KÜLFÖLD

Szerző Ripost

4 hónapja

Az infláció egész Európát sújtja

A mindennapi megélhetés hétről-hétre egyre többe kerül.

Szerző Ripost

Bár első ránézésre bizakodásra adhatna okot, hogy a májusi 7,9 százalékos inflációhoz képest júniusban „csupán” 7,6 százalékos volt az infláció Németországban, valójában semmi ok az örömre. A júniusi adatok ugyanis már zsinórban negyedszer mutattak 7 százalék feletti inflációs értéket. A minimális csökkenés egyébként annak köszönhető, hogy a német kormány bevezetett egy egységes kilenc eurós tömegközlekedési bérletet, valamint a tankolásnál kárpótolták valamelyest az autósokat. 

A számítások szerint ezen kormányzati beavatkozások nélkül 8,6 százalékra nőtt volna az infláció június hónapban. 

 A drágulás azonban így is megállíthatatlan. A legolvasottabb német napilap, a Bild kiszámolta, hogy a különböző ágazatokban mekkora árnövekedés történt az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest:

  • Fűtőolaj: +108%
  • Földgáz: +60,7%
  • Dízel üzemanyag: +47,4%
  • Áram: +22%
  • Húsáru: +18,9%
  • Zöldség: +7,6%
  • Éttermi árak: +7%
  • Alkohol- és dohányárak: +4,5%

A német Szövetségi Statisztikai Hivatal szerint az árak MINDEN élelmiszercsoportban emelkedtek, és némely esetben jelentősen. A szupermarket pénztáránál az embereket gyakran sokként éri a drágulás.

Inflation Jumps As Ukraine War Continues
Fotó: Getty Images

A Bilddel egyidőben az osztrákok is utána jártak annak, hogy pontosan mekkora drágulásról is lehet beszélni a tavalyi évhez képest:

  • Liszt: +129%
  • Vaj: +76%
  • Tojás: +47 százalék

A szakemberek szerint az árak emelkedése különösen az alacsony jövedelműeket érinti. A kevesebb pénzzel rendelkezők minden bizonnyal jobban megnézik az árakat vásárlás előtt, és az olcsóbb élelmiszereket választják. Komoly probléma, hogy a meredek drágulás mellett olykor nincs olcsóbb saját márkás termék a boltokban, és a fogyasztóknak a jóval drágább árukat kell levenniük a polcról. A magasabb keresetűekhez képest a kevesebbet keresők a jövedelmük lényegesen nagyobb részét költik olyan termékekre, amelyekre szükségük van a megélhetéshez. Így sokkal jobban megterhelik őket az árrobbanások.

Úgy tűnik egyre nagyobb a káosz Németországban, ahogy közeledik az ősz és a tél. Egy, a Bild című német magazin által frissen nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatás szerint a németek fele attól tart, hogy nem lesz megfelelő fűtése télen az orosz gázszállítások csökkenése és az Európai Unióban egyre növekvő infláció miatt.

Az INSA közvélemény-kutató szerint a megkérdezettek 75 százaléka súlyos teherként éli meg az energiaárak növekedését, valamint öt százalékuk szerint folyamatosan romlik a német gazdaság helyzete. Egy másik, a Német Közgazdasági Intézet által végzett kutatás szerint több mint húszmillió németet fenyeget az energiaszegénység. Azt is megállapították továbbá, hogy a német háztartásoknak a nettó jövedelmük több mint tíz százalékát kell energiára költeniük. Ralph Henger, az intézet egyik közgazdásza a Die Welt című újságnak azt nyilatkozta: „Az energiaszegénység kockázata óriási mértékben megnövekedett.”

Az energiaválság egyik következménye az is, hogy az országban az új kemencék és az ezek működtetéséhez szükséges faellátás nem tud lépést tartani a kereslettel. A fűtésszerelők németországi szövetségének szóvivője a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak (FAZ) elmondta, hogy a fatüzelésű kályhák iránti kereslet „felrobbant” Németországban, és ezzel párhuzamosan a tűzifa iránti igény is nő. Nem úgy mint a gyártási kapacitások. A fatüzelésű kemencékre már egyéves várólista van, és a legtöbb esetében az idei télre nem is remélhető, hogy leszállítják őket.

Bár Németországban készülnek, ugyanakkor az egyes alkatrészekből és anyagokból hiány van, beleértve a Kínából származó alkatrészeket is. „Az elmúlt hónapokban olyan nagy volt a kereslet a tűzifa iránt, hogy Németországban gyakorlatilag elfogyott” – ezt már Gerd Müller, a Tűzifa Szövetség szóvivője nyilatkozta a lapnak, Hozzátette: idén szinte lehetetlen száraz tűzifához jutni. De nem csak a tüzelő hiányára készülhetnek a németek, A szászországi Dippoldiswalde városának egyik lakásszövetkezete a drasztikusan megemelkedett energiaárak miatt csökkentette a melegvíz-szolgáltatást – írja a Bild című német lap.

Az intézkedés szerint a bérlők 4 és 8, 11 és 13, valamint 17 és 21 óra között tudnak majd meleg vizet használni. Éjszaka és az említett időszakokon kívül csak hideg víz folyik majd a csapokból. A hétvégén Hamburg környezetvédelmi vezetője pedig arra figyelmeztetett, hogy gázhiány esetén a meleg vizet csak jegyrendszer-szerűen adagolva használhatják majd a lakosok.

A kevés megmaradt független német újságírók egyike, Fritz Goergen szerint Németország hírhedt szervezőerejéből hamarosan semmi sem marad, és ami az országban még mindig működik, az csak a politika ellenére működik.

Ez csak azért lehetséges, mivel sokan még mindig a munkájukat végzik, és nem téveszti meg őket az emberektől távol álló politika és a médiában dolgozók propagandája, írja az újságíró.

Goergen szerint az a tény, hogy a Zöldek a német kormánykoalíció tagjává lettek, rendszerszintre emelte azt a gyermeteg felfogást, miszerint minden, ami most működik, az továbbra is működni fog, függetlenül attól, hogy milyen döntéseket hoznak nap mint nap.

Nem számít, hogy hány bevándorlót csábítanak ellenőrizetlenül szociális rendszerükbe, anélkül, hogy azok valaha is ehhez majd hozzájárulnának, a hivatásos politikusok azt feltételezik, hogy mindig lesz pénz a szociális kasszában, írja Goergen.

A német újságíró szerint az ukrán háború és a Nyugat Oroszország ellen hozott szankciói felszínre hozták és súlyosbították a Németországban már korábban is meglévő problémákat, különösen az energiapolitikában.

Kitűnően szemlélteti ezt a problémakört az a napokban megtörtént eset, amikor is az AfD (Alternatíva Németországnak) parlamenti frakciójának gazdaságpolitikai szóvivője, Leif-Erik Holm feltett a kormánynak egy teljesen egyszerű kérdést: mi indokolja, hogy a kormány továbbra is be akarja zárni az ország atomerőműveit? 

Ez a látszólag szinte naiv kérdés ma Németországban komoly fejtörést okoz az ennek megválaszolására hivatott politikusoknál. Pedig Robert Habeck (FDP) gazdasági miniszter épp most hirdette meg a gázvészhelyzeti terv második szakaszát.

Talán az üzleti érdekek védelmezőjeként ismert politikusban is felmerült az, hogy zöldpárti kollégáival esetleg el kéne beszélgetnie arról, vajon az atomenergia kivezetése még mindig olyan jó ötletnek látszik-e.

Holmnak címzett válaszukban a kormány képviselői azonban csak jogi megfontolásokkal és biztonsági okokkal érveltek a további üzemeltetés ellen. A vészhelyzet kihirdetése állítólag semmit sem változtatott korábbi álláspontjukon.

Patrick Graichen államtitkár sem erőltette meg magát különösebben Holm kérdésére adott válaszában, amikor azt üzente, „meg kell jegyezni, hogy a gázfogyasztás még akkor is csak minimálisan csökkenne, ha az atomerőművek hátralévő üzemidejét meghosszabbítanák, mivel a német gázfogyasztás túlnyomó többsége az iparban és a háztartásokban hőtermelésre szolgál, az atomerőművek pedig csak villamos energiát termelnek.” Mármint csak gázprobléma van, villamosenergia-probléma nincs.

Leif-Erik Holm ezt a magyarázatot a Tichys Enblicknek küldött üzenetében szemfényvesztésnek nevezi. „Természetesen Németországnak is van villamosenergia-problémája - és ez egyre nagyobb lesz. Nem véletlen, hogy nálunk a legmagasabbak az áramárak a világon” - magyarázza Holm, aki arra figyelmeztet, hogy emiatt egész termelési láncok vándorolhatnak külföldre.

„A német kormány válasza, miszerint az áramtermelésre felhasznált gáz mennyisége elenyészően kicsi, egyszerűen nem igaz. Ezt már a Szövetségi Hálózati Ügynökség villamosenergia-piaci adatainak áttekintése is mutatja”, állítja Holm.

Az AfD politikusa szerint Németországban a földgáz még mindig jelentős arányt képvisel a hagyományos módon előállított villamos energiából. Az, hogy a gáztüzelésű erőműveket most széntüzelésű erőművekkel akarják felváltani, a gáztakarékosság szempontjából helyes, de a széntüzelésű erőművek ezután tartalékként hiányozni fognak. Az atomenergiát nem lehet megkerülni.

„Ha olcsó, biztonságos és ráadásul alacsony szén-dioxid-kibocsátású villamos energiát akarunk, igent kell mondanunk az atomenergiára” - jelentette ki Leif-Erik Holm.

A Német Nukleáris Technológiai Szövetség (KernD) álláspontja szerint az atomerőművek további üzemeltetése a meglévő biztonsági szint veszélyeztetése nélkül is lehetséges. Tehát a hangoztatott biztonsági aggályok a zöldek fogságába került német kormánynál csak üres kifogásként értelmezhetők, a döntés klímaideológiai alapon született.

Ennek a politikai dogmatizmusnak nyilván nemcsak a német ipar fogja meginni a levét, de komoly kihatással lesz a hozzájuk kapcsolódó nemzetközi gazdasági érdekeltségeknek is.

Szerző Ripost

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!