Iszlamisták kiirtottak egy keresztények lakta falut Afrika szívében

Egy szélsőséges iszlamista csoport lemészárolt 18 embert egy főleg keresztények lakta apró faluban Kongó észak-keleti részén, az ugandai határ közelében – írja a londoni székhelyű Reuters hírügynökség.

Egy jogvédő civil szervezet elmondás a szerint a férfiak közül mindenkit megöltek, aki nem tudott elmenekülni. A nők közül csak azzal végeztek, aki határozottabban ellenállt a nemi erőszaknak és az elhurcolásnak. A település mind a 40 lakóépületét, valamint a központban található katolikus templomot felgyújtották.

A bestiális mészárlásért a Szövetséges Demokratikus Erők (ADF) nevű dzsihadista csoport vállalta a felelősséget.

A Szövetséges Demokratikus Erőket (ADF) iszlamista fegyveresek alapították a kilencvenes évek elején. A központjuk a kongói-ugandai határon elterülő őserdőben található. A szervezet rendszeresen támad meg kongói keresztény falvakat. A terroristák a férfiakat rendszerint megkínozzák és megölik, a nőket megerőszakolják, a gyerekeket pedig elrabolják és katonáknak képezik ki. A terrorista szervezet rabszolga-kereskedelemmel és Kongó ásványkincseinek kifosztásával tartja fenn magát. A hivatalos adatok szerint 2019 eleje óta több, mint 1000 kongói keresztényt mészároltak le a hidegvérrel. A terrorszervezet felszámolására már nemzetközi koalíció is alakult, de sikereket egyelőre nem értek el ezen téren.

Az ADF legutóbb egyébként október 20-án került be a hírekbe, miután Beni városában a szervezet harcosai megtámadtak egy börtönt és több, mint 1300 fogvatartottak szabadítottak ki. A szökésben levő rabok túlnyomó többsége a terrorszervezet tagja.

Menekültek újabb csoportja érkezett hajóval Uganda nyugati részére, az Albert-tó partjához. A csónakban lévő emberek a Kongói Demokratikus Köztársaságban dúló konfliktus elől menekültek. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint idén 80-100 menekült ér a térségbe, naponta. Egyikük azt mondja, az úton végig lőttek rájuk, a golyók mellettük csapódtak be a vízbe. „Segítséget szeretnék kérni, azért jöttem ide, Ugandába” – teszi hozzá. Uganda kapui évek óta nyitva vannak az életüket mentők előtt – ellentétben a világ számos országával. Ugandában jelenleg 1.2 millió menekült él – az afrikai országok közül ez a legmagasabb szám, világszinten a harmadik legmagasabb. A kongóiak a tavon át hagyják maguk mögött a háborút. De Kelet-Afrika több más szegletéből is Ugandát választják sokan második hazának. Miközben sok ország határait védi, és visszafordítja a menekülteket, Uganda továbbra is befogadja őket. Uganda még mindig a világ egyik legszegényebb országa. Külföldi segítségre szorul. A segítség oroszlánrésze az ország nyitott kapu-politikájának támogatására érkezik. Az elmúlt két évben az EU több mint 150 millió eurót küldött a kormánynak, amely szerint jó példával járhatnak elöl a többi, zártabb menekültpolitikát folytató ország számára. Chris Nolan, a menekültsegítő projekt illetékese szerint egyfajta modell lehetnek más államok számára azzal kapcsolatban, hogy hogyan is kell bánni a menekültekkel, hogy teret kell nekik adni, mozgásszabadságot. „Mi megmutatjuk, hogy mindez működhet és nem kreál automatikusan krízist a befogadó országban” – mondja. Az európai stratégia fontos -és egyáltalán nem titkolt – része az is, hogy ha Ugandában ez működik, akkor a menekülők inkább választják majd végcélnak ezt az országot, Európa helyett. Az EU ugandai követe, Attilio Pacifici ezt megerősítette. „Uganda jelentés pénzösszegeket kapott támogatásként, ez egy rendkívül progresszív menekültpolitika, amit ők folytatnak. Ugyanakkor érthető is. ha egy szomszéd államban alakul ki krízishelyzet, természetes, hogy a másik szomszéd segít. Ez Európában is igaz. De ha messzebbről jönnek Európa felé, az azért már egy teljesen más helyzet” – mondja. Az Albert-tónál, Uganda nyugati felénél mindeközben az újonnan érkezett menekültek elfoglalják helyüket és átveszik azt a kis földterületet, amelyet megművelhetnek új otthonukban.