Elképesztő tévhiteket cáfoltak a tudósok a majomhimlőről

Sokan tartanak a koronavírus-járvány árnyékában egy újabb pandémiától, így nagyon sok hamis és egyáltalán nem megalapozott információ terjed a világban a majomhimlőről. A BBC-nek megszólalt szakértők most ezeket tisztázták. 

Nincsenek tervek lezárásokról a majomhimlő miatt

Egyre emelkednek a majomhimlős esetek a világban, így Európában is. A koronavírus-járvány után nem csoda, hogy az emberek félnek. A tudósok azonban nyugalomra intenek mindenkit és bizakodók.  A szakemberek szerint ugyanis a vírus terjedése korlátozott, s mivel az eddigiek szerint csak szoros kontaktus útján adhatja át egyik ember a másiknak, s kizárólag akkor fertőz, amikor már észlelhetők a tünetek. Így pedig időben felismerhetők és elkülöníthetők a gyanús esetek. A kutatók az eddigi tapasztalatok alapján nem tartanak attól, hogy a majomhimlő esetén robbanásszerű terjedésre kellene számítanunk, mint az új koronavírusnál. Mindemellett kiemelik: a megbetegedett egyének elkülönítése döntő fontosságú. Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO nem is javasolja utazási korlátozások bevezetését, és szerintük tömeges védőoltásra sincs szükség a majomhimlővel szemben. 

Nincs bizonyíték, hogy laboratóriumból szabadult volna el

A majomhimlőnél jóval gyorsabban és nehezen megfékezhető módon terjednek a kórral kapcsolatos álhírek. Több külföldi oldalon is felbukkantak olyan írások, melyek szerint a vírus egy laboratóriumból szabadult el, illetve biológiai fegyverként, szándékosan vetették be. A valóság azonban az, hogy a vírus DNS-ének szekvenálásával a tudósok megállapították, hogy a világszerte azonosított majomhimlővírus a Nyugat-Afrikában általánosan elterjedt és megbetegedést okozó majomhimlő-vírustörzsre vezethető vissza. Vagyis nem mesterségesen állították elő. Sőt, nem is ez az első eset, hogy Afrikán kívül máshol is megjelenik: az Egyesült Királyságban 2018-ban és 2021-ben is volt néhány eset, akkor Afrikából hazatérő utazók hurcolták be a vírust. A 2003-as egyesült államokbeli majomhimlő-járványt pedig behurcolt állatok indították el, de a fertőzöttek csak zoonózis révén, vagyis fertőzött állatokkal való érintkezést követően kapták el.

A majomhimlő nem a koronavírus elleni vakcinák miatt terjed

Egyesek azt gondolják és híresztelik, hogy a vektorként csimpánz-adenovírust tartalmazó AstraZeneca-vakcinának köze van a majomhimlős esetekhez. Ezt a náthához hasonló tüneteket okozó vírust azonban a védőoltást kifejlesztők úgy módosították, hogy az emberben ne tudjon szaporodni, vagyis ne okozzon megbetegedést. A majomhimlőt ráadásul egy más típusú, a himlővírusok (Poxviridae) családjába tartozó kórokozó váltja ki.