Alkotmányos válság szélére sodródhat Amerika, sokakat felháborított a Legfelsőbb Bíróság terve

Az Alkotmánybíróság szerepét is ellátó amerikai Legfelsőbb Bíróság (Supreme Court) arra készül, hogy hatályon kívül helyezze az úgynevezett a Roe kontra Wade ítéletet, amely alkotmányos jogot biztosít a nőknek a legális abortuszra - derült ki egy, a Politico által nyilvánosságra hozott 98 oldalas bírósági véleménytervezetből. Az 1973. január 22-én meghozott Roe kontra Wade ítéletben - az alkotmány 14. kiegészítése alapján, a magánélethez való jogra hivatkozva - a Legfelsőbb Bíróság alkotmányellenesnek nyilvánította az abortusz tiltását az első trimeszterben. A döntés mérföldkőnek számított az Egyesült Államok jogtörténetében, ugyanis ettől kezdve az amerikai nők abszolút jogot kaptak a terhességük megszakítására.

A nyilvánosságra hozott tervezetet egy republikánusnak tartott alkotmánybíró, Samuel Alito írta, aki szerint a Roe kontra Wade ügyben anno úgy hoztak ítéletet a Legfelsőbb Bíróság tagjai, hogy nem megfelelően értelmezték az alkotmány erre vonatkozó passzusait. Szerinte ugyanis az alkotmány nem tesz utalást az abortuszra, és egyetlen alkotmányos rendelkezés sem védi hallgatólagosan ezt a jogot. Mint fogalmazott: 1973. január 22-én a Legfelsőbb Bíróság a törvényhozói és a végrehajtói hatalom helyébe lépett, és az ítéletével jogalkotói munkát végzett, pedig azokban a kérdésekben, ahol az alkotmány hallgat, ott az amerikai népnek választásokon és választott vezetőkön keresztül kell kormányoznia önmagát.

Az abortusz megengedhetőségét és annak korlátozását úgy kell megoldani, mint demokráciánk legtöbb fontos kérdését: úgy, hogy a polgárok megpróbálják meggyőzni egymást, majd szavaznak. Ezt követeli meg az alkotmány és a jogállamiság

- olvasható Alito érvelésében, amelynek végén külön megjegyezte azt is: "itt az ideje, hogy az alkotmányt szó szerint értelmezzük, és visszaadjuk az abortusz kérdését a nép választott képviselőinek."

A véleménytervezet nem kötelező érvényű bírósági döntés, hacsak a 9 fős testületből 5 bíró alá nem írja azt. Más esetben a tervezetet szavazásra bocsájtják - ez várhatóan júliusban fog bekövetkezni -, ahol titkos voksoláson döntenek majd a sorsáról az alkotmánybírák. Ha a tervezet elfogadásra kerül, akkor szövetségi szinten megszűnik az abortusz legalitása, és az engedélyezés visszakerül a tagállamok választott képviselőinek és kormányzóinak hatáskörébe. Ezt követően feltehetően a republikánus vezetésű államok szigorítanak, míg a demokraták pedig lazítanak az erre vonatkozó szabályokon.

Ehhez kapcsolódóan érdemes megjegyezni, hogy jelenleg a Legfelsőbb Bíróság 9 tagja közül 6-ot republikánus elnökök neveztek ki, így őket (Clarence Thomas, Neil Gorsuch, Brett Kavanaugh, Amy Coney Barrett, Samuel Alito és John Roberts)  jobboldali/republikánus bíróknak szokás nevezni, míg a maradék hármat (Stephen Breyer, Sonia Sotomayor és Elena Kagan) baloldalinak/demokratának. Ha csak és kizárólag ezt a törésvonalat vesszük figyelembe, akkor a Roe kontra Wade ítéletet feltehetően hatályon kívül helyezi majd a testület 6-3 arányban. 

Ennek a lehetősége pedig már most hatalmas felháborodást váltott ki a demokrata és liberális érzelműek körében. Helyi idő szerint hétfő este spontán tüntetések robbantak ki a Legfelsőbb Bíróság washingtoni épülete előtt, amit teljes egészében körbekordonoztak és nagy számú rendőrt vezényeltek a helyszínre. 

Sajtóbeszámolók szerint a véleménytervezet kiszivárgása példa nélküli. A bíróság modern kori történetében még egyetlen határozattervezetet sem hoztak nyilvánosságra úgy, hogy egy adott ügyben még nem született végleges ítélet. Az esetet egyelőre sem igazságszolgáltatás csúcstestülete, sem pedig a Fehér Ház nem kommentálta.

Egyes elemzők szerint a szivárogtatás egyfajta kísérlet lehet arra, hogy megfélemlítsenek egy vagy több bírót, hogy megváltoztassák szavazatukat, ezzel hatályban tartva a Roe kontra Wade ítéletet. Mások úgy gondolják, hogy szivárogtatás célja a társadalmi hangulatkeltés, melynek hatására a jelenleg demokrata többségű képviselőház és szenátus felhatalmazva érzi majd magát arra, hogy kibővítse a legfelsőbb bíróság tagjainak számát 13 főre, megfordítva így a republikánus-demokrata bírák arányát 6-7-re - ami közvetlenül vagy közvetetten, de biztosan alkotmányos válságot eredményezne. Az utóbbi feltételezést egyébként az is alátámasztja, hogy Nancy Pelosi, a képviselőház demokrata elnöke és Chuck Schumer, a szenátus demokrata frakciójának vezetője, "a republikánusok által kinevezett bírák" tervezetét "a modern történelem egyik legrosszabb és legkárosabb döntésének" nevezte.