Svédország legalább 45, Közel-Keletre szökött terroristának folyósított milliós állami támogatásokat

Az Expressen című konzervatív svéd hírportál terjedelmes oknyomozó cikket közölt arról, hogy közel félszáz, Svédországból Közel-Keletre szökött radiális iszlamistát azonosítottak, akik – közvetlenül vagy közvetetten – milliós nagyságrendben kaptak hónapokon keresztül állami segélyeket, miután elhagyták az országot.

A szociális ellátórendszer nagyvonalúságát kihasználó nők és férfiak főleg fegyverekre és más harcászati eszközökre költötték, valamint a magát Iszlám Államnak nevező szunnita terrorszervezetet finanszírozták a a svéd adófizetők pénzéből. Segélyek és támogatások formájában több 100 millió forintnak megfelelő közpénz juthatott a terroristákhoz.

Az Expressen konkrét példákon keresztül mutatta be, hogy mennyire egyszerűen kijátszható a svéd szociális intézmények támogatási rendszere. A Közel-Keletre utazott terroristák főleg úgy jutottak illetéktelenül hozzá a támogatásokhoz, hogy nem vonták vissza a segélyek iránti igényüket, miután elhagyták az országot. Így azokban a hónapokban is kiutalták nekik a pénzt, amikor már rég háborús cselekményekben vettek részt Szíriában és Irakban.

Egy meg nem nevezett család például 2014 novemberében szó szerint eltűnt Svédországból. A gyerekek már nagyjából 2 hete hiányoztak Göteborg Frölunda nevű kerületének egyik óvodájából, amikor a pedagógusok jelezték a hatóságoknak, hogy valami baj van. A szülők elérésére tett minden kísérlet kudarcot vallott, és a kétéves és a négyéves gyereket azóta sem látták. Körülbelül 1 év után derült ki, hogy a család Szíriába utazott és csatlakozott az Iszlám Államhoz. Ebben az időszakban összesen 164 ezer svéd korona (6 millió forint) támogatást folyósított a családnak a Svéd Társadalombiztosítási Ügynökség, mielőtt leállították volna a kifizetéseket. A jogtalanul kapott pénzt vélhetően nem a gyerekek oktatására fordították szülők...

A svéd Társadalombiztosítási Ügynökség mellett a Svéd Hallgatói Pénzügyi Tanács (CSN), a Svéd Állami Foglalkoztatási Szolgálat, a munkanélküli-biztosítási pénztárak és a helyi önkormányzatok szociális intézményei is bizonyíthatóan folyósítottak pénzeket Közel-Keletre szökött terroristáknak. Lényegében a teljes svéd szociális ellátórendszer érintett a botrányban.

Az esetek többségében 6-12 hónap mire a hatóságok rájönnek, hogy a segélyek kedvezményezettje már nem jogosult a támogatásra. A jelenlegi rendszerben ugyanis az embereknek kell jeleznie, hogy bizonyos okok miatt már nem jogosultak a támogatásokra. Ezt a helyzetet használják ki tömegesen a radikális iszlamisták. Egy norrköpingi nő például 198 ezer korona (7 millió forint) támogatást kapott gyermekpótlékok, nagycsaládos pótlékok és a tartási támogatások formájában 2015 májusától kezdve 8 hónapon át, miközben Szíriában tartózkodott, és épp egy ISIS-harcos gyerekével volt várandós.

„Felháborító, hogy ez így, ilyen formában megtörténhet. Az előírásoknak megfelelően természetesen mindent megteszünk, hogy az adófizetők pénze csak és kizárólag a jogosultakhoz kerüljön és ne azokhoz, akik ilyen típusú bűncselekményeket követnek el. De sajnos a kezünk meg van kötve. Nincs nyilvántartásunk a terroristagyanús személyekről. Nem tudjuk, kik terveznek a Közel-Keletre utazni”

- fogalmazott a botránnyal kapcsolatban Thomas Falk, a svéd társadalombiztosítási hivatal szervezett bűnözés elleni nemzeti koordinátora.

Fontos megjegyezni, hogy az ilyen típusú visszaélések már évek óta ismertek Svédországban, a hatóságok mégsem tettek ez idáig érdemi lépéseket ellenük.

2015-ben széles körű társadalmi felháborodást váltott ki Michael Skråmo esete, aki 2015 augusztusában hagyta el Göteborgot, majd Törökországon keresztül beutazott a háború sújtotta Szíriába és csatlakozott az Iszlám Államhoz. A svéd hatóságok októberben fedezték fel, hogy a Skråmo már nem a göteborgi lakásban él, de a Svéd Társadalombiztosítási Ügynökség csak 2016. február 21-én állította le segélyek kifizetését. A férfi körülbelül 99 ezer korona (3,5 millió forint) támogatást vett fel jogtalanul. A pénzt pedig egy Glock típusú maroklőfegyverre és egy AK47-es gépkarabélyra költötte. Ezzel ő maga büszkélkedett el a Twitter-oldalán.

Skråmo és társai története ellenére Thomas Falk úgy véli, hogy a Svéd Társadalombiztosítási Ügynökség támogatási rendszere jól működik. Elmondása szerint ilyen esetek csak elvétve történnek. Azt azért hozzátette, hogy lenne még mit javítani a rendszeren. Például jó volna, ha az ilyen típusú visszaélések büntetőjogi kategóriába esnének, jelenleg ugyanis nem jár börtönbüntetés azoknak, akik visszaélnek a segélyekkel.

Skråmo egyébként nem tudta megvédeni magát a svéd adófizetők pénzén vásárolt fegyvereivel a döntő pillanatban. Az Iszlám Állam utolsó csatája, a híres baghuzi ütközet során az életét vesztette 2018 decemberében.

„Megértem, hogy az emberek hevesen reagálnak egy ilyen botrányra. Én is ugyanígy reagálok, ha mi vagy más hatóság illetéktelenül fizet ki támogatásokat. De fontos hangsúlyoznom: mindent megteszünk az ilyen típusú ügyek megakadályozása érdekében!”

- tette hozzá Thomas Falk.

A svéd segélyezési rendszert könnyű kijátszani, és egyelőre nem tudni, mivel lehetne teljesen ellehetetleníteni a szociális támogatásokkal trükköző terroristákat. A társadalombiztosításokért felelős svéd kormányhivatal (Försäkringskassan) főigazgatója, Nils Öberg szerint az lenne a leghatékonyabb, ha kibővítenek az állami szerv hatásköreit, és hozzáférhetnének a segélyt igénylők banki adataihoz. Így ugyanis látnák, ha a kedvezményezett külföldön venné fel az átutalt pénzt, és azonnal leállíthatnák a támogatások folyósítását.