kulcsár edina
Egyre többen gondolják úgy, hogyha nem sikerül stabilizálni Afganisztánt, ott újra súlyossá válik a terrorfenyegetettség, és újra tömegesen fognak megindulni a migránsok Európa irányába.
Hulusi Akar török védelmi miniszter egy hétfői sajtótájékoztatón bejelentette, hogy fokozni fogják a katonai jelenlétet az 534 kilométer hosszú török-iráni határon, mivel az afgán állam összeomlása, illetve a tálibok folyamatos előrenyomulás miatt újabb migrációs hullámra számítanak keleti irányból – írja a Sputnik News angol nyelvű orosz hírportál.
„Az iráni határon bekövetkező lehetséges fejlemények miatt további intézkedéseket hoztuk a térségben. Az ügy megoldásán továbbra is dolgozunk az illetékes minisztériumokkal, különösen a belügyminisztériummal együttműködve”
- fogalmazott a Hulusi Akar, aki azt is elárulta, hogy a humán erőforrás növelése mellett felderítő drónokat is bevetnek majd a török-iráni határon.
Ahogy arról a RIPOST is beszámolt, a NATO-szövetséges csapatok, élükön az Egyesült Államokkal, május elején kezdték meg csapataik kivonását Afganisztánból, melynek hatására a radikális iszlamista tálibok támadásba lendültek a kormánycsapatok ellen. Afganisztánban összesen 407 körzet található, melyek közül a tálibok több mint százat vontak irányításuk alá az elmúlt 2 hónap során. A gyors területszerzés egyik fő oka, hogy az amerikaiak által kiképzett Afgán Nemzeti Hadsereg (ANA) nem tanúsít ellenállást a tálib nyomulással szemben, és konfrontáció helyett inkább leteszik a fegyvert vagy külföldre menekülnek.
A török kormányzati bejelentéssel egy időben az ENSZ is közzétett egy jelentést, mely szerint a tálibok előretörése miatt meredeken nő a civil áldozatok száma Afganisztánban. Az év első felében 5183 ember vesztette életét belső fegyveres konfliktusok miatt az országban, és több százezren kényszerültek elhagyni az otthonukat. Az ENSZ 2009 óta regisztrálja a civil áldozatok számát, és a májusi, illetve júniusi adat volt a legrosszabb, amit valaha mértek.
Az ENSZ jelentésében külön bekezdést szenteltek annak, hogy az elmúlt egy hónapban a nemzetközi erők tevékenysége egyetlen halálos áldozatot sem követelt, tehát az országban dúló összecsapások most már teljes mértékben az afgánok között zajlanak.
Az Afganisztánban dúló erőszak egyébként ijesztő mértékben érinti a nőket és fiatal lányokat. Az ország fővárosában, Kabulban például a napokban egy lányiskolát támadtak meg a radikális iszlamisták, akik 85 kisdiákot mészároltak le hidegvérrel, és 200 embert megsebesítettek.
A tálibok által elkövetett merényletek kiemelt célpontjainak számítanak még azok a helybéliek, akik valamilyen formában segítették a NATO-szövetséges katonák afganisztáni tevékenységét az elmúlt két évtizedben. A CNN például nemrég arról adott hírt, hogy az iszlamisták túszul ejtették, és nyilvánosan lefejezték az amerikai hadsereg egyik korábbi afgán tolmácsát.
Fontos megjegyezni, hogy az Afganisztánból érkező ijesztő hírek miatt már több európai politikus is kifejezte az aggodalmát. Pekka Haavisto finn külügyminiszter például arra hívta fel a figyelmet, hogy a tálibok gyors katonai előretörése egy új menekülthullámot indíthat el Európa irányába. A bevándorlók pedig vélhetően Törökországon keresztül jönnek majd, tehát mindenképp meg kell erősíteni az migránsok feltartóztatására vonatkozó, Törökországgal kötött Uniós szerződést.