Megalázó vereséget szenvedett a brit baloldal, Boris Johnson hatalma megkérdőjelezhetetlen

Történelmi vereséget szenvedett a brit Munkáspárt az Anglia észak-keleti részén található Hartlepoolban tartott csütörtöki időközi választáson. A Boris Johnson miniszterelnök vezette Konzervatív Párt 62 év után hódította el újra a baloldaltól ezt a választókörzetet, plusz egy helyet szerezve ezzel a londoni képviselőházban, ahol már így is elsöprő többsége van a kormányzópártnak. Szakértők szerint a voksolás eredménye egyenes bizonyíték arra, hogy az emberek elégedettek a kormány járványkelésével, és Boris Johnson helyesen járt el, amikor hivatalba lépése után felgyorsította országa kilépését az Európai Unióból.

A szavazatok 100 százalékos feldolgozottsága szerint a hartlepooli időközi választáson a kormányzó Konzervatív Párt jelöltje a voksok 51,9 százalékát szerezte meg, míg a Munkáspárt mindösszesen 28,7 százalékkel jutott a második helyre. Őket követi egy független jelölt 9,7 százalékkal, valamint a Reform párt 1,2 százalékkal.

Az elmúlt 40 évben a mostani időközi választás volt a második az Egyesült Királyságban, mely során a mindenkori kormányzópárt meg tudta verni az ellenzéket, tehát nyugodtan kijelenthetjük: Boris Johson korszakos győzelmet aratott.

A brit baloldal összeomlását sokféleképpen értelmezték az elemzők. Egyesek szerint a Munkáspárt vesztét az okozta, hogy egy nyíltan brexit-ellenes képviselőjelöltet, Paul Williams-t indítottak a választáson, holott a hartlepooli választókerületben az emberek döntő többsége támogatta az Európai Unióból való kilépést a 2016-os népszavazáson. Mások úgy gondolják, hogy konzervatívok támogatását élvező Jill Mortimer csak azért nyerhetett, mert a 2019-es parlamenti választásokkal ellentétben, most nem indult a Nigel Farage vezette Brexit Párt, így az ő szavazóik átpártoltak hozzá.

Az Egyesült Királyságban egyébként igazi választási dömping lesz májusban: helyhatósági választások Angliában, parlamenti választások Skóciában és Walesben, illetve rendőrségi megbízottak (police commisoner) választása Angliában és Walesben.

Csütörtökön a hartlepooli időközi parlamenti képviselő-választás mellett helyi önkormányzati és parlamenti választásokat is tartottak Nagy-Britanniában. A skóciai parlamenti szavazás legnagyobb tétje az, hogy a Skóciában kormányzó, függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP) milyen eredményt ért el, hiszen ha az SNP jelentős parlamenti többséggel alakíthatna ismét kormányt, az nagy valószínűséggel komoly lendületet adna az újabb függetlenségi népszavazás előkészítésének. A függetlenné válásról 2014 szeptemberében már tartottak egy népszavazást, de a résztvevők 55 százaléka akkor még arra voksolt, hogy Skócia ne szakadjon el Nagy-Britanniától. Boris Johnson konzervatív párti brit miniszterelnök azonban többször is kijelentette, hogy nem hajlandó hozzájárulni egy újabb skóciai függetlenségi népszavazáshoz, mivel szerinte a korábbi referendum egy generációra eldöntötte a kérdést.

Az eredmények zömére nagy valószínűséggel a hétvégéig várni kell, egyrészt a koronavírus-járvány megfékezését célzó elővigyázatossági intézkedések miatt, de azért is, mert ezúttal szokatlanul sokféle és nagyszámú választás szavazócéduláit kell összeszámolni, és a számlálás sok helyen csak pénteken vagy szombaton kezdődik.

A választások kapcsán fontos említést tenni még arról, hogy Londonban az ellenzéki Munkáspártot képviselő jelenlegi polgármester, Karácsony Gergely elvbarátja, Sadiq Khan a második mandátumáért szállt versenybe. Legfőbb vetélytársa a kormányzó Konzervatív Párt jelöltje, Shaun Bailey volt.

Az előzetes felmérések szerint a brit fővárosban a bevándorló hátterű és muszlim vallású Kahn fölényes újrázása várható, sőt, vélhetően már az úgynevezett első preferenciás szavazatokkal győzni fog.