A „befogadás és a sokszínűség” jegyében a British Airways arra utasította a pilótáit és légiutas-kísérőit, hogy a jövőben kizárólag nemileg semleges megszólításformákat használjanak az utazóközönséggel szemben, és teljesen mellőzzék a „hölgyeim és uraim” köszöntést a brit nemzeti légitársaság járatain – írja a The Telegraph internetes kiadása.
A vállalat hivatalos tájékoztatása szerint az új nyelvi szabályok bevezetése azért vált szükségessé, hogy elkerüljék a két nagy nemi kategória (férfiak és nők) egyikébe sem tartozó utasok – például a transzneműek – diszkriminációját. Újságírói kérdésre a British Airways szóvivője röviden azzal magyarázta az új nyelvi szabályokat, hogy a légitársaság „elkötelezett amellett, hogy minden ügyfelünk szívesen vegye igénybe a szolgáltatásaikat, amikor velük utaznak.”
Bár a légitársaság belső szabályzata nem ismert, a repülők legénysége a jövőben vélhetően olyan nemtől független kifejezéseket fog használni, mint kedves utasok, jó reggelt vagy jó napot, esetleg üdvözöljük a fedélzeten. Hogy melyik lehetséges üdvözlést használják, azt mindig az aktuális repülők legénysége döntheti el.
[caption id="" align="alignnone" width="1200"] A British Airways egyik Airbus A380-as típusú repülőgépe a levegőben.[/caption]
A British Airways egyébként már a sokadik nagy nyugati légitársaság a sorban, amely nemileg semleges nyelvi cenzúrát követel meg az alkalmazottaitól. Először az Air Canada tiltotta be a „hölgyeim és uraim” megszólítást 2019-ben, az amerikai Delta Airlines tavaly október óta használ gendersemleges nyelvezetet, legutóbb pedig német Lufthansa döntött hasonlóképpen augusztus közepén.
Gendersemleges nyelvhasználatra törekednek a német hírgyártók – Az ügynökségek, amelyek a német nyelvterület nagy médiumainak szállítják a híreket, közölték, hogy ezentúl kerülik a diszkriminatív nyelvezetet és megpróbálnak érzékenyebben viszonyulni a szexuális kisebbségekhez.
Érvek pro és kontra
A német nyelv, sok más nyelvhez hasonlóan, minden főnévhez nemet rendel. Bizonyos esetekben hímnemű többesszámot használ általános többesszámként. Többek között ez sem tetszik a változás mellett kampányolóknak és problémásnak tartják. A Schüler szót például általánosan használják a férfi és női tanulók csoportjára. A kampányolók szerint a nyelvet úgy kellene kiigazítani, hogy az konkrétan a nőket és a nem bináris személyeket is magában foglalja.
Az ellenzők ezzel szemben azzal érvelnek, hogy a nemsemleges nyelvezet nehézkes, csúnyán olvasható és kényelmetlen kiejteni. Sokan megkérdőjelezik, hogy egyáltalán szükség van-e a nyelv megváltoztatására.
Végül a középutat választották
Az ügynökségek a döntés előtt kikérték bizonyos napilapok véleményét is – és több dilemmával szembesültek. „Ha elkezdenek nemsemleges nyelvezetet használni, problémáik adódnak az idősebb nyomtatott olvasóközönségükkel. Ha nem teszik, akkor gondjaik lesznek a fiatalabb fogyasztókkal és a digitális felhasználóik egy részével” – jelentette ki
Sven Gösmann, a
Német Sajtóügynökség (DPA) főszerkesztője.
A hírgyártók – amelyek naponta emberek milliói által olvasott és hallott német nyelvű sajtó nyelvezetét határozzák meg – végül a középutat választották, tükrözve az általuk kiszolgált sokféle célközönséget – tudta meg a
Politico.
Nyelvi finomítások a gendersemlegesség jegyében
Megállapodtak abban, hogy néhány nyelvi finomítást mindenképpen alkalmaznak. Például a többes számok esetében mind a hím-, mind a nőnemű alakot kiírják, a nőneművel kezdődően. Így az „iskolások” például „Schülerinnen und Schüler” lenne innentől.
Egyelőre nem fogadtak el radikálisabb változtatásokat, mint például a
„nemi csillagot”, amely egy csillagot helyez a nőnemű szóvéghez, ezáltal a nőneműekre, a férfiakra és a nem bináris személyekre is utalna (Schüler*).
Luise F. Pusch, a változtatást javaslók körébe tartozó egyik nyelvész – aki több mint 40 éve foglalkozik a kérdéssel – az új „modus operandi-t”, azaz a működési elvet, egyértelmű győzelemnek nevezte a feminista mozgalom számára”.
A későbbiekben is a változásokhoz idomulnak
Gösmann elmondta azt is, hogy a hírügynökségek majd folyamatosan figyelemmel kísérik hogyan változik a nyelvhasználat a társadalomban és ahhoz idomulnak. „Az irány világos, ha a végcél még nem is.”
Az ügynökségek döntése újabb szintre emelte Németországban a nemek közötti nyelvi semlegességért folytatott harcot, amelyet gyakran az ország saját kultúrharcaként emlegetnek.