kulcsár edina
Sebastian Kurz a magyar kormányhoz hasonlóan a vakcinaszerződések átláthatóságát követeli.
A koronavírus elleni oltóanyagok kiszállítása az egyes európai uniós országokba nem egyenlő mértékben történik, vagyis nem minden ország kapja meg lakosságarányosan a neki járó mennyiséget – jelentette ki Sebastian Kurz osztrák kancellár pénteken újságírók előtt. Kurz – a magyar kormányhoz hasonlóan – a vakcinaszerződések átláthatóságát követeli.
„Az unió az összes tagállamnak egy közös beszerzési projekt keretén belül rendelte meg az oltóanyagokat júniusban, az utóbbi hetekben mégis azt látjuk, és csodálkozunk, hogyan lehetséges, hogy Dánia messze az uniós átlag felett jár a beadott oltások tekintetében, míg például Lettország pedig jócskán lemaradt” – vetette fel Kurz, miután több uniós államfővel telefonon egyeztetett a témáról.
Hozzátette, először úgy vélte, talán az adott országok jó, illetve rossz oltási stratégiája lehet ennek az oka, de mostanra kiderült, hogy ez nem így van.
„Kijelenthető, hogy az unióban – ellentétben az állam-, illetve kormányfők által elfogadott tervvel – nem lakosságarányosan történik a vakcinák kiszállítása” – mondta Kurz.
Példának okáért említette, hogy Málta háromszor annyi adagot kap, mint Bulgária, Hollandia kétszer annyit, mint Horvátország. Ausztria a középmezőnyben van, ami a tagországoknak járó igazságos vakcinaelosztást illeti, az ország eddig 1,2 millió adagot kapott, ami körülbelül megfelel az unióba eddig beérkezett oltóanyagok lakosságarányos eloszlásának.
Kurz kiemelte, hogy szemrehányása nem az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek és nem az Európai Tanács elnökének, Charles Michelnek szól, hanem „sokkal inkább annak az irányító testületnek, ahol a konkrét elosztás történik”.
„Bizonyára voltak, vannak egyedi megállapodások ezen a platformon belül a gyógyszergyártó cégek és egyes országok között, de ezek titkosak” – tette hozzá.
„Egyértelmű, hogy egyes országok túl sok, míg mások túl kevés oltóanyagot kaptak, és még ha Ausztriát eddig nem is érte kár, ez ellentmond a tagállami vezetők megállapodásának, és nem tesz jót Európának” – hangsúlyozta.
Ezért szerinte mindenképp tisztázni kell, hogy alakulhatott ki ez a helyzet, átláthatóvá kell tenni a szerződéseket, és ki kell egyenlíteni a tagországok között jelenleg fennálló egyenlőtlenségeket a vakcinaelosztás tekintetében.
Arra az újságírói kérdésre, hogy Ausztria miért olt továbbra is az AstraZeneca vakcinájával, míg egyes északi uniós államok felfüggesztették az ezzel az oltóanyaggal való immunizálást, a kancellár azt mondta: „A döntést komoly, széles körű szakértői grémium hozta meg, és az eredmény, hogy nincs ok-okozati összefüggés az AstraZeneca védőoltás és a haláleset, illetve a megbetegedések között. Ezt a döntést elfogadom, és nincs okom kétségbe vonni.”
Ausztriában továbbra is oltanak az AstraZeneca gyár koronavírus elleni vakcinájával – erről döntött csütörtökön a tartományokkal és szakértőkkel folytatott hosszas tanácskozás után az osztrák szövetségi egészségügyi hivatal (BASG), a Nemzeti Oltási Tanács és az egészségügyi minisztérium. Az oltóanyag hatásossága és biztonságossága bizonyított, és a szakértők nem látják szükségét az oltás leállításának – áll a közleményben. Ausztriában vasárnap egy 49 éves ápolónő elhunyt véralvadási komplikációk következtében, ő halála előtt tíz nappal kapta meg az AstraZeneca vakcináját. Tüdőembóliával kezelt 35 éves kolléganőjét, aki azóta már jobban van, ugyanezzel a vakcinával oltották be ezt megelőzően. Az osztrák szövetségi egészségügyi hivatal még vasárnap közölte, hogy nincs bizonyíték ok-okozati összefüggésre az oltás és a haláleset, illetve a megbetegedés között, de mindkettőt alaposan kivizsgálják, és amíg az összefüggést teljes mértékben ki nem zárják, elővigyázatosságból felfüggesztik az oltást az érintett AstraZeneca-szállítmány maradék vakcináival. „A saját érdekünkben és minden érintett érdekében messzemenőkig támogatjuk a sajnálatos eset kivizsgálását” – közölte az oltóanyagot gyártó AstraZeneca cég már vasárnap, jelezve, hogy kapcsolatban áll az osztrák hatóságokkal, és teljes mértékben támogatja a vizsgálatot. Csütörtök délelőtt Dánia és Norvégia is felfüggesztette az oltást AstraZenecával, mivel egyes beoltottaknál a vakcina beadását követően véralvadási zavarokat jelentettek. Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) pedig szerdai közleményben arról tájékoztatott, hogy nincs olyan bizonyíték, amely kapcsolatba hozná a két ausztriai esetet a vakcinával, a beoltott embereknél a trombózisos esetek gyakorisága nem magasabb, mint átlagosan a lakosság körében.