Árrobbanás, élelmiszerhiány és növekvő szegénység fenyegeti Európát

Az alapvető élelmiszer- és energiaárak az egekbe szöktek, az infláció több évtizedes csúcsokat dönt. Orbán Viktor miniszterelnök szerint is mély válság jön, de szerencsére nem a baloldal van kormányon, mely csak megszorításokkal és elvonásokkal tudja kezelni a kríziseket. A Ripost7 cikke.

A nyugati sajtó már nem csak a koronavírus-járvánnyal és az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos hírekkel van tele, egyre többet cikkeznek az óriási inflációról és annak közvetlen vagy közvetett következményeiről. Európában olyan hirtelen végbement óriási drágulás következett be, amelyre utoljára negyven éve, az Öbölháború idején volt példa.

Az árnövekedés okai összetettek: 
1. oka a több éve tartó pandémia,
2. oka a nyersanyagárak drasztikus emelkedése,
3. oka a benzinár miatt megugrott szállítási költség,
4. oka az elhibázott európai uniós zöldpolitika,
5. oka a szomszédban zajló háború, mivel Európa élelmiszer- és energiaellátása nagyban függ Oroszországtól és Ukrajnától.
Amiből mi még egyelőre csak ízelítőt kapunk, amit nálunk tompított a kormány által bevezetett árstop, az a legtöbb európai országban már komoly gondokat okoz.

Kemény időket jósol a német gazdasági miniszter

Robert Habeck német gazdaságügyi miniszter egy napokban készült interjúban kerek perec kijelentette: „A háború hatásai fájni fognak. Ki kell mondanunk, hogy szegényebbek leszünk, a társadalomnak pedig ezt el kell viselnie.” 
A német Bild szerint a tárcavezető nem a levegőbe beszél. A számítások szerint ugyanis idén márciusban 7,3 százalékkal nőtt az infláció Németországban, ilyen az elmúlt negyven évben nem fordult elő. Ez pedig oda vezet, hogy minden német lakosnak háromezer euróval, azaz több mint egymillió forinttal drágább idén a megélhetés, mint tavaly. 

Habecket a német ellenzék erősen támadja. A Kereszténydemokrata Unió egyik képviselője szerint a miniszter politikája csak súlyosbítja a válságot. „Robert Habeck politikáját a zöldideológia vezérli, a növekvő válság ellenére is ragaszkodik ahhoz, hogy mihamarabb felszámolják az atomenergiát” – nyilatkozta Christoph Ploss.
Az élelmiszerárak növekedése megállíthatatlan. Egy hónap sem telt el azóta, hogy a német Aldi bejelentette: a kedvezőtlen gazdasági hatások miatt 400 termék árát kell különböző mértékben megnövelniük. Múlt hétfőn azonban jött az újabb drágulás, és ezúttal már nemcsak az Aldinál, hanem szinte az összes nagyobb élelmiszerláncnál. A legdrámaibb mértékben talán a különböző tejtermékek, a hús és kolbász drágult ezúttal. Érdemes talán példaként megemlíteni a saját márkás Aldi vajat, aminek ára meghaladta a 2 eurót (740 forint), pedig néhány hete még 1,65 euróért (kb. 610 forint) lehetett kapni.

Lejárt dátumú élelmiszereket ajánlgat a Bild

A Bild, Németország legolvasottabb napilapja fontosnak tartja, hogy ne keltsenek pánikot, inkább megoldást kínáljanak az olvasóiknak. Ezek közül elsőre talán az tűnik a legfurcsábbnak, hogy azt javasolják, az emberek vásároljanak leértékelt, lejárt dátumú termékeket. A német lap szerint fontos tudni, hogy például a kenyerek csomagolásán feltüntetett minőségmegőrzési dátum nem lejárati dátum. Azt ajánlják, hogy a vevők alaposan szagolják és vizsgálják meg a kiválasztott terméket, és amennyiben kizárható a penészesedés, akkor az még fogyasztható. A szerkesztők ezenkívül jó tanácsként azt mondják, hogy a sütibe tojás helyett almapürét tegyenek a háziasszonyok vagy a drága olaj helyett egy evőkanál cukorban süssék ropogósra a húst. A Bild azt is javasolja, hogy a vásárlók töltsék le kedvenc áruházláncaik telefonos applikáció­ját, amin nyomon lehet követni az éppen aktuális akciókat.

Nagy-Britannia heteken belül kifogyhat a tojásból

A Brit Tojásipari Tanács (BEIS) beszámolója szerint a termelési költségek olyan drámaian növekedtek az elmúlt időkben, hogy a gazdálkodók 10–15 százaléka munkanélkülivé válhat, sokan pedig a csőd szélére sodródhatnak. A BEIS úgy látja, hogy sok gazdálkodó inkább abbahagyja a termelést, minthogy elveszítse gazdaságát, ami az Egyesült Királyságban a tyúkok számának csökkenését és a kínálatra nehezedő nyomás növekedését eredményezi. Az országos állomány az elmúlt évben már mintegy 4 millióval csökkent.

A BEIS elnöke szerint már a háború előtt is fenntarthatatlan volt a helyzet, de azóta ez még súlyosabbá vált, mivel a takarmányárak brutálisan elszálltak. A Daily Mail cikkében megemlítik, hogy akár tojáshiány is kialakulhat az országban, illetve emlékeztetnek arra, hogy a Resolution Foundation számításai szerint a megélhetési költségek drágulása 1,3 millió háztartást taszít abszolút szegénységbe Nagy-Britanniában. A közepes jövedelmű háztartások arra számíthatnak, hogy jövőre 4 százalékkal csökken a rendelkezésre álló jövedelem a lakhatási költségek kifizetése után. A legszegényebb negyedekben élők jövedelme 6 százalékkal, a munkanélküli háztartásoké pedig 8 százalékkal esik vissza.

Orbán Viktor: Mély európai gazdasági válság előtt állunk

Jelentős és mély európai gazdasági válság előtt állunk. A baj gyökerei mélyebbre nyúlnak, mint az orosz–ukrán háború. Európa egy általános versenyképességi hátrányban van. A háború előtt is ki akarta kapcsolni a fosszilis energiaforrásokat, és ezt úgy akarta megoldani az unió, hogy emeli az árakat – mondta még a választások előtt Orbán Viktor a Kossuth rádióban. Hozzátette: ez önmagában is megrázkódtatás volt, de az elhibázott szankciók meglökték az energia árát, és az energiaválság el fog vezetni egy gazdasági válsághoz is. Hozzátette, a gazdasági válság hatását tompítani kell.
„Itt vagyunk a mezőgazdasági munkák kellős közepén. Ha Ukrajna és Oroszország kiesik a piacról, az élelmiszerválságokat hozhat elsősorban Afrikában, de Európában is” – ismertette a kormányfő. 

A gazdasági kérdésekre kitérve úgy fogalmazott:

„Magyarország az elmúlt 30 évben látott néhány gazdasági válságot, és azt is tudjuk, hogy melyik politikai irányzat miképpen szokta kezelni azokat. A baloldal azért szokott ilyenkor mindig megszorításokra gondolni, mivel a megszorítás, az egy baloldali gazdasági válságkezelési eszköz. Így vették el a 13. nyugdíjat és a fizetések egy részét, így szüntették meg a lakástámogatási rendszert, és így építették le a családtámogatási rendszert is. Ezzel szemben a nemzeti oldal sosem ezt alkalmazza, inkább a gazdasági növekedést, az adócsökkentést helyezi előtérbe.” Ennek kapcsán Orbán Viktor kiemelte: 

Az elmúlt időszakban a kormány egymillió új munkahelyet hozott létre. Ha munka van, akkor minden van, pénz is, azzal pedig lehet válságot kezelni. Most azonban az első dolgunk az, hogy kivédjük a háború, a brüsszeli energiaár-emelések és a háború miatt átrendeződő nemzetgazdasági változások következményeit. Utána pedig tovább kell erősíteni a családok támogatását, amit még a pandémia előtt terveztünk el.
Mivel a Fidesz–KDNP elsöprő győzelmet aratott a választásokon, az állampolgárok ennek a programnak, válságkezelésnek adtak felhatalmazást.

Képalák
Az unió sok országában nemcsak 
a brutális drágulás, hanem 
az élelmiszerhiány is egyre 
nagyobb gondot okoz

Egy német 
lap azt ajánlja, 
hogy a vásárlók 
vegyék meg 
a lejárt dátumú 
élelmiszereket is, 
ha nem 
penészesek

A brit tyúkállomány 
az elmúlt évben már mintegy 
4 millióval csökkent

Május 15-ig változatlan marad az üzemanyagár – A kormány döntése értelmében november 15-től a 95-ös benzin és a gázolaj árát 480 forintos felső határral rögzítették, először három hónap időtartamra, majd meghosszabbították az intézkedést május 15-ig. „A benzin és a gázolaj ára a gazdaság működésére és általánosságban az árakra is hatással van, ezért döntöttünk a felső határról. Abban bízunk, hogy az ár felső határának rögzítése segítséget jelent a gazdaságnak és hozzá tud járulni az infláció mérsékléséhez is” – indokolta a döntést Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. Az olaj ára ugrásszerűen nőtt a világban egy év alatt, a benzin és a gáz­olaj viszont Magyarországon a legolcsóbbak között van az unióban.

Az élelmiszerárstop május 1-jéig van érvényben

A kormány azért vezette be az élelmiszerárstopot, hogy megvédjék a magyar családokat az inflációtól. A rendelet értelmében három hónapra árstopot vezettek be egyes alapvető élelmiszerek esetében az alábbiak szerint: Az érintett termékek árát úgy kell megállapítani, hogy az nem lehet magasabb a 2021. október 15. napon alkalmazott árnál. Az árstop 2022. február 1-jétől május 1-jéig tart.
Az ár-szabályozás az alábbi alapvető élelmiszerekre terjed ki:
• kristálycukor
• búzafinomliszt (BL 55)
• finomított napraforgó-étolaj
• házi sertéscomb
• csirkemell, csirke far-hát, csirkehát, csirkefar, csirkeszárnyvég
• ultramagas hőmérsékleten hőkezelt, 2,8% zsírtartalmú tehéntej