Az elmúlt napok során 7 százalékponttal zuhant Joe Biden amerikai elnök támogatottsága, ami így jelenleg történelmi mélyponton, 46 százalékon áll – derül ki a londoni székhelyű Reuters hírügynökség és az Ipsos közös, hétfőn közzétett közvélemény-kutatásából.
A megkérdezett amerikai választópolgárok többsége (mind a republikánus, mind a demokrata szavazók) szerint az elnök tehető felelőssé azért, hogy az afgán kormányhadsereg kártyavárként omlott össze, és a közép-ázsiai ország napok leforgása az alatt az iszlamista tálib lázadók kezére került. Egy külön, szintén hétfőn közzétett Ipsos-féle gyorsfelmérés szerint az amerikaiak kevesebb mint felének tetszett, ahogyan Biden kivonta az amerikai csapatokat Afganisztánból - írja a Daily Mail internetes kiadása.
Joe Biden népszerűségének rohamos romlása mellett a Rasmussen Reports közvélemény-kutató legújabb felmérése azt is kimutatta, hogy a regnáló kormányfő nem nyerne Donald Trump korábbi elnökkel szemben, ha most tartanák az amerikai elnökválasztásokat.
Biden jelenleg mindösszesen a szavazatok 37 százalékát szerezné meg, szemben Trumppal, akit a választópolgárok 43 százaléka támogatna. A Rasmussen szerint, ha az amerikaiaknak most kéne döntenie az elnök személyéről, akkor Trump több nőt és afroamerikai szavazót nyerne meg magának, Biden pedig több milliót szavazatot vesztene az Afganisztánban kialakult helyzet miatt.
A tálibok hatalomátvétele miatt egyébként a jelenlegi elnök és elődje egymást hibáztatja. A Rasmussen által megkérdezett amerikaiaknak azonban valamivel több mint fele úgy gondolja, hogy Biden, és mindösszesen 38 százaléka szerint Trump tehető felelőssé a történtek miatt.
A tálib fegyveresek egyre intenzívebben keresik azokat az afgánokat, akik az amerikaiaknak, vagy a NATO-erőknek dolgoztak Afganisztánban.
A The New York Times című amerikai napilap egy bizalmas ENSZ-dokumentumra hivatkozva arról ír, hogy a korábban a szövetséges csapatokkal és az Egyesült Államok hadseregével együttműködő afgánokat „a kabuli repülőtéren lévő tömegben is keresik a tálib fegyveresek és azzal fenyegetődznek, hogy megölik vagy letartóztatják a családtagjaikat, ha nem találják meg őket”.
A Times felhívja a figyelmet, hogy az ENSZ-jelentésben foglaltak ellentmondanak a tálibok nyilvános vállalásainak, miszerint nem állnak bosszút a megbuktatott kormány tagjain és támogatóin.
Elképzelhető, megtorlásokba kezdenek
A lap beszámolója szerint „számos jelentés érkezett” arról, hogy a táliboknak listájuk van azokról az emberekről, akiket kifaggatni és megbüntetni akarnak. A dokumentum szerint a tálibok „házról házra jártak, és letartóztatták és/vagy megfenyegették a célzott személyek családtagjait, ha nem adják meg magukat a táliboknak”.
A The New York Times birtokába került jelentés szerint leginkább az afgán hadsereg és a rendőrség tagjai, valamint a megbuktatott kormány dolgozói vannak veszélyben.
A cikkben beszámolnak egy augusztus 16-án kelt levélről is, amelyet a tálibok egy olyan afgán tisztviselőnek címeztek, aki korábban együtt dolgozott az amerikaiakkal és a britekkel, majd elrejtőzött, mielőtt a felkelők a lakásába érkeztek.
Ebben arra szólították fel a hivatalnokot, hogy tegyen jelentést az Afganisztáni Iszlám Emirátus Katonai és Hírszerző Bizottságának Kabulban. Amennyiben ezt nem teszi meg – a levél szerint – a tisztviselő családtagjait „a saría törvényei alapján fogják kezelni”.
A lap úgy fogalmaz: a jelentés fokozza az „egyre növekvő kételyeket” a tálibok korábban tett fogadalmával kapcsolatban. A cikk szerint elképzelhető, hogy a lázadók „megtorló gyilkosságokba kezdhetnek, ahogyan több mint 25 évvel ezelőtt is tették, amikor átvették az irányítást Afganisztánban”.
Több mint 18 ezer embert evakuáltak a kabuli nemzetközi repülőtérről a múlt hét végi tálib hatalomátvétel óta – közölte pénteken újságírókkal a NATO egyik tisztségviselője, hozzátéve, még mindig sokan várnak segítségre a helyszínen.
A neve elhallgatását kérő tisztségviselő azt mondta, az észak-atlanti szervezet célja, hogy
a hét végén megduplázza az evakuálandók számát.
Míg John Kirby, az Egyesült Államok védelmi minisztériumának (Pentagon) szóvivője azt közölte, hogy az elmúlt 48 órában naponta 2000 embert evakuáltak, Ned Price amerikai külügyi szóvivő szerint csütörtökön már 6000 ember evakuálását hagyták jóvá, őket nemsokára katonai repülőgépen szállítják el Afganisztánból.
A nyugati országok a Hamid Karzai repülőtéren keresztül evakuálják állampolgáraikat és a diplomáciai képviseleteik személyzetét.
Az evakuációról készült felvételek kaotikus jeleneteket mutatnak, számos afgán próbál ugyanis feljutni az országot elhagyó gépekre.
Mindeközben a tálibok egyik tisztségviselője azt mondta a Reuters hírügynökségnek, hogy több ország és szervezet vette fel velük a kapcsolatot, kérve, segítsenek állampolgáraik, illetve munkatársaik elszállításában.
A Pentagon csütörtökön jelentette be, hogy amerikai harci repülőgépek repültek át Kabul felett, felügyelve az evakuálás biztonságát. Hank Taylor vezérőrnagy közölte, hogy megnyitották a repülőtér több kapuját is az országot elhagyni kívánó emberek előtt.
Joe Biden amerikai elnök leszögezte: minden amerikai állampolgárt ki fognak menteni az ázsiai országból. Hozzátette azt is, hogy az amerikai csapatok az amerikaiak evakuálásának augusztus 31-ei határideje után is Afganisztánban maradhatnak.
„Ha maradnak amerikai állampolgárok, akkor addig maradunk, amíg mindannyiukat ki nem hozzuk” – mondta Biden a héten az ABC News hírtelevíziónak adott interjúban.
Az elnök heves bírálatoknak van kitéve a kivonulás kezelése miatt.
