kulcsár edina
Hatalmas lökést adhat az európai iszlamistáknak, hogy az amerikai csapatkivonások miatt egyre több területet vonnak irányításuk alá a tálibok Afganisztánban.
A brit titkosszolgálat (MI5) igazgatója szerint, ha Afganisztánban hatalomra kerülnek a tálib szélsőségesek, akkor az alvó terroristasejtek merényleteket követhetnek el szerte Európában. Ken McCallum úgy fogalmazott a The Sunday Timesnak adott interjújában, hogy Afganisztán összeomlását egyfajta „győzelmi jelentésként” értelmezhetik majd a radikális iszlamisták, akik ezen felbuzdulva előre akarják majd mozdítani a szent háború ügyét.
A 2001. szeptember 11-ei terrortámadások miatt a NATO és szövetségesei kereken 20 évvel ezelőtt vonultak be Afganisztánba, hogy megdöntsék az iszlám radikális tálibok által fenntartott rendszert, és megsemmisítsék az al-Kaida nevű terrorszervezetet. A 2,26 ezer milliárd dollárt felemésztő nyugati intervenció csak részsikereket tudott elérni, ezért Donald Trump korábbi amerikai elnök tavaly novemberben elrendelte a csapatok kivonásának megkezdetés, amit utódja, Joe Beden legkésőbb szeptember 11-ig fejezne be.
Az amerikai és NATO-szövetséges csapatok kivonása miatt hatalmi vákuum keletkezett Afganisztában, amit minden jel szerint a radikális iszlamisták fognak betölteni. A közép-ázsiai országból egyre ijesztőbb hírek érkeznek a tálibok folyamatos előrenyomulásáról, és ma már a biztonságpolitikai szakértők sem tartják elképzelhetetlennek, hogy egy radikális terrorállam fog kialakulni a térségben.
A nyugati erők távozásának megkezdése óta a radikális iszlamisták egyre több területet foglalnak el Afganisztánban, ahol összesen 407 körzet található. Ezek közül a tálibok több mint 100-at vontak irányításuk alá az elmúlt 2 hónap során. A gyors területszerzés egyik fő oka, hogy az amerikaiak által kiképzett Afgán Nemzeti Hadsereg (ANA) nem tanúsít ellenállást a tálib nyomulással szemben, és konfrontáció helyett a katonák inkább leteszik a fegyvert vagy külföldre menekülnek.
„A szélsőséges csoportok, köztük az Egyesült Királyságban székelő csoportosulások, akiknek nincs érdemi kapcsolatuk Afganisztánnal, megpróbálják majd egyfajta győzelemként bemutatni az ország összeomlását, és erre hivatkozva radikalizálhatják majd a fundamentalista iszlámra fogékony társaikat”
– fogalmazott a Biztonsági Szolgálat (MI5) főigazgatója, Ken McCallum, aki szerint az Afganisztáni eseményeknél jobb alapanyagot nem is kívánhattak volna a propagandájukhoz a radikális iszlám európai hívei.
Boris Jonhson brit miniszterelnök egy újságírói kérdésre komoly aggodalmát fejezte ki az Afganisztánban kialakult helyzet miatt, de bízik abban, hogy az elmúlt húsz éve katonai tevékenysége nem fog varázsütésre semmissé válni a térségben.
„Reálisnak kell maradnunk abban a helyzetben, amelyben vagyunk. Reménykednünk kell, hogy az a rengeteg vér, áldozat és pénz, melyet országunk az évtizedek alatt elköltött Afganisztán védelmére, nem volt hiábavaló”
– fogalmazott nem túl bizakodóan a brit kormányfő.
Ahogy arról a Ripost beszámolt, Pekka Haavisto finn külügyminiszter arra hívta fel a figyelmet Afganisztánnal kapcsolatban, hogy a tálibok gyors katonai előretörése egy új menekülthullámot indíthat el Európa irányába.
„Ha a tálibok több területet vesznek át Afganisztánban, és az emberek élete még nehezebbé válik a térségben, akkor lehetséges, hogy új migránshullámot látunk majd Afganisztánból”
– fogalmazott a finn nemzeti műsorszolgáltatónak adott interjúban a tárcavezető politikus, aki szerint a Közép-Ázsiából érkező bevándorlók vélhetően Törökországon keresztül jönnek majd, tehát mindenképp meg kell erősíteni a migránsok feltartóztatására vonatkozó, Törökországgal kötött uniós szerződést.