kulcsár edina
„Az emberi jogok megsértése nélkül” könnyítenék meg a rendfenntartó szervek számára a digitális megfigyelést.
A svéd kormány jelentősen megkönnyítené a rendőrség hozzáférését a civil mobilkommunikációs adatokhoz – ide értve az olyan telefonos applikációkon lebonyolított levelezéseket, mint a Messenger és a WhatsApp -, hogy hatékonyabban tudjanak fellépni az egyre növekvő szervezett bűnözéssel szemben – írja a Västerbottens-Kuriren regionális svéd napilap internetes kiadása.
Mikael Damberg svéd belügyminiszter egy szerdai sajtótájékoztatón azt mondta a döntéssel kapcsolatban, hogy a bűnüldöző szervek lehetőségeket kapnak a technikai bizonyítékok könnyű begyűjtésére, mivel az ”országnak elemi érdeke, hogy csökkenjen a lövöldözések és robbantások száma.„ Felszólalásában a tárcavezető politikus ugyan nem említette, hogy a bevándorló hátterű lakosság tehető felelősé a köztörvényes bűncselekmények számának folyamatos emelkedéséért, de hivatalos kormányzati statisztikákból ezt pontosan tudni lehet. Sőt, nemrég még az ország radikálisan migránspárti miniszterelnöke, Stefan Löften is elismerte, hogy a menedékkérők sikertelen társadalmi integrációja miatt növekedett meg ijesztő mértékben a bűnözés..
Egy február végén közzétett belügyminisztériumi jelentés szerint egyébként tavaly újabb bűnözési „rekord” dőlt meg Svédországban, ahol nem kevesebb, mint 366 lövöldözés történt, melyekben 47 ember meghalt és 117-en megsérültek. A regisztrált lövöldözések 60 százaléka az úgynevezett „sérülékeny” negyedekben – vagyis a zömmel a migránsok lakta no-go zónákban – történt, ami már csak azért is ijesztő, mert az összlakosság mindössze 5,4 százaléka él ilyen városrészekben.
A svéd Bűnmegelőzési Tanács májusi beszámolója szerint a szervezett bűnözés elleni küzdelem az egyik legfontosabb kérdéssé vált Svédország számára, mivel korábban ebben az országban volt a legalacsonyabb a fegyveres erőszak aránya Európában, de az elmúlt 5 évben a lista élére kerültek.
Úgy tudni, hogy a szerdán bejelentett tömeges lehallgatás ötletének jogi keretrendszerét egy különbizottság fogja meghatározni, aminek legkésőbb 2023 februárjáig kell előterjesztenie javaslatait.
Svéd sajtóbeszámolók szerint a helyi hatóságok eddig az Uniós jogszabályokat követték, amikor a technológiai óriásvállalatoktól igényeltek adatokat, de ez a mechanizmus szinte minden esetben lassú és körülményes volt, ezért egy sokkal gördülékenyebben működő rendszert szeretnének kialakítani nemzeti hatáskörben.