Svájc az ENSZ BT nem állandó tagja kíván lenni, és már most nehezményezi a migránsbűnözést

„Húsz évvel miután az ENSZ-hez csatlakoztunk, készen állunk, hogy hozzájáruljunk a Biztonsági Tanács munkájához a 2023-2024-es időszakban” – jelentette be a liberális politikus. A 2022-ben esedékes választás formálisnak tűnik, mert Svájcnak egyelőre nincs kihívója az adott régióban.

A BT-nek öt állandó – vétójoggal rendelkező – tagja mellett tíz nem állandó tagja van, amelyeket a regionális csoportokból az ENSZ Közgyűlése választ meg kétéves ciklusokra, és nekik nincs vétójoguk. Az elnöki tisztséget havonta más tölti be közülük.

A tíz nem állandó tag közül öten Ázsia és Afrika, egy Kelet-Európa, ketten-ketten pedig Latin-Amerika, illetve Nyugat-Európa és az egyéb régiók képviselői. Megválasztásukhoz meg kell szerezniük a szavazatok legalább kétharmadát az ENSZ Közgyűlésében.

Genfben van több fontos ENSZ-intézmény székhelye, ennek ellenére az alpesi ország csak 2002-ben csatlakozott a világszervezet kötelékébe egy népszavazás nyomán. Parmelin beszédében kifogásolta a koronavírus-járvány során tapasztalt protekcionista tendenciákat. Kijelentette, hogy mindez veszélybe sodorja a világgazdaság talpra állását. A svájci államfő szót emelt a védőoltások, kezelési módszerek és diagnosztikai eszközök méltányos elosztása és megfizethető elérhetősége mellett.

Parmelin egyben egyben felszólította a nemzetközi közösséget, hogy legkésőbb 2050-ig törekedjen elérni a klímasemlegességet, és nagyszabású klímavédelmi célkitűzéseket fogalmazzon meg 2030-ra vonatkozóan. A svájci államfő mindemellett egy szabályokon alapuló multilateralizmus mellett foglalt állást a nemzetközi kapcsolatokban. Nehezményezte ugyanakkor, hogy szinte minden kontinensen gyarapodik a fegyveres konfliktusok száma. „Naponta megsértik a nemzetközi humanitárius jogot és az emberi jogokat, s ezáltal már most elvetik a jövendő konfliktusok magvait” – fogalmazott Parmelin.