tóth gabi
Már a baloldali sajtó is Joe Biden laza bevándorláspolitikáját teszi felelőssé a mexikói-amerikai határon kialakult migrációs válsághelyzetért.
Az Egyesült Államok Vámügyi és Határvédelmi Ügynökségének (CBP) hivatalos statisztikája alapján az elmúlt 12 hónapban, azaz nagyjából Joe Biden amerikai elnök választási győzelme óta 1,7 millió illegális bevándorlót vettek őrizetbe az amerikai-mexikói határ amerikai oldalán. Éves bontásban ez a valaha mért legmagasabb szám az Egyesült Államok történetében. Több mint háromszorosa a 2012 és 2020 között mért 540 ezres évi átlagnak - írja a balliberális Washinton Post internetes kiadása.
A 2020 októberében kezdődött és három héttel ezelőtt véget ért 2021-es pénzügyi évben őrizetbe vett illegális bevándorlók legnagyobb részét a mexikóiak tették ki, több mint 608 ezer letartóztatással. Őket követték a hondurasiak (309 ezer letartóztatás), a guatemalaiak (279 ezer) és a salvadoriak (96 ezer). A letartóztatottak listájának második legnagyobb kategóriája egyébként az „egyéb” volt, melybe 367 000 migráns, többségében kubai, venezuelai, ecuadori, brazil és haiti bevándorlók tartoztak.
Az illegális migráció mértékének döbbenetes növekedése lényegében annak tudható be, hogy Joe Biden teljesen felszámolta elődje, Donald Trump szigorú bevándorláspolitikáját. A 78 éves demokrata kormányfő leállította az amerikai-mexikói határra tervezett fal építését, lehetővé tette, hogy az országban tartózkodó 11 millió rendezetlen helyzetű (undocumented) illegális bevándorló amerikai állampolgárságot szerezzen, feloldotta a potenciálisan terroristakibocsájtó országok állampolgárainak beutazási tilalmát és 15 ezerről 125 ezer főre emelte az évente befogadható menedékkérők számát. De, ami a legfontosabb, Biden megszüntette a Trump-féle „Maradj Mexikóban” (Remain in Mexicó) programot, ami arra kötelezte a közép-amerikai menedékkérőket, hogy Mexikóban várják meg, amíg az amerikai hatóságok elbírálják a kérelmüket.
Biden hatalomra jutásával az Egyesült Államok határa lényegében megnyílt az illegális migránsok előtt. Az amerikai Legfelsőbb Bíróság (Supreme Court) azonban augusztus végén arra kötelezte az elnököt, hogy léptesse ismét életbe „Maradj Mexikóban” programot, mivel a konzervatív többségű bírói testület arra a megállapításra jutott, hogy a Biden-kabinet megsértette a szövetségi törvényeket, amikor egy elnöki rendelettel hatályon kívül helyezte a jogi határzár legfontosabb bástyáját.
[caption id="" align="alignnone" width="1600"] A texasi Del Rio város nemzetközi hídja alatt feltorlódott illegális migránsok szeptember közepén. (Forrás: Bill Melugin, Twitter)[/caption]
A Donald Trump által bevezetett, úgynevezett 42-es cikkely alapján, amely lehetővé teszi egészségügyi okokból – nevezetesen a koronavírus járvány miatt – a határon feltartóztatott migránsok gyorsított kitoloncolását, ez idáig a határsértők körülbelül 44 százalékát vitték vissza Mexikóba az amerikai hatóságok. Biden ugyan megpróbálta leállítani a törvény alkalmazását, de Texas állam pert indított a szövetségi kormány ellen, így a bíróságok jelenleg engedélyezik a cikkely alkalmazását mindaddig, amíg a jogi eljárás függőben van. Éppen ezért a Fehér Ház egy új jogszabályrendszeren dolgozik, amely teljesen megkerülné ezt a 42-es cikkelyt, hogy még több ember maradhasson Amerikában.
A határvédelmi hatóságok jelentése szerint egyébként az illegális határátlépési kísérlet miatt elfogott migránsok 34 százaléka az elmúlt években már legalább egyszer megpróbált bejutni az Egyesült Államok területére. Továbbra is az egyedülálló felnőttek alkotják a migránsok legnagyobb csoportját, annak ellenére, hogy számuk 3 százalékponttal csökkent. Ezzel szemben azonban nőtt a kísérő nélküli kiskorúak és az illegális határátlépéssel próbálkozó családok száma. Nekik ugyanis nagyobb az esélyük arra, hogy Amerikában maradhatnak.