Meghekkelték a szavazást: több tucat baloldali képviselőt vehetnek őrizetbe Amerikában

Minden jel szerint őrizetbe fogják venni azt a több tucat demokrata párti texasi képviselőt, akik július 12-én, hétfőn nyíltan azzal szándékkal utaztak Washingtonba, hogy határozatképtelenné tegyék a texasi törvényhozás sürgősséggel összehívott ülését, és ellehetetlenítsenek egy választási reformokkal kapcsolatos szavazást.

Greg Abbott republikánus párti texasi kormányzó egy keddi sajtótájékoztatón kijelentette, hogy a házszabály alapján bűncselekményt követ el az a képviselő, aki nyomos indok nélkül marad távol a plenáris ülésektől, tehát minden jogalapjuk megvan ahhoz, hogy a lehető legszigorúbban lépjenek fel föl a fővárosba menekülő politikusokkal szemben. Ugyanerre a házszabályi paragrafusra hivatkozva egyébként a texasi törvényhozás republikánus többsége már el is fogadott egy határozatot, melynek értelmében azonnal kattanni fog a bilincs a szabotőr baloldali képviselők kezén, ha visszamerészkednek a déli államba.

A 2020-as elnökválasztást követően helyi és szövetségi szinten is parázs vita alakult ki a választási törvények módosítása körül Amerikában. Joe Biden beiktatása óta eddig az USA 50 tagállamából 43-ban nyújtottak be választójogi reformokról szóló törvényjavaslatokat a helyi törvényhozásokban. A republikánusok szerint szigorítani kell a voksolással kapcsolatos szabályokon, hogy elejét vegyék a lehetséges visszaéléseknek és csalásoknak. Ezzel szemben a demokraták úgy gondolják, hogy a törvények radikális lazítására van szükség, hogy kiszélesítsék a szavazáshoz való hozzáférés lehetőséget.

Mivel a szövetségi szintű kongresszus egyik házában sincs többsége a republikánusoknak, ezért ők jobb híján az állami törvényhozásokban próbálják érvényesíteni az érdekeiket. Texasban például hétfőn fogadtak volna el egy választási reformokat tartalmazó törvénycsomagot, de a demokrata frakció képviselői ahelyett, hogy részt vettek volna a legmagasabb szintű texasi népképviseleti szerv munkájában, inkább határozatképtelenné tették a testületet azzal, hogy a fővárosba repültek egy magángép fedélzetén. Mindezt arra hivatkozva tették, hogy ők nem félnek elmenni a falig, és mindenáron megvédik majd a kiszolgáltatottak jogait.

A demokraták által ellenzett új választási törvény csak indokolt esetben tenné lehetővé a levélszavazást, megszüntetné a 24 órás szavazóhelyiségeket, csökkentené a levélszavazatok leadására használt „drop box”-ok számát, melyeket jobban ellenőriznének, és kötelezővé tenné a fényképes igazolvánnyal történő hitelesítést, az eddigi aláírásos rendszer helyett. Magyarul: nehezebbé tenné a trükközést.

A texasi törvényhozás sürgősséggel összehívott ülésszaka augusztus 7-ig tart, tehát a demokratáknak még legalább három hetet távol kell maradniuk az otthonuktól, hogy biztosan ne kerüljön megszavazásra a választási reformcsomag. Ezzel a taktikával viszont azt kockáztatják, hogy hihetetlenül szigorú, adott esetben letöltendő börtönbüntetés szabnak ki rájuk, ami példa nélküli lenne az Egyesült Államok történetében.

Kedd délután tartott sajtótájékoztatójukon a szabotőr képviselők kijelentették, hogyha kell, akkor életük végéig Washingtonban maradnak, mert nem szeretnének asszisztálni a „választási rendszer kriminalizálásához.” (Ezt a nehéz döntést valószínűleg nem kell majd meghozniuk, ugyanis ha a texasi törvényhozás túl sokáig marad határozatképtelen, akkor Greg Abbott kormányzó a képviselők jóváhagyása nélkül is szentesítheti a törvényt.)

Kamala Harris a hivatalában fogadta, és a támogatásáról biztosította a texasi képviselőket. A szintén demokrata párti alelnök úgy fogalmazott, hogy „az amerikai nép szavazati jogának védelme ugyanolyan amerikai, mint az almás pite”.

John Cornyn, a szövetségi törvényhozás egyik texasi szenátora szerint a texasi demokraták a képmutatás példaképei, mivel csak akkor hajlandóak betartani a demokrácia játékszabályait, ha ők vannak hatalmon. A republikánus szenátor külön felhívta a figyelmet, hogy demokraták egy bérelt magángéppel érkeztek a fővárosba, ahol ötcsillagos szállodák lakosztályait vették ki, ami különösen érdekes annak fényében, hogy a hivatali fizetésük évente 7500 dollár, azaz átszámítva körülbelül 2,3 millió forint.

A miheztartás véget fontos említést tenni Georgia államról, ahol április elején iktatottak be egy, a texasihoz nagyon hasonló választási reformcsomagot. A törvény hatályba lépése utána a civil szervezetek rasszizmust kiáltottak, a Demokrata Párt farzsebében lévő óriásvállalatok pedig arcpirító zsarolással próbálták elérni a módosítás visszavonását. A Delta légitársaság, valamint a Coca-Cola is azzal fenyegetőzött, hogy kiszervezi bizonyos termelési egységeit az államból, ha nem teljesítik a követeléseiket.

A georgiai törvény szentesítése után a Demokrata Párt azonnal vad fröcsögésbe kezdett. Joe Biden amerikai elnök például „anti-amerikainak” és „betegnek” nevezte az új választási szabályokat.

„Ez a törvény, mint oly sok más törvény, amelyet a republikánusok az ország egész területén, az állami törvényhozásokban hoznak, nyilvánvaló támadás az alkotmányunk és a választás integritása ellen”

– fogalmazott a 78 éves kormányfő, aki utasította az Igazságügyi Minisztériumot, hogy „minden eszközt vessenek be a törvény ellensúlyozása érdekében.”