tóth gabi
Az Egyesült Államokban hamarosan mutáns szúnyogokkal avatkoznak be a természet rendjébe. A szakértők bizakodóak, a helyiek viszont aggódnak a lehetséges következmények miatt, mivel volt már arra példa, hogy kudarccal értek véget a hasonló kísérletek.
A héten több tízezer genetikailag módosított szúnyogot engednek szabadon a Florida déli részén található szigetvilág (Florida Keys) több pontján, hogy lecsökkentsék az emberek életét megkeserítő vérszívók populációjának számát, ezzel helyettesítve az eddigi vegyszeres, és nem túl hatékony szúnyogirtási próbálkozásokat – írja Miami Herald internetes kiadása.
A helyiek körében nagy port kavart projekt mögött a Florida Keys-i Szúnyogszabályozó Ügynökség (FKMCD), valamint egy brit biotechnológiai vállalat, az Oxitec áll, amely Bill és Melinda Gates családi alapítványának pénzügyi támogatását élvezi. A két szervezet közös tájékoztatása szerint a következő 12 hétben mintegy 144 ezer egyiptomi csípőszúnyogot (Aedes aegypti) engednek szabadon 6 helyszínről.
Az afrikai eredetű egyiptomi csípőszúnyog egy invazív faj Floridiában, ami a helyi moszkitópopulációnak mindösszesen az 4 százalékát teszi ki, de egy sor veszélyes fertőző betegséget terjeszt, többek között a sárga- és a dengue-láz kórokozóját, illetve a Zika-vírust; kutyák esetében pedig a szívférgességet (dirofilaria immitis) okozhat. Az elmúlt évtizedekben ezt a szúnyogfajt nagy erőkkel, főleg vegyszeres megoldásokkal irtották, amely egy sor környezeti szennyezéssel járt, viszont a faj egyáltalán nem tűnt el, sőt, bizonyos területeken túl is szaporodott. A helyi hatóságok éppen ezért néztek alternatív megoldások fele.
A napokban induló „mutánsszúnyog program” keretében csak és kizárólag olyan genetikailag módosított hímszúnyogokat engednek szabadon, melynek a nőnemű utódai még lárva korukban elpusztulnak. Így csak a hímek érik el a szaporodóképes kort, tovább terjesztve ezzel a halálos génváltozatot. Mivel a hímnemű szúnyog nem szív vért, képtelen betegségeket terjeszteni. A tudósok azzal számolnak, hogy ezzel a megoldással 95 százalékkal csökkenthető a kártevő populációjának száma 6-7 generáción belül.
A tudósok nagy reményeket fűznek a programhoz, a helyiek egy jelentős része viszont foggal körömmel tiltakozik a „természet rendjét megborító kísérlet” ellen.
A 2002-ben alapított Oxitec azt állítja, hogy a terv támogatottsága kiemelkedően magas a Florida déli részén található szigetvilágban, és csak egy hangos kisebbség ellenzi azt. Ennek az állításnak azonban némiképp ellentmond az, hogy eddig majdnem félmillióan írtak alá egy petíciót a program ellen, ami egyébként már zöld lámpát kapott állami és szövetségi szinten, és áldását adta rá az amerikai környezetvédelmi hivatal is.
„Lehet, hogy nem vagyunk tudósok, de olvasunk. És amit az Oxitec mond, és amit más forrásokból olvasunk, az két teljesen különböző dolog„ - mondta egy helyi kisváros, Islamorada közgyűlésén Meagan Hull.
”Bűncselekménynek érzem, hogy az akaratunkon ellenére egy biológiai kísérlet részesei leszünk. Bűncselekmény, hogy a saját szúnyogirtó testületünk terrortámadást követ el ellenünk!„ – fogalmazott sarkosabban egy másik lakos.
Az Oxicet egyébként már számtalan alkalommal vetetett be hasonló céllal genetikailag módosított szúnyogokat: Dél- és Közép-Amerikában csaknem 1 milliárd mutánsegyedet engedtek szabadon az elmúlt évtizedben. A populációcsökkentő kísérletek azonban nem minden esetben hozták azt az eredményt, amire a tudósok számítottak.
A kelet-brazíliai Bahia államban lévő Jacobina kisvárosban például 450 ezer mutáns szúnyogot engedtek szabadon 2013-ben a cég munkatársai. A program célja az volt, hogy visszaszorítsák a régióban a szúnyogok által terjesztett betegségeket, például a zikát és a dengue-lázat. A vérszívókat úgy ”programozták„, hogy életképtelen nőstényutódokat nemzenek. Ennek megfelelően eleinte drámai mértékben visszaesett a helyi szúnyogpopuláció mérete, de az indulás után másfél évvel elkezdett helyreállni rend, és az egyedszám mára teljesen visszaállt a térségben. Ennél azonban sokkal ijesztőbb, hogy az újonnan létrejött egyedek sokkal ellenállóbbak lettek a fizikai behatásokkal szemben, sőt, a vírushordozó képességük is jelentősen megnövekedett.