Brüsszel elítélt terroristákat engedhet szabadon egy kis olcsó olaj reményében

Belgium rövid időn belül olyan kiadatási egyezményt köthet Iránnal, amely lehetővé tenné a terrorizmus vádjával elítélt bűnelkövetők átadását a két ország között. Noha az erről szóló szerződés már hónapok óta kidolgozás alatt áll, a belga kormány a napokban váratlanul felgyorsította a ratifikációs folyamatot, és az egyezmény vitáját már a héten megkezdik a brüsszeli nemzeti parlamentben. Szakértők szerint a kabinet azért döntöttek így, mert sok nyugat-európai országhoz hasonlóan, Belgium is pánikba esett az egyre csak növekvő energiaárak miatt, és igyekszik helyreállítani a kapcsolatait Iránnal, abban a reménykedve, hogy az iszlám köztársaság ismét jelentős olaj- és gázszállítójává válhat az öreg kontinensnek  - írja a Politico online kiadása.

A hivatalos indoklás szerint persze nem ezért, hanem egy meg nem nevezett, Iránban börtönre ítélt belga állampolgár kiadatása miatt gyorsították fel az egyezmény elfogadását. Ezért cserébe viszont az iráni vezetés azt várja, hogy Belgium engedje szabadon Asszadolla Asszadit, a bécsi iráni nagykövetség volt munkatársát, akit "terrorista gyilkossági kísérlet„ és ”terroristacsoport tevékenységében való részvétel„ miatt ítélt 20 év börtönre egy belga bíróság. Az iráni férfit abban találták bűnösnek, hogy részt vett egy pokolgépes merénylet kitervelésében, amelynek célpontja az iráni vezetés ellen dolgozó mudzsahid mozgalom Párizs melletti 2018-as évi nagygyűlése volt, amelyen több ezer ember vett részt.

Laikusként nézve tehát egyfajta "fogolycsere" jönne létre a két ország között, az ügyhöz közeli források viszont azt állítják, hogy Belgiumot egészen más érdekek mozgatják: valójában az olcsó energiahordozók reményében szabadon engednének egy - az iráni titkosszolgálatnak fontos - elítélt terroristát. Ennek a törvényi kereteit pedig a következő időszakban teremtik meg.

Az új kiadatási egyezmény kritikusai szerint a szerződés aláássa a belga bűnüldözési és igazságszolgáltatási rendszert, és egyfajta menekülőutat biztosít az elítélt terroristáknak. "Ez a jogrendszer eróziója" - mondta Michael Freilich, az ellenzékben lévő flamand nacionalisták képviselője a belga parlamentben. A politikus szerint Teherán nem terroristának, hanem diplomatának tekinti Asszadit, és ennek megfelelően szabadon fogják engedni, amint beteszi a lábát Iránba.

Hogy az iráni-belga alku mennyire megosztó, azt jól mutatja, hogy a tervezet még a nemzetközi politikában is hatalmas hullámokat vetett. Randy Weber, az amerikai szövetségi kongresszus republikánus képviselője például egy Twitteren közzétett videoüzenetében kritizálta élesen a döntést.

Megdöbbenve fogadtam, hogy a belga kormány megállapodást kötött a világ vezető állami terrorizmus támogatójával, és azt tervezi, hogy iráni terroristákat küld vissza Iránba, hogy ott további terrorcselekményeket tervezhessenek meg

- fogalmazott a republikánus politikus, aki arra kérte a kollégáit hogy csatlakozzanak hozzá, és "kongassák meg a vészharangot ezzel az úgynevezett megállapodással kapcsolatban."

A belga kormány egyébként látványosan kerüli, hogy érdemben bármit mondania kelljen a szerződéssel kapcsolatban. Egy civil szervezet munkatársát például, aki megkérte a belga külügyminisztériumot, hogy kommentálja a egyezményt, először a miniszterelnöki hivatalhoz, majd a belga igazságügyi miniszterhez irányítottak, ahol a tárca szóvivője szűkszavúan annyit mondott: "a szerződés nem kapcsolódik semmilyen konkrét ügyhöz, így Asszadolla Asszadit kiadatásához sem."

Fontos megjegyezni, hogy Iránban számos nyugati állampolgárt tartanak fogva hamis vádakkal, ezeket a személyeket pedig Teherán előszeretettel használja zsarolásra. Ennek egyik ékes példája volt, amikor az év elején az Egyesült Királyság az 1970-es évekig visszamenően rendezte az adósságát Iránnal szemben, melynek keretében gyakorlatilag 400 millió font váltságdíjat fizetett két brit-iráni állampolgár kiadatásárért cserébe.