Aljas törvénymódosítással szerezne többséget a Kongresszusban az amerikai baloldal

Az amerikai szövetségi törvényhozás alsóházában vélhetően már a héten megkezdődik a vita arról a demokraták által benyújtott törvényjavaslatról, mely az Egyesült Államok 51. tagállamává tenné a szövetségi fővárost, Washington DC-t, ami így szenátorokat és képviselőket delegálhatna a kongresszusba. Politikai elemzők szerint a H.R. 51 kódnevet viselő tervezet egyértelműen hatalomszerzési kísérlet a demokraták részéről, ugyanis Washingtonban hatalmas többségben vannak a baloldali érzelmű szavazók. A 2020-as elnökválasztás alkalmával például Joe Biden a voksok 92 százalékát kapta meg a fővárosi körzetben – írja a CBS News amerikai hírportál.

Washinton DC egy különleges státuszú terület az Egyesült Államokban, ugyanis az itt élőknek nincsen szavazati jogú képviselete a kongresszusban, csupán a képviselőházban képviseli őket egy tanácskozási jogú küldött, aki részt vehet a képviselőház bizottságainak munkájában, de voksolni már nincs joga. A főváros lakói azonban az alkotmány 1961-ben elfogadott 23. módosítása alapján részt vehetnek az Egyesült Államok elnökének megválasztásában: ugyanannyi elektor megválasztására jogosultak, mint amennyit a legkisebb állam választ; ez a szám 2020-ban három volt.

Jelenleg a szövetségi szintű törvényhozás alsóházában többségben vannak a demokraták 218-212 arányban. A felsőházban, azaz a szenátusban viszont éppen ugyanannyi republikánus és demokrata politikuson ül (50-50). Az egyenlő számú delegáltak ellenére szokás mondani, hogy jelenleg itt is a demokraták vannak többségben, mivel szavazategyenlőség esetén a mindenkori alelnöknek, tehát most épp a demokrata párti Kamala Harrisnak is szavazati joga van a testületben. Na már most, ha Washington DC-t állammá nyilvánítanák, akkor ez a marginális többség azonnal abszolúttá változna, ugyanis a fővárosban garantáltan demokrata párti szenátorokat választanának meg.

Az államszervezet radikális változásáról szóló törvényt a Biden-adminisztráció határozottan támogatja – mondta Jen Psaki, a Fehér Ház sajtófőnöke. Úgy tudni, hogy Washington D. C. tagállammá nyilvánításával egyidejűleg a főváros múzeumi negyedében alakítanák ki az új szövetségi fővárost. Ez törvényhozásnak otthon adó Capitoliummal szemben lévő hosszúkás téren, az úgynevezett Mallon lenne, ahol nincsenek helybéli lakosok, a terület ugyanis csak szövetségi ügynökségeknek és múzeumoknak ad otthont.

A demokrata többségű képviselőház vélhetően akadálymentesen fogja elfogadni a törvényjavaslatot, ám a szenátusban már kemény csatákra lehet számítani, itt ugyanis 60 százalékos támogatottság kell ahhoz, hogy a tervezet jogerőre emelkedjen. Ez azt jelenti, hogy 10 republikánus szenátornak kellene „átszavaznia”; ami elég valószínűtlen.

Fontos megemlíteni, hogy tavaly júniusban a képviselőház 232:180 arányban megszavazott egy mostanihoz nagyon hasonló törvényjavaslatot, ami Washington DC-t az Egyesült Államok 51-ik tagállamává tette volna. A tervezet azonban nem jutott tovább a felsőházig, ugyanis Mitch McConnell, a republikánusok szenátusi frakcióvezetője jelezte, hogy a javaslatot nem bocsátja szavazásra. Donald Trump korábbi amerikai elnök ekkor úgy fogalmazott, hogy nem támogatja a szövetségi főváros államiságát.

Ezt megelőzően 1993-ban voksolt utoljára arról a szövetségi képviselőház, hogy a valamivel több mint 700 ezer lakosú főváros állami státuszt kapjon, de a javaslat 277:153 arányban elbukott.

Ha Washington D.C. állam volna, terület alapján az országban a legkisebb lenne Rhode Island után, népességben az 50. Wyoming előtt, népsűrűségben az első New Jersey előtt, bruttó nemzeti termékben pedig a 35. Ha Washington D.C. állam volna, akkor ez lenne az első állam, melyet többségében afroamerikaik laknak. Az Egyesült Államokban 1959-ben bővítették utoljára az Uniót. Akkor a kongresszus megszavazta, hogy Alaszka és Hawaii a 49-ik és az 50-ik tagállama legyen az országnak. Az előbbit az oroszoktól vásárolta Amerika 1867-ben, az utóbbit pedig telepesek és üzletemberek szerezték meg a Hawaii Királyság elleni puccs után 1893-ban.