A helyzet drámai: Afganisztánból bármikor radikális terrorállam válhat

Könyörtelen fegyveres harcok dúlnak Afganisztán egész területén a radikális iszlamista tálibok és az amerikaiak által kiképzett Afgán Nemzeti Hadsereg (ANA) között. Az összecsapások következtében eddig több ezer ártatlan civil vesztette életét, és a helyzet egyáltalán nem úgy fest, hogy a felek feladnák a pozícióit a közeljövőben. Biztonságpolitikai szakértők szerint nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy a véres konfliktusban jelenleg a tálibok állnak nyerésre, és ha nem áll be drasztikus fordulat az események alakulásában, akkor a közép-ázsiai ország területén egy fundamentalista terrorállam fog létrejönni, ami beláthatatlan következményekkel járna az egész világ biztonsága számára.

Afganisztán sosem számított egy túlzottan stabil országnak, de az elmúlt 20 évben az amerikai és a NATO-szövetséges csapatok fenn tudtak tartani egy látszólagos rendet. Csakhogy a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások miatti indított, 2,26 ezermilliárd dollárt felemésztő nyugati intervenció mára lényegében véget ért, miután Joe Biden elrendelte az amerikai erők kivonását az országból, ami így a totális összeomlás szélére sodródott.

Amióta az amerikai csapatok megkezdték kivonulást, a radikális iszlamisták egyre több területet foglalnak el Afganisztánban, ahol összesen 407 körzet található, melyek közül a tálibok több mint százötvenet vontak irányításuk alá az elmúlt 3 hónapban.

Minden jel arra utal, hogy a tálibok a mindent vagy semmit stratégiát alkalmazzák, és addig nem állnak meg, amíg át nem veszik a hatalmat Afganisztán egész területét. A radikális iszlamisták eddig főleg csak vidéki területeket foglalták el, de az elmúlt időszakban már több nagyváros ellen is támadást indíttattok. Hilmend tartomány fővárosában, Laskargáhban például napok óta kemény utcai harcok dúlnak, melynek tétje, hogy 2016 után újra tálib irányítású lesz-e a fontos regionális települ.

„Ez a háború nem Afganisztánért folyik, ez a szabadság és a totalitarianizmus közötti harc”

- fogalmazott a brit közmédiának Szami Szadat, a Hilmend tartományt védő kormányerők vezetője, aki arról számolt be, hogy az utóbbi napok heves összecsapásai során az iszlamisták a város tíz rendőrségi körzetéből már legalább nyolcat elfoglaltak. A kormányerők kezén pedig már csak a kormányzói palota, a rendőr-főkapitányság épülete, a városi börtön és egy katonai támaszpont maradt, tehát a város lényegében bármikor eleshet.

Szintén aggodalomra ad okot, hogy az iszlamisták helyi idő szerint kedd este pokolgépes merényletet hajtottak végre Bismillah Khan Mohammadi védelmi miniszter kabuli házánál, ami egyenes bizonyíték arra, hogy bármikor elszabadulhat a pokol a fővárosban. Helyi sajtóbeszámolók alapján a támadás pillanatában a tárcavezető politikus nem tartózkodott otthon, a családját pedig sikerült kimenekíteni a helyszínről. A robbanás után pár órával a tálibok a közösségi médiában arra figyelmeztettek, hogy további fontos kormányzati tagokat, és politikai tisztségviselőket fognak célba venni, ha nem teljesítik a követeléseiket.

A heves harcokkal párhuzamosan egyébként a tálibok aktív tárgyalásokat folytatnak a kormányerőkkel a közös kormányzat lehetőségéről. Zalmay Khalilzad afgán ügyekkel foglalkozó amerikai különmegbízott ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy a felek álláspontja nagyon távol áll egymástól az ország jövőjével kapcsolatban, mivel a tálibok egy átmeneti kormányban gondolkodnak és új alkotmányt akarnak, a jelenlegi garnitúra viszont egyenlő részben kívánja megosztani a hatalmat.

Hogy pontosan mi lesz Afganisztán sorsa a következő hónapokban, azt nehéz lenne megmondani. Az viszont biztosnak látszik, hogyha egy iszlamista terrorállam fog kialakulni közép-ázsiai ország területén, akkor az ott élők sorsa vélhetően még nehezebbre fordul, és jó eséllyel újabb migrációs hullám zúdul Európára.

A tömeg migráció veszélyeire már több prominens politikus is felhívta a figyelmet az öreg kontinensen. Pekka Haavisto finn külügyminiszter például úgy fogalmazott az afganisztáni eseményekkel kapcsolatban, hogy a tálibok gyors katonai előretörése egy új menekülthullámot indíthat el Európa irányába.

„Ha a tálibok több területet vesznek át Afganisztánban, és az emberek élete még nehezebbé válik, akkor lehetséges, hogy új migránshullámot látunk majd Afganisztánból”

- figyelmeztetett a finn nemzeti műsorszolgáltatónak adott interjúban a tárcavezető politikus, aki szerint a Közép-Ázsiából érkező bevándorlók vélhetően Törökországon keresztül jönnek majd, tehát mindenképp meg kell erősíteni az migránsok feltartóztatására vonatkozó, Törökországgal kötött Uniós szerződést.

A brit titkosszolgálat (MI5) igazgatója pedig úgy fogalmazott, hogyha Afganisztánban hatalomra kerülnek a tálib szélsőségesek, akkor az alvó terroristasejtek merényleteket követhetnek el szerte Európában. Ken McCallum azt mondta a The Sunday Timesnak adott interjújában, hogy Afganisztán összeomlását egyfajta „győzelmi jelentésként” értelmezhetik majd a radikális iszlamisták, akik ezen felbuzdulva előre akarják majd mozdítani a szent háború ügyét.