Évek kérdése és képesek lehetünk kommunikálni a bálnákkal

Egy nemzetközi tudósokból álló csapat arra vállalkozott, hogy 5 éven belül kifejlesztenek egy mesterséges intelligenciával működő szoftvert, amely képes megérteni, kontextusba helyezni és lefordítani a nagy ámbráscetek kommunikációját – írja a Daily Mail internetes kiadása.

A CETI-projekt (Cetacean Translation Initiative) elnevezésű kezdeményezés fő célja egy olyan speciális mesterséges intelligenciának a létrehozása, amely a természetes nyelvfeldolgozást és a neuro-lingvisztikus programozást (NLP) felhasználva képes dekódolni és megérteni a bálnák által kibocsájtott alacsony frekvenciájú hangokat.

Ennek eléréséhez a tudósok legalább 4 milliárd ámbráscet által kiadott hangot kívánnak felvenni, majd a rögzített alapanyagot a mesterséges intelligencia gondjaira bíznák, amely minden egyes hanghoz hozzárendelne egy jól regisztrálható kontextust. Ha ez sikerül, a következő lépés egy interaktív chatbot kifejlesztése lesz, amely a felhalmozott adatok segítségévél képes párbeszédet folytatni a bálnákkal. Optimista becslések szerint ez legkorábban 2027-re valósulhat meg.

[caption id="" align="alignnone" width="1170"] Három kifejlet ámbrás cet. (Forrás: Project-CETI)[/caption]

Dan Tchernov tengerbiológus, a Haifai Egyetem professzora és a kezdeményezés egyik vezetője azt mondta a projekt indulásával kapcsolatban, hogy a bálnák különböző frekvenciájú kattogó hangot adnak ki, amikor egymás társaságát élvezik, de egyelőre nincs bizonyítékunk arra vonatkozóan, hogy ezek egyszerű kódok, vagy egy értelmes nyelv eszközei. Tchernov szerint a CETI-projekt adatbázis-építése éveken belül választ fog adni erre a kérdésre, tehát hamarosan megtudhatjuk, mennyire intelligens állatok valójában az ámbráscetek.

Michael Bronstein, a CETI-projekt gépi tanulásért felelős vezetője egy lapinterjúban úgy fogalmazott: „Ha felfedeznék, hogy nem mi vagyunk az egyetlen civilizált faj a Földön, az talán némi változást eredményezhet abban, ahogyan a környezetünkkel bánunk. És talán jobban tiszteljük majd az élővilágot és a bolygónkat.”

A projektben egyébként a világ legnevesebb egyetemeinek, köztük a Harvard, az MIT, az Imperial College London, a City University of New York, a Haifai Egyetem, a UC Berkeley és az Institute for Scientific Interchange szakértői vesznek részt.