz vezethet a német infrastruktúrában.

Szakítani kell Németországban az energiadrágulás és az emelkedő infláció ellensúlyozására szolgáló eddigi támogatási politikával, és másfél évig havi száz euró (41 ezer forint) közvetlen állami támogatást kell adni mindenkinek a közepes és az alacsony jövedelmű háztartásokban az egyik legtekintélyesebb gazdaságkutató intézet szerint.

Marcel Fratzscher, a berlini DIW (Deutsches Institut für Wirtschaftsforschung) vezetője egy hétfői interjúban kiemelte, hogy az általános drágulás kezelésére tett eddigi intézkedések – például a nyári hónapokra biztosított 9 eurós közlekedési bérlet és a földgáz áfájának csökkentése – alapján úgy tűnik, a szövetségi kormánynak „nincs világos stratégiája” az alacsony és közepes jövedelmű rétegek helyzetének javítására, miközben a középosztályt is fenyegető „drámai társadalmi szakadék” keletkezik.

A gondok súlyosságát mutatja, hogy a lakosság 40 százalékának nincs megtakarítása, és egyre többen szorulnak a civil szervezetek élelmiszersegélyeire és adósságkezelési tanácsadásra, mert nem tudnak lépést tartani az „egekbe szökő” energia- és élelmiszerárakkal.

Ebben a helyzetben „a legjobb eszköz a közvetlen pénzügyi transzfer” a leginkább rászorulóknak

– mondta a szakember a Deutschlandfunk országos közszolgálati rádiónak.

A DIW számításai szerint az alacsony és közepes jövedelműeknek – négyfős család esetén a havi 6000 eurónál kevesebb bruttó jövedelemmel rendelkező háztartásoknak – havonta fejenként 100 euró szabad felhasználású támogatást kellene biztosítani az eddigi juttatások mellett.

Az úgynevezett energiapénz (Energiegeld) révén egy négytagú család 18 hónapig havi 400 euró plusz forrást szerezne, amely fedezné a magasabb energia- és élelmiszerárak okozta többletköltségeket – fejtette ki Marcel Fratzscher.

Mint mondta, „az ilyen típusú közvetlen kifizetések jelentik a legjobb megoldást, mert így mindenki maga döntheti el, hogy mire költi a pénzt”. Az egyik embernek a fűtésre kell, a másiknak a munkába járás költségeire, megint másnak pedig talán élelmiszerre – sorolta.

Arra a kérdésre, hogy elbír-e egy ilyen kiadást az államháztartás, elmondta, hogy számításaik szerint az új támogatási forma éves szinten 30-35 milliárd eurós terhet jelentene,

míg a koronavírus-világjárvány hatásainak ellensúlyozására tízszer nagyobb összeget, 350 milliárd eurót fordított az állam.

Az évi 30-35 milliárd euró azonban önmagában is „elég sok pénz”, de az alacsony és a közepes jövedelműek közvetlen támogatására fordítva „jól befektetett pénz, a rászorulók védelmébe, a társadalmi békébe és a szolidaritásba fektetett pénz lenne” – tette hozzá a DIW vezetője.

Kiemelte: nemigen van még ország a világon, amely annyira szilárd államháztartással rendelkezik, mint Németország, ami abban is megmutatkozik, hogy alig van olyan kormány, amelynek kevesebb kamatot kell fizetnie az adósságai után, mint a német szövetségi kormánynak.

Németországban az infláció az év első öt hónapjában folyamatosan emelkedett,

májusban már 7,9 százalék – az 1973-as olajválság óta a legmagasabb – volt. Júniusban viszont 7,6 százalékra, júliusban pedig 7,5 százalékra mérséklődött a fogyasztói árak éves szintű emelkedése, főleg a közlekedés költségeinek csökkentését szolgáló kormányzati intézkedések hatására.

A szövetségi kormány eddig két, együttvéve bő 30 milliárd értékű támogatási csomagot dolgozott ki a terhek csökkentésére. Terveznek egy harmadik csomagot is, ennek első eleme a földgáz áfájának átsorolása az eddigi 19 százalékos kulcs alól a kedvezményes, 7 százalékos kulcs alá.

 

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!