Kemény tél vár Németországra

Életbe lépett a július végén elfogadott uniós gáz vészhelyzeti terv, mivel az ukrajnai háború és az uniós szankciók miatt Oroszország már drasztikusan csökkentette az EU-ba irányuló gáz szállítását. 

A vészhelyzeti terv  szerint augusztus elejétől jövő év március 31-ig valamennyi uniós ország önkéntesen 15 százalékkal csökkenti gázfogyasztását az elmúlt öt év átlagos fogyasztásához képest. Több ország – például Spanyolország és Olaszország – azonban már tárgyalt a kötelező érvényű megtakarítási célok alóli kivételekről, és 15 százaléknál kevesebbet akarnak megtakarítani. A kivételek azt jelentik, hogy Németországnak valószínűleg lényegesen több gázt kell megtakarítania ezen a télen, mint más országoknak. Nem világos, hogy a tervezett, összesen 45 milliárd köbméter gáz megtakarítási cél megvalósulhat-e. Ha az uniós országok nem spórolnak eleget, és szűk keresztmetszetek lesznek a gázellátásban, jöhet az uniós riasztás aktiválása és drasztikusabb intézkedések kikényszerítés. Ennek azonban nagy az akadálya: legalább 15 uniós ország jóváhagyására lenne szükség, amelyek együttesen az unió teljes lakosságának legalább 65 százalékát teszik ki.

Július végi adatok szerint Magyarország földgáztárolói a teljes évi fogyasztáshoz képest 29 százalékos töltöttsági szinten álltak, az uniós átlag 18 százalék, Németország esetében ez az adat 16 százalék volt. Mivel az Északi Áramlat-1 gázvezeték most mindössze 20 százalékos kapacitással működik, borítékolható, hogy Németország a télen gázellátási problémákkal fog szembesülni. Németország tavaly a teljes energiaigényének több mint negyedét fedezte földgázból, ennek a felét pedig Oroszországból szerezték be. Ha a korlátozott szállítás fennmarad, az mintegy 20 milliárd köbméteres lyukat okoz az ellátásban és ez az Európai Unió szempontjából is számottevő mennyiség.

Németországban a legnagyobb bérbeadó cég legalább félmillió lakásban korlátozta a gázszolgáltatást. A lakosságot fokozatosan spórlásra ösztönzik. Teljes iparágakat fenyeget összeomlás, köztük például a 346 ezer embert alkalmazó vegyipart, amely a harmadik legnagyobb iparág, számos más iparág is épül rá. A német szakszervezetek állásfoglalása szerint abban az esetben, ha szigorú lesz a gázembargó, akár 6,5 millió munkahely is veszélybe kerülhet az országban. A német ipar összeomlása magával ránthatja az egész kontinenst és az euróövezetet is. 

A német kormány idén októbertől illetéket vezet be a földgázra, hogy a bevételből segítse a gázszolgáltatókat, melyek a magas gázimport-árak miatt kerültek nehéz helyzetbe. A fogyasztókat sújtó intézkedés egyelőre 2024 szeptemberéig marad érvényben, és kilowattóránként átlagosan 1,5-5 euró centtel többet kell majd fizetniük a fogyasztóknak mint eddig.  Például egy négytagú család éves szinten akár ezer euróval is többet fizethet a földgázért. "Azt senki nem tudhatja, hogy pontosan mennyibe fog kerülni a gáz novemberben, de az a szomorú hír, hogy a háztartásonként néhány száz euróval többe fog kerülni” - mondta Robert Habeck német gazdasági miniszter. Marcel Fratzscher, a DIW német gazdaságkutató intézet elnöke szerint szerint az illeték kiszabása helyes és szülséges, de arra kell a fogyasztóknak készülniük, hogy az eddigihez képest idén akár háromszor is többe kerülhet majd a gázfűtés.

Magyarország nemmel szavazott - Szijjártó Péter külügyminiszter korábban úgy fogalmazott: „Magyarország számára ez a rendelet teljesen elfogadhatatlan, és kizárt a végrehajtása”.  Elmondta: a javaslat teljesen figyelmen kívül hagyja a magyar emberek érdekeit, de a többi EU-s polgár számára is fájdalmasabb, mint annak, aki ellen hoztuk. Szijjártó azt is hozzátette: hiába olvasni arról hogy egyes nyugat-európai országok tárolóinak feltöltöttsége magas, nem ez számít, hanem az, hogy ez mekkora hányada a fogyasztásnak. Nem látszik utánpótlás egy csomó ország számára, miközben Magyarország földgáz-ellátása folyamatosan biztosított a Déli Áramlaton keresztül. Ha ez a vezeték nem épült volna meg, most óriási bajban lennénk – emlékeztetett. Összegezve a külügyminiszter elmondta, hogy a javaslat rendkívül káros, az energiaellátás egy valós, fizikai kérdés, és nem lehet megmagyarázni a magyar embereknek majd, hogy bár van elég gáz a tárolóinkban, de nem használhatjuk fel.

Nagy bajban van a német gazdaság – erre figyelmeztet a német központi bank vezetője, aki egy lapinterjúban bevallotta: lassan minden rekordot megdönt a német infláció, aminek az az elsődleges oka, hogy a gáz ára egy év alatt a tízszeresére emelkedett. Az energiaválság ráadásul nemcsak a lakosságot sújtja, gyárak is leállhatnak ősszel, ha kevesebb gáz érkezik Oroszországból .

Rozsdamentesacél-alkatrészek készülnek Németország egyik legnagyobb horganyzóüzemében. Több mint négyszáz Celsius-fokon olvasztják a cinket, amihez gázt használnak. A gázt azonban megújuló energiával nem tudják helyettesíteni, ezért attól tartanak, hogy télen le kell állítani a termelést.

Jan Eckerskorn, a meckenheimi  Zinkpower gyárigazgatója elmondta: „már húsz százalékkal csökkentettük a gázfogyasztásunkat, de tovább nem tudjuk. Ha nem lesz biztosított a gázellátás, akkor teljesen le kell állítani az üzemet.”

A gázhiány komplett iparágakat veszélyeztet Németországban. Az Északi Áramlat 1 vezetéken a korábbi gázmennyiségnek ugyanis már csak az ötöde érkezik.

Nagy bajban van a német gazdaság – számolt be a folyamatokról az Index. A portál továbbá azt is hangsúlyozta, hogy lassan minden rekordot megdönt a német infláció, aminek az az elsődleges oka, hogy a gáz ára egy év alatt a tízszeresére emelkedett.

A német szövetségi kormány takarékossági intézkedésekkel próbálja enyhíteni az energiaválságot. Újabb város, Darmstadt is elsötétült. Harminc műemlék díszkivilágítását kapcsolták le. Az uszodákban a medencéket csak huszonhat fokra fűtik fel, az iskolákban pedig szeptembertől lekapcsolják a meleg vizet.

Jochen Partsch, Darmstadt polgármestere hozzátette „ezzel hatvan-hetven háztartás áramigényét tudjuk megtakarítani éves szinten”.

Félmeztelen aktivisták követelték Olaf Scholztól a gázembargót – közölte szintén az Index. Az incidens egy vasárnapi utcafórumon történt, ahol a német kancellár arról beszélt, hogy a kormány megpróbálja csökkenteni a lakosság terheit, de továbbra is kitart Ukrajna mellett.

Olaf Scholz német kancellár kifejtette: „Hitelt kell adnunk az igazságnak. Ezt a háborút Oroszország és Putyin indította, hogy elfoglalja a szomszédos országot. Ezt nem tudjuk elfogadni. Ezért támogatni fogjuk Ukrajnát, és nem hagyjuk abba.”

A rezsiköltségek elviselhetetlen terhet jelentenek a németeknek, ezért egyre nagyobb a felháborodás

– erről az Alapjogokért Központ elemzője, Szikra Levente beszélt. A szakértő arra is rámutatott, hogy a berlini kormányon belül sincs egység energiaügyben: a Zöldek álláspontja továbbra is az, hogy a megmaradt három atomerőművet is be kell zárni, ez azonban újabb árrobbanást okozna az energiapiacon.

Szikra Levente továbbá kiemelte, a kormány nem tud egységes irányvonalat képviselni, hogy miként segítsenek a lakosságnak a terhein. Ebből következik az, hogy a lakosság elégedetlensége folyamatosan növekszik, hiszen a világpiaci árak terhelik a lakosságot. A kormány részéről pedig nem egységes az álláspont arról, hogy miképpen kell kezelni ezt a válságot.

Fájhat az embereknek a német kormány legújabb tervezete – erről ugyancsak az Index számolt be. A német kormány ugyanis elsőbbséget adna a szénvonatoknak a személyszállítással szemben a vasúthálózaton. Vagyis a háborús infláció és válság miatt ezután nem a személyszállításnak, hanem a teherszállításnak lenne elsőbbsége a vasúti hálózatokon. Szakértők megjegyzik, hogy ez a döntés óriási káoszhoz vezethet a német infrastruktúrában.

Egyre nagyobb az energiapánik Németországban, miután az oroszok újra leállították a gázszállítást az Északi Áramlat 1 vezetéken. A német sajtó most arról cikkezik, hogy a berlini kormány további szigorításokkal akar spórolást elérni. Kötelező lesz például zárva tartani a boltok ajtaját, gázzal és árammal pedig nem fűthetik a medencéket.

Tárva-nyitva az egyik berlini drogéria bejárata, de már nem sokáig: hamarosan kötelező lesz zárva tartani a boltok ajtaját Németországban, és fényreklámokat sem használhatnak. Legalábbis ez szerepel abban az energiatakarékossági tervben, amelyet a Bild szivárogtatott ki.

A német napilap azt írta: a gazdasági miniszter, Robert Habeck szeptembertől drasztikus intézkedéseket akar bevezetni, például a kiskereskedőknek folyamatosan csukva kell tartaniuk az üzletük ajtaját, a hotelek és wellnessközpontok pedig nem használhatják a gázzal és az árammal fűtött medencéket.

És szigorítanak a közintézményeknél is: tizenkilenc Celsius- foknál nem lehet melegebb télen az irodákban.

Sőt, ahol nehéz fizikai munkát végeznek, ott a tizenkét fok is elég lesz. Hasonló ötletekkel nem először áll elő a német szövetségi kormány, korábban azt tanácsolták, hogy az emberek mossanak alacsonyabb hőfokon és fürödjenek hidegebb vízben.

Sorra borulnak sötétségbe a városok is, Darmstadtban harminc műemlék díszkivilágítását kapcsolták le. Az uszodák medencéit csak huszonhat fokra fűtik fel, az iskolákban pedig szeptembertől nem lesz meleg víz. „Ezzel hatvan–hetven háztartás áramigényét tudjuk megtakarítani éves szinten” – mondta Jochen Partsch, Darmstadt polgármestere.

Hiába a takarékosság, a legrosszabb forgatókönyv kezd valóra válni. A német közüzemi ügynökség szerint orosz gáz nélkül télen biztosan gázkimaradások lesznek.

„A helyzet feszült, és nem zárható ki annak további romlása sem. Kemény tél elé néznek a németek. A közüzemi ügynökség szerint regionális gázkimaradásokra kell számítani. Ez azt jelenti, hogy bizonyos régiókban egymást követően többször is gázhiány léphet fel. Többen úgy vélik, hogy Bajorország tartományt fenyegeti a leginkább az esetleges gázhiány” – mondta Noll Katalin, az M1 tudósítója.

Nemcsak az ellátás van veszélyben, a rezsiköltségek is elviselhetetlen terhet jelentenek a németeknek, ezért egyre nagyobb a felháborodás

– mondta az Alapjogokért Központ elemzője. Szikra Levente szerint a berlini kormányon belül sincs egység energiaügyben: a Zöldek álláspontja továbbra is az, hogy a megmaradt három atomerőművet is be kell zárni, ez azonban újabb árrobbanást okozna az energiapiacon.

A kormány nem tud egységes irányvonalat képviselni, hogy miként segítsen a lakosság terhein. Ebből következik az, hogy a lakosság elégedetlensége folyamatosan növekszik, hiszen a világpiaci árak nagyon megterhelik az embereket. A kormány részéről pedig nem egységes az álláspont arról, hogy miképpen kell kezelni ezt a válságot – fogalmazott a szakértő.

„Fájhat az embereknek a német kormány legújabb tervezete” – írta az Index. Berlin ugyanis elsőbbséget adna a szénvonatoknak a személyszállítással szemben a vasúthálózaton, vagyis a háborús infláció és válság miatt ezután nem a személy-, hanem a teherszállításnak lenne elsőbbsége a vasúti hálózatokon. Szakértők megjegyzik, hogy ez a döntés óriási káoszhoz vezethet a német infrastruktúrában.