Jegyrendszer bevezetését tervezik Franciaországban az élelmiszerárak növekedése miatt

Emmanuel Macron jegyrendszer bevezetését fontolgatja az orosz-ukrán háború miatt kialakult élelmiszerhiány miatt. A France Bleu közrádiónak adott keddi interjújában a francia elnök kifejtette, hogy a kormánya már számos intézkedést hozott az ország nehezebb sorsú lakóinak megsegítésére, köztük az energiaplafont és az üzemanyag-kedvezményt, de az élelmiszerár növekedés egy olyan kihívás, ami még megoldásra vár - írja a londoni székhelyű Reuters hírügynökség.

Az április 10-ei elnökválasztásra készülő francia államfő azt tanácsolta európai kollégáinak, hogy közösen találjanak ki "összehangolt választ" az élelmiszerárak növekedésére. Mint mondta, ő egy élelmiszer-jegyrendszerben látja a probléma megoldásának kulcsát, amivel segíteni lehetne a "legszerényebb háztartásoknak és a középosztálynak szembenézni ezekkel a többletköltségekkel." Emellett Macron arra kérte a honfitársait, hogy lehetőség szerint helyben készített termékeket vásároljanak, ezzel is csökkentve az ellátási láncokra helyezedő nyomást. 

Az élelmiszertámogatási program részleteit Macron nem ismertette. Egyelőre tehát nem tudni, hogy az utalványok mekkora összegre szólnának, milyen termékekre vonatkoznának, pontosan hogyan osztanák szét őket, és kik lennének a jogosultak.

Oroszország és Ukrajna egyébként a világ legnagyobb terménybeszállítói közé tartozik. Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (UNCTAD) szerint a két ország együttesesen képviseli a napraforgóolaj globális kereskedelmének 53 százalékát, valamint a búza 27 százalékát, így az orosz-ukrán háború miatt hatalmas hiány várható ezekből a termékekből a világpiacon. 

Noha az EU kukoricaimportjának több mint felét, gabonaimportjának mintegy ötödét, valamint növényi olajimportjának közel negyedét kapja Ukrajnából, a tagállamok exporttilalmi- és más gazdasági intézkedésekkel vélhetően átvészelik majd a közvetlen vihart. Nem úgy a világ legszegényebb országai, melyek közül több is kizárólag Oroszországtól vagy Ukrajnából szerzi be a búzaimportját. Szudánban például az elmúlt napokban egy félmázsás zsáknyi búza ára 35 dolláról 50-60 dollárra nőtt, melynek következtében a kenyér lényegében megfizethetetlenné vált a szegényebb társadalmi rétegek számára.

Francia választások, érlelődik a meglepetés?

– Érezzük a terepen a hatalmas lendületet, felcsillant a remény a kampány végéhez érve. Álhírnek bizonyult az, amit egyesek hangoztattak, miszerint Emmanuel Macron újraválasztása magától értetődő tény. Tökéletesen lehetséges Emmanuel Macron legyőzése és az ország politikájának radikális megváltoztatása – mindezt Marine Le Pen mondta pénteken a kampánykörútján, egy héttel a francia elnökválasztás április 10-i első fordulója előtt. A jobboldali Nemzeti Tömörülés vezetője és elnökjelöltje önbizalommal telve futhat neki a kampány utolsó hetének, hiszen

a felmérések azt mutatják, ami korábban elképzelhetetlen volt: a hivatalban lévő Macron legyőzése ma már nem tűnik lehetetlennek.

A közvélemény-kutatók már hetek óta valószínűsítik, hogy a centrista Macron, illetve Le Pen jut be az április 24-i második fordulóba: előbbi a szavazatok mintegy 28, utóbbi a voksok 22 százalékával. Az államfő számára a sokkoló hírt a második fordulós előrejelzések jelentik, hiszen az Elabe intézet március utolsó napjaiban végzett felmérése mindössze 52,5:47,5 arányú diadalt jósol Macronnak. Ez a különbség nem csupán a két politikus 2017-es összecsapásához képest csökkent jelentős mértékben – akkor 64:36 százalékos arányban győzött Macron –, hanem a március közepi állapotokhoz képest is, amikor az Elabe 59,5:40,5 arányú győzelmet vetített előre az elnök javára.

Mint korábban írtunk róla: Macron népszerűsége látványosan megnövekedett az ukrajnai orosz invázió kezdete után, a francia elnök ugyanis az egyik legaktívabb európai szereplője a háború lezárására irányuló diplomáciai erőfeszítéseknek. A látványos külpolitikai aktivitás azonban hosszú távon árthat megítélésének. Az elmúlt héten a kampányban ugyanis ismét a belföldi témák, mindenekelőtt a gazdasági kérdések kerültek előtérbe. Miközben Macron külföldi vezetőkkel tárgyalt, Marine Le Pen járta az országot, s a franciák által legfőbb kérdésnek tartott vásárlóerő problémájára és a szociális kérdésekre összpontosította kampányát.

Imádom a nagygyűléseket, de legyünk józanok: nem most van az ideje ezeknek

 – magyarázta meg az államfő, miért a nemzetközi porondon van a helye. Ennek megfelelően csak tegnap, egy héttel a választások előtt tartotta meg egyetlen választási nagygyűlését.

Megkezdődött vasárnap reggel Franciaországban a kétfordulós elnökválasztás első fordulója, amelynek során közel 49 millió választópolgár járulhat az urnákhoz, hogy a 12 jelölt közül kiválassza azt a kettőt, aki két héttel később megmérkőzhet az államfői tisztségért.

Miután a tengerentúli francia területeken mintegy egymillió választó már szombaton leadhatta szavazatát, vasárnap reggel nyolc órakor az anyaországban is kinyitottak a szavazóhelyiségek, az urnákat a kisebb szavazókörökben este 6, illetve 7 órakor zárják le, a nagyvárosokban este 8 óráig lehet szavazni.

Az első becslések és részeredmények este 8 órától várhatók.

Az ukrajnai háború miatt a franciaországi választás eredeti témái, a járványkezelés, a bevándorlás, a közbiztonság, az identitási kérdések vagy a klímaváltozás teljesen háttérbe szorultak. Az ukrán-orosz konfliktusban vállalt közvetítői szerepe miatt pedig a jelenlegi elnök – aki öt évvel ezelőtti megválasztása óta megszakítás nélkül a felmérések élén állt – a tervezettnél később kezdte meg a kampányát.

A széttöredezett baloldallal és a tematizálásban lemaradt klasszikus jobboldali jelöltekkel szemben a politikai versenyt hónapok óta Emmanuel Macron és szuverenista kihívója, Marine Le Pen határozta meg. Az előbbi a felmérések szerint 26-27 százalékos támogatottsággal nyerheti meg az első fordulót, míg Le Pen 24-25 százalékot érhet el, s így az április 24. második forduló az öt évvel ezelőtti párbaj visszavágójának ígérkezik.

Ha most tartanák a második fordulót, a pénteken megjelent öt felmérés szerint Macron 51-54 százalékot érne el, Le Pent pedig a választók 46-49 százaléka támogatná.

A francia elnökválasztásokon általában nyolcvan százalék feletti részvételéhez képest a várhatóan viszonylag alacsony részvétel (70-72 százalék körüli a felmérések szerint) és a bizonytalanok magas, több mint 25 százalékos aránya is részben annak köszönhető, hogy a hagyományos értelembe vett kampány elmaradt. Az államfőnek két héttel ezelőttig biztos, legalább 30 százalékos győzelmet jeleztek előre a felmérések, Marine Le Pen a sikeres kampányhajráját elsősorban a megélhetési problémák középpontba helyezésének köszönheti.

A baloldali jelöltek közül a legjelentősebb, 15-16 százalékos támogatottságot élvező radikális Jean-Luc Mélenchon abban bízik, hogy ő az egyetlen, aki beleszólhat a Le Pen-Macron párharcba, és bejuthat a második fordulóba. A gazdasági liberalizmussal leszámolni kívánó és a jelenlegi elnöki rendszer helyett arányosabb parlamenti rendszert ígérő Mélenchon öt évvel ezelőtt a szavazatok 19,58 százalékát szerezte meg az első fordulóban, s ezzel a negyedik helyen végzett.

Negyedik és ötödik helyre jelzik a felmérések 9 százalékos támogatottsággal radikális jobboldali Eric Zemmour és a jobbközép Köztársaságiak jelöltjét, Valérie Pécresse-t. A többi hét jelöltnek a felmérések szerint nincs esélye 5 százaléknál nagyobb támogatottságot elérni.

A választásra vonatkozó egészségvédelmi szabályok alapján a koronavírusos fertőzöttek is megjelenhetnek a voksoláson, nem szükséges sem védettségi, sem oltottsági igazolás vagy negatív teszt bemutatása a választási irodáknál.

A kormány ugyanakkor az egyéni felelősségre figyelmeztetett, és azt kérte a fertőzöttektől és a kontaktszemélyektől, hogy viseljenek maszkot, amikor szavazni mennek, jóllehet, a maszkviselés nem kötelező a zárt helyeken. A szavazóhelyiségekben ugyanakkor a választók és a számlálóbizottság tagjai is kaphatnak ingyen FFP2-maszkot, öntesztet és kézfertőtlenítőt.

A vasárnapi francia elnökválasztás első fordulója előtt közeledtek a két esélyes, Marine Le Pen és Emmanuel Macron népszerűségi mutatói. A jelenlegi elnöktől az utolsó napokban történt több botránya miatt nagy számban fordulhatnak el potenciális szavazói.

közvélemény-kutatások egyre szorosabb versenyt jósolnak a két legesélyesebb jelölt, a jelenlegi elnök, Emmanuel Macron és jobboldali kihívója, Marine Le Pen között. A 68 milliós ország polgárai közül egyre többen ismerik fel önmaguk mindennapos tapasztalatit Le Pen, a Nemzeti Tömörülés vezetőjének politikai programjában, aki legfőképpen az országban az illegális bevándorlással párhuzamosan növekvő parallel társadalmak, a terrorizmus és a bűnözés problémájára hívja fel a figyelmet. Az előrejelzések szerint Macron április 10-én, az első fordulóban 26 százalékra, míg Le Pen 23 százalékra számíthat. A második fordulót április 24-én
tartják.

Macronnak az utóbbi egy hónapban több tényező is megnehezítette a dolgát, így az orosz invázió Ukrajnában, amellyel kapcsolatban számos, Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott tárgyalása során sem sikerült érdemi eredményeket elérnie. Épp ellenkezőleg, úgy a lengyel, mint az ukrán vezetés azzal vádolta meg, hogy szólótárgyalásaival inkább Moszkva pozícióját erősítette.

Sokat ártott Macronnak az, a franciaországi Bobignyben történt, tragikus kimenetelű incidens is, amelynek során február 16-án életét vesztette egy 31 éves zsidó polgár, Jérémy Cohen. Az előzetes vizsgálatok szerint a fiatalember egy csoport támadó elől menekülhetett, amikor elgázolta egy villamos. Macron riválisai azzal vádolták meg az elnököt, hogy az ügyet szőnyeg alá akarja söpörni, hogy eltussolja az országban elharapódzó antiszemitizmus és a parallel társadalmak problémáját.

A francia elnöknek azt is sokan felrótták, hogy nem állt ki egy 35 éves vidéki gazda mellett, aki lelőtt egy otthonába behatoló betörőt. Laurent Rambaud akkor lőtte le az egyik támadót vadászpuskájával, amikor az három társával behatolt otthonába, ahol a fiatal férfi egyedül volt hároméves kislányával. Emmanuel Macron viszont az esettel kapcsolatban úgy nyilatkozott: „Én ellenzem az önvédelmet, nem akarok egy olyan országot, ahol a polgárok maguk dönthetnek arról, hogy megvédjék magukat.”

Marine Le Pen a jelek szerint ki tudta használni az elnök hibáit saját népszerűsége növelésére, nem úgy, mint a két másik jobboldali elnökjelölt. Éric Zemmour népszerűsége a tavaly októberi 16 százalékos csúcsról mára 9 százalékra esett vissza, ami megegyezik Valérie Pécresse, a Republikánusok jelöltjének népszerűségével. Ha a második fordulóba be nem jutott jelöltek szavazatait tekintjük, Emmanuel Macron megmentője a radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon lehet, aki jelenleg 17 százalékon van. Ha ő Macron támogatására szólítja fel követőit, ez nagyot lendíthet a jelenlegi elnök esélyein. Más, kisebb támogatottságú jelöltek, mint például az öt százalékon álló radikális zöldpárti Yannick Jadot szavazótábora jelenleg összesen mintegy tíz százalékot tesz ki.

Végső soron viszont Valérie Pécresse lehet a „királycsináló”, aki múltbéli kijelentései alapján aligha számít meggyőződéses jobboldali politikusnak. Ha ő a republikánus szavazatokkal április végén Macron mellett áll ki, Marine Le Pennek valami rendhagyóan meggyőzőt kell produkálnia, hogy beköltözhessen az Élysée-palotába.

Főbb francia elnökjelöltek népszerűsége április 7-én

Fotó: Reuters