tóth gabi
Az ukrán szakembereknek nincs vesztegetni való idejük, a csernobili atomerőmű négyes blokkja köré épített betonszarkofág bármikor magába roskadhat.
Az illetékes ukrán hatóságok kiadták a szükséges engedélyeket, így megkezdődhetnek a csernobili atomerőmű négyes reaktora köré épült betonszarkofág bontási munkálatai, illetve a védőburok alatt található radioaktív hulladék elszállítása. Konzervatív becslések szerint a munka minimum 2065-ig tart majd – írja az ukrán sajtóra hivatkozva a World Nuclear News című energetikai hírportál.
1986. április 26-án, az ukrajnai Pripjaty és Csernobil városok melletti Vlagyimir Iljics Lenin atomerőműben történt katasztrófa után a szovjetek 206 nap alatt felhúztak egy betonszarkofágot a sérült 4-es reaktor fölé, hogy megakadályozzák a radioaktív anyagok kiszivárgását. A 400 ezer köbméter betonból, valamint hatalmas acélpanelekből épült burkot azonban csak átmeneti megoldásként építették, ezért 2016-ban fölé emeltek egy acélkupolát is, ami óvatos becslések szerint már 100 éven át nyújt majd védelmet a radioaktív sugárzás ellen.
A rohamtempóban felépített betonszarkofágot már 2006-ban el kellett volna bontani, mivel a sugárzás, illetve a fizikai behatások annyira kikezdték a fő tartóoszlopokat, hogy a szerkezet lényegében bármikor maga alá roskadhat. Szakértők szerint ez legkésőbb 2023-ban következhet be, ezért a bontási munkálatok igencsak időszerűvé váltak.
A hivatalos kormányzati tájékoztatás alapján az SSE Chernobyl NPP augusztus 20-án kapta meg a szükséges engedélyeket ahhoz, hogy 12 hónapig tartó helyzetfelmérés után megkezdjék a betonszarkofág elemeinek lebontását, elszállítását és biztonságos elhelyezését. Az állami vállalat emellett ki fogja takarítani a szarkofág belsejéből a radioaktív hulladékot és le fogják bontani a veszélyes négyes reaktor még álló részeit.
Szakértők szerint a betonszarkofág alatt 4 tonna radioaktív por és körülbelül 630 ezer köbméter nukleáris hulladék található, aminek a biztonságos eltávolítása és elhelyezése embert próbáló mérnöki feladat lesz.
„Megint olyasmit kell tennünk, amit még senki nem tett meg előttünk”
- fogalmazott a hamarosan kezdődő bontás várható körülményeiről Valeriy Seyda, a ChNPP főigazgatója, aki azt is elárulta, hogy a végső cél az összes csernobili reaktor lebontása, de erre még vélhetőleg 2065-ig kell várni kell.