Több tucat katonai víruslabort hozna létre Kína a következő években

Kormányzati jelentésekre hivatkozva a brit Financial Times arról számolt be, hogy Kína 25-30 darab, a Vuhani Virológiai Intézethez hasonló víruskutató laboratóriumot kíván felhúzni a következő 5 évben. Jelenleg 59 hasonló intézmény van működésben, vagy építés alatt az egész világon, ami azt jelenti, hogy Peking másfélszeresére kívánja növelni a számukat.

A négyes biztonsági besorolású (BSL-4), legveszélyesebb biológiai kutatások elvégzéséhez használt laboratóriumok gombamód nőttek ki a földből az elmúlt egy évtizedben a világon. Szakértők szerint aggodalomra ad okot, hogy az ilyen intézmények egy része fejletlen, harmadik világbeli országban található, ahol a biztonsági előírásokat nem veszik túl komolyan, így az ott vizsgált vírusok és baktériumok könnyen kiszabadulhatnak.

Gregory Koblentz, a George Mason Egyetem biovédelmi professzora elmondta, hogy jelenleg 23 ország területén működik BSL-4 besorolású laboratórium, de ezek közül csak három országban szorítják törvényes keretek közé az úgynevezett kettős felhasználású kutatások működését, tehát azokat a polgári célú kísérleteket, melyeket katonai célokra is fel lehet használni.

„Minél több a labor, annál több azoknak a személyeknek a száma, akik hozzáférnek ezekhez a veszélyes vírusokhoz, így a balesetek száma is növekedhet. Az ilyen létesítmények, különösen olyan országokban, mint Kína, fokozzák az aggodalmat a veszélyes anyagok és kórokozók szivárgása miatti”

– fogalmazott Koblentz, aki azt is hozzátette, hogy Pekingnek pusztán tudományos megfontolásból semmi szüksége 25-30 új víruslaborra.

A globális egészségbiztonsági indexre hivatkozva Richard Ebright, a Rutgers egyetem professzora azt mondta, hogy azoknak az országoknak, ahol BSL-4 besorolású laboratórium működik, mindösszesen a negyede rendelkezik „magas” szintű biológiai biztonsági felkészültséggel arra az esetre, ha szivárgás történne. Ilyen országok például az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság. Körülbelül egyharmaduk, köztük Kína, „közepes” , míg 41 százalékuk, például Dél-Afrika „alacsony” biztonsági besorolással rendelkezik.

Sokan úgy gondolják, hogy a kínai víruslaborokról sosem fogunk tiszta képet kapni azzal kapcsolatban, hogy mennyire biztonságosak, mivel az ott dolgozókat teljes titoktartás köti. Ez történt 2020 januárjában is, amikor Peking parancsba adta a Sars-Cov-2 mintákkal dolgozó laboratóriumoknak, hogy kormányzati engedély nélkül semmilyen tudományos eredményt nem oszthatnak meg a nemzetközi közösséggel.