Az intenzív osztályon ápolt koronavírusos betegek majdnem fele migráns Svédországban

Az új típusú koronavírus szövődményei miatt intenzív osztályon ápolt betegek 46 százaléka migrációs hátterű személy Svédországban. Ez azt jelenti, hogy a bevándorlók súlyosan felülreprezentáltak a koronavírus-statisztikákban, hiszen össztársadalmi szinten körülbelül 25 százalék az arányuk - írja Expressen című svéd hírportál.

A svéd Nemzeti Egészségügyi és Népjóléti Testület legfrissebb adatai alapján az Covid-19 fertőzésben elhunytak 22 százaléka migrációs hátterű személy, ami nagyjából megegyezik a társadalomarányos számukkal. Ez a statisztika azonban csalóka, hiszen az elhunytak 90 százaléka a 70 évnél idősebb emberek közül kerül ki. Ebben a korcsoportban pedig szinte csak és kizárólag svédek hunynak el. A 70 évnél fiatalabb áldozatok körében viszont a bevándorló hátterű személyek dominálnak. Hogy miért? A válasz prózai: az egészségételen életmódjuk miatt a migránsok nem élnek meg olyan magas kort, mint az őshonos népesség.

A Svéd-Szomáliai Orvosi Szövetség elnöke, Mashla Omar szerint azért ilyen magas az intenzív osztályon ápolt migránsok aránya, mert a svéd egészségügyi hatóságok nem tájékoztatták megfelelőn őket a Covid-19 veszélyeiről a járvány legelején. Így fordulhatott elő, hogy az első hullám idején, azaz tavasszal körülbelül 12-szer nagyobb volt a valószínűsége annak, hogy egy migráns haljon meg koronavírus-fertőzésben, mint egy svéd.

„A járvány első hullámának idején a migránsokat tömörítő szervezetek tovább működtek, a mecsetek pedig továbbra is nyitottak voltak. A svédországi szomáliaiak kezet fogtak, öleléssel köszöntötték egymást, az egészséges meglátogatta a betegeket, a betegek pedig kijártak az utcára, ismerősökkel találkoztak és kávézókat látogattak. Ez azért fordulhatott elő, mert nem informálták őket megfelelően”

- fogalmazott a háziorvosként dolgozó Mahla Omar a svéd állami rádiónak (Sveriges) adott interjújában.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) októberben kiadott jelentése szerint a koronavírus-fertőzés miatt intenzív osztályon ápolt migránsok magas száma nem kizárólag svéd jelenség. Számos fejlett, nyugati országban megfigyeltek már hasonlót. A párizsi székhelyű szervezet ezt azzal magyarázza, hogy a migránsok kevésbé hajlandóak betartani a korlátozó- és óvintézkedéseket, kevésbé tájékozottak a járvánnyal kapcsolatban, több generáció összezsúfolva él egy lakásban, gyakran olyan munkakörben dolgoznak, ahol nehéz betartani a másfél méteres távolságot, illetve az alapvető egészségi állapotuk is rosszabb.

Francesco Boccia regionális ügyekért felelős olasz miniszter még októberben véletlenül kikotyogta, hogy a kórházban ápolt koronavírusos betegek 25 százaléka migráns Olaszországban, ami majdnem a duplája az össztársadalmi megoszlásuknak.

Hasonló tendenciáról számolt be a finn Nemzeti Egészségügyi és Jóléti Intézete (THL), ami a hónap elején elismerte, hogy a koronavírus betegek negyede egyáltalán nem beszél finnül.