Orosz oligarchák az Európai Bíróságon támadták meg a szankciókat

Orosz oligarchák egy csoportja az EU alkotmánybíróságának számító Európai Törvényszéken (ECG) támadta meg az ellenük hozott szankciókat - írja a Wall Street Journal (WSJ) online kiadása. Az amerikai hírportál beszámolója szerint többek között a Chelsea labdarúgóklub egykori tulajdonosa, Roman Abramovics, a fém- és bányavállalatairól ismert Aliser Uszmanov, valamint az egyik legnagyobb oroszországi pénzintézet, az Alfa Bank korábbi tulajdonosai, Mihail Fridman és Petr Aven is keresettet nyújtott be a törvényszéken. Mindannyian azt állítják, hogy a korlátozóintézkedések sértik a jogaikat, ilyen értelemben pedig azonnal fel kell oldani azokat.

Noha a keresetek szövege egyelőre nem nyilvános, a WSJ cikke szerint az oligarchák elsősorban azt próbálják bizonyítani a bíróságon, hogy feltételezésekkel ellentétben, nekik semmi közük az orosz kormányhoz, és Vlagyimir Putyinhoz. Ennek a bizonyítása azért fontos, mert az Európai Bizottság részben éppen arra hivatkozva fagyasztotta be a panaszosok európai vagyonát, hogy szoros kapcsolatot ápolnak a Kremllel. 

Az orosz milliárdosok emellett egybehangzóan azt állítják, hogy a szankcionálásuk teljesen értelmetlen volt, mivel semmilyen szerepet sem játszanak az orosz-ukrán háborúban. Továbbá mindannyian felhozták a védelmük érdekében az európai érdekeltségeiket is, melyeknek a korlátozása uniós munkahelyeket veszélyeztet. Aliser Uszmanov például úgy fogalmazott, hogy a korlátozások miatt legalább három vállalata sodródott a csőd szélére, melynek következtében rengetek európai alkalmazottja (és családjuk) került kilátástalan helyzetbe.

Fontos megjegyezni, hogy Roman Abramovics keresete eltér a többitől, ő ugyanis elsősorban a portugál állampolgárságával érvel amellett, hogy el kell törölni a vele szembeni szankciókat. Állítása szerint őrá olyan jogok vonatkoznak abból fakadóan, hogy uniós polgár, melyek papírforma szerint védelmet kéne biztosítsanak a vagyonelkobzással szemben. Abramovics emellett 1 millió euró kártérítést is követel az Európai Bizottságtól, amit ha megkapna, jótékony célokra ajánlaná fel.

A hét elején egyébként Bloomberg arról számolt be, hogy az EU fontolóra vette a korlátozások feloldását egyes orosz állampolgárok esetében. A hírügynökség szerint mintegy 40 orosz kérte, hogy vegyék le a szankciós listáról, közölök mintegy harmincan bírósághoz fordultak az ügyben, további tíz pedig közvetlenül az EU-hoz. Meg nem nevezett bírósági források állítólag elismerték, hogy a szankcionált oroszok által benyújtott kérelmek némelyike megalapozott, és a velük szemben alkalmazott korlátozásokat gyenge, elavult vagy egyenesen hamis bizonyítékok alapján kerültek bevezetésre.