Éjszakai oltási tervet kell kidolgoznia a brit kormánynak a muszlimok miatt

A The Telegraph információi szerint a Boris Johnson vezette brit kormány egy éjszakai oltási programot tervez bevezetni ideiglenesen a ramadán ideje alatt, mivel félő, hogy az 1 hónapig tartó böjt során a muszlimok döntő többsége nem lesz hajlandó felvenni az koronavírus elleni védőoltást.

Ramadán az iszlám holdnaptár 9. hónapja, amely alatt a muszlimok napkeltétől napnyugtáig böjtölnek. A hívőknek 30 napos böjtöt kell tartaniuk, amitől a test és a lélek megtisztulását várják. Napkeltétől napnyugtáig tartózkodniuk kell az evéstől, ivástól, dohányzástól, a nemi kapcsolattól, kerülniük kell a dühöt, az erőszakot, az irigységet, a vágyat, a pletykát. Felmentést csak a 14 éven aluli gyermekek, az utazók, a terhes és szoptatós anyák, a csatában harcolók és a betegek kapnak. Mivel a böjt a nap járásától függ, északabbra fekvő országokban akár hajnali három órától este kilencig is érvényesek lehetnek a tilalmak. A ramadán idén április 12-én kezdődik, és május 12-én ér véget.

A Brit Iszlám Orvosi Szövetség (BIMA) február végén egy közleményben kijelentette, hogy a rendkívüli helyzetre való tekintettel az Egyesült Királyságban engedélyezett a Covid-19 oltóanyag felvétele, az nem érvényteleníti a ramadán alatti böjtöt. Chluh Chauhan, a szervezet elnöke úgy fogalmazott, hogy az iszlám egyik meghatározó eleme az élet védelme, ezért ő határozottan arra kér mindenkit, hogy oltassa be magát a ramadántól függetlenül.

A brit egészségügyi hatóság azonban attól tartanak, hogy a muszlimok többsége ennek ellenére sem lesz hajlandó beadatni magának a koronavírus-vakcinát napközben a ramadán alatt, ezért számos oltási központ lesz éjjel is nyitva miattuk.

Az Egyesült Királyságban élő muszlim kisebbség immunizálása kiemelt prioritást élvez a szigetországban, ugyanis egy napokban közzétett jelentés szerint az összes etnikai csoport közül a pakisztáni és a bangladesi lakosság körében a legmagasabb a Covidhoz köthető halálozás társadalomarányosan.

A hivatalos adatok szerint a 70 év feletti dél-ázsiaiak körülbelül 75 százaléka kapta meg a koronavírus elleni védőoltást, szemben az idős fehér emberek 90 százalékával. Szakértők szerint ez a jelentős különbség a kormánnyal szembeni bizalmatlanságnak, a közösségi médiában terjedő álhíreknek és a kommunikációs akadályoknak köszönhető.

A brit kormány egyébként rengeteg erőforrást csoportosított át annak érdekében, hogy növelje az oltási hajlandóságot a kisebbségek körében. A kabinet 43 etnikai kisebbségnek fenntartott tévécsatornával és 14 különböző rádióval dolgozik együtt, melyeken keresztül összesen 9 millió embert érnek el az országban. Emellett a BBC videókat készít arab, urdu, pandzsábi, tamil, gudzsaráti és silheti nyelveken a vakcina pozitív hatásairól. Sőt, vallásos személyiségekkel és kisebbségi influencerekkel is kötöttek reklámszerződéseket.