A svédek kisebbségbe kerülnek a saját hazájukban 45 éven belül

A finnországi Aalto Egyetem rendszerelemzés adjunktusa egy összetett matematikai formulát alkalmazva arra a következtetésre jutott, hogyha a a bevándorlás jelenlegi szintje továbbra is fennáll vagy növekszik, akkor a svédek legkésőbb 45 év múlva kisebbséggé válnak saját hazájukban – írja a Folkbladet internetes kiadása.

Kyösti Tarvainen elmondása szerint az 1970-es évek első felében, amikor svéd parlament egyhangúan döntött arról, hogy multikulturális országgá kíván változni, a bevándorlók 40 százaléka finn volt, akik hamar be tudtak illeszkedni a többségi társadalomba. Az elmúlt években azonban a migránsok 88 százaléka nem nyugati országokból érkezett, 52 százalékuk muszlim vallású volt. Mivel pedig a bevándorlók többsége egyszerűen képtelen asszimilálódni, párhuzamos társadalmak alakulnak ki.

A szakértő egy széles körben alkalmazott demográfiai számítás, az úgynevezett kohorsz-komponens vizsgálat segítségével azt mutatta ki, hogyha minden marad a jelenlegi formájában, akkor a svédek 2065-re etnikai kisebbséggé válnak saját hazájukban.

Az elmúlt másfél évtizedben a Svédországba érkező migránsok úgynevezett „kirekesztett területeken” és a nagyvárosok peremén található „sérülékeny kerületekben” koncentrálódnak, ahol a többségtől eltérő kulturális és társadalmi normák alapján élik az életüket. Ez a jelenség pedig a társadalmi kohézió folyamatos romlását eredményezi.

Tarvainen szerint, ha megtörténik a demográfiai fordulat, és a svédek kisebbségbe kerülnek a saját hazájukban, akkor vélhetően a politikai elit összetétele is megváltozik majd, a migrációs háttérrel rendelkező törvényhozók pedig megkönnyítik a saját etnikai csoportjaik számára a bevándorlást. És ettől a ponttól a migrációs folyamatok gyorsasága szignifikánsan növekedni fog.

„A leggazdagabb svéd üzletemberek biztosítják majd, hogy a svéd gazdaság ne omoljon össze, de a svéd társadalom és kultúra el fogja veszteni a jelentőségét. Ez a demográfiai folyamat megállítható, de radikális változásokat igényel a bevándorlási politikában. Történelmileg egyedülálló helyzetben vagyunk, és nekünk, északiaknak el kell kezdenünk vitatkozni a bevándorlásról és nemzetállamaink megőrzéséről”

- fogalmazott Tarvainen, aki azt is megjegyezte, hogy az elmúlt négy évtizedben Európa leghomogénebb nemzetéből az egyik legkülönbözőbbé vált nemzetiségek tekintetében Svédország.

Tobias Hübinette, a Karlstad Egyetem faj- és multikulturalizmus-kutatója korábban elmondta: a demográfiai hatásokat a legjobban Svédország harmadik legnépesebb városában, Malmőben lehet tetten érni. A külföldi hátterű népesség aránya itt a 2002-es 31,9 százalékról 2018-ra 45,9 százalékra emelkedett. Mára három olyan város van Svédországban, ahol a lakosság többsége külföldi hátterű: Botkyrka, Södertälje és Haparanda települések.