tóth gabi
Tajvan sorsa egyre nagyobb hullámokat ver a nemzetközi politikában. A diplomáciai adok-kapokban Kína most elment a falig.
Atomtámadással és teljes körű háborúval fenyegette meg Japánt egy közösségi médiába feltöltött hátborzongató videóban Kína. A távol-keleti nagyhatalom arra az esetre helyezett kilátásba nukleáris csapást a szigetországgal szemben, ha az bármilyen formában beavatkozna Tajvan belpolitikájába az Egyesült Államok oldalán - írja az amerikai Fox News.
A fenyegetőző videót először két hete tették közzé a Xiguan nevű, Kínában működő videómegosztó portálon. A felvételt több millióan tekintették meg a felületen, mielőtt a Kínai Kommunista Párt több hivatalos platformon is megosztotta volna. Biztonságpolitikai szakértők szerint ez lényegében egyenes bizonyíték arra, hogy meglehetően magas szintű megrendelésre készült a videó, tehát komolyan kell venni.
Bár a videóban nem említik, a képanyag létrejöttének oka vélhetően egy pár napja kiadott japán katonai jelentés, mely szerint egyre nagyobb a feszültség Tajvan körül, illetve erősödik a technológiai vetélkedés Kína és az Egyesült Államok között. A dokumentum emellett azt is kimondta, hogy hogy Kína részéről egy Tajvan egyesítésére tett kísérlet egzisztenciális fenyegetést jelentene az ország számára, és ez cselekvésre kényszerítheti Tokiót.
„Tajvan kínai inváziója esetén előfordulhat, hogy a japán hadseregnek együtt kell működnie az amerikai csapatokkal a közös védelem kialakításában”
– fogalmazott a jelentéssel kapcsolatban Taro Aso japán miniszterelnök-helyettes, ami komoly visszhangot váltott ki kínai diplomáciai körökben.
A szóban forgó videó azzal az erős felütéssel kezdődik, hogy 1964-ben, amikor Kína kifejlesztette a saját atombombáját, az ország elfogadott egy nyilatkozatot, melynek értelmében csak önvédelmi célokra vethetik be az atomfegyvereket. De Japán most kivételt képezhet e szabály alól, és a szigetországot le lehetne rombolni nukleáris rakétákkal, ha beavatkozna Tajvan belügyeibe.
„Ha Tajvan felszabadítása közben Japán erőszakkal mer beavatkozni, és akár csak egy repülőt, egy hajót vagy egyetlen katonát küld Tajvanra, akkor nem csak tüzet nyitunk, hanem teljes körű háborút indítunk ellenük. (...) Atombombákat fogunk használni. És addig folytatjuk az atombombák használatát, amíg Japán feltétel nélkül meg nem adja magát”
- hallható a videóban, ami nem kis riadalmat keltett a japánok körében, akik két atomcsapást is elszenvedtek a történelem során.
A kínai polgárháború után, mely a Csang Kaj-sek vezette Kínai Nacionalista Párt (KMT) és Mao Ce-tung vezette Kínai Kommunista Párt (KKP) között folyt, a vesztes nacionalisták Tajvan szigetére menekültek 1949-ben, és ott folytatták kormányzásukat. Körülbelül 2 millió ember, többségében katonák, valamint a szellemi- és üzleti elit tagjai menekültek el a kontinentális Kínából. A nacionalisták magukkal vitték a szigetre a teljes nemzeti valutatartalékot és a nemzeti aranykészletet is. Mivel a kínai polgárháborút nem zárta le fegyverszünet vagy békeszerződés, a kommunisták által vezetett Kínai Népköztársaság többször is kísérletet tett Tajvan elfoglalására az ötvenes-hatvanas években. 1958 második felében például katonai invázióval kívánták újra ellenőrzésük alá vonni a szigetet, melyre végül az amerikaiak közbeavatkozásának köszönhetően nem került sor. Az elmúlt hónapokban ismét nagyon feszültté vált a helyzet Kína és Tajvan között: Kína hadgyakorlatot tartott a két országot elválasztó szorosban és többször is megsértette Tajvan légterét. Erre válaszul az amerikaiak egyik hadihajója átvonult a Tajvani-szoroson egy rutinszerű művelet keretében. Tajvan a végsőkig fog harcolni egy kínai támadás esetén – jelentette ki április elején Joseph Vu tajvani külügyminiszter. A tárcavezető politikus úgy fogalmazott: a pekingi vezetés vegyes jelzéseket küld azzal, hogy kiegyezésre törekvését hangsúlyozza, miközben katonai megfélemlítést alkalmaz.