Imámképző intézetet alapít az Európai Unió, hogy visszaszorítsák az radikális iszlámot

„Egyesek ugyanis a vallás nevében szakítani akarnak a köztársaság törvényeivel” – hangoztatta. Az államfő bejelentette, hogy véget akar vetni annak az 1977-ben bevezetett programnak, amelynek keretében kilenc külföldi ország tanárokat küldhet Franciaországba nyelvtanítás és kultúraoktatás céljából, és ezeket a tevékenységeket a francia hatóságok nem ellenőrzik. Ezen államok között van Algéria, Tunézia, Marokkó és Törökország. A program keretében évente 80 ezer új diákot oktatnak. Ehelyett Franciaország kétoldalú megállapodásokat akar kötni ezekkel az államokkal, és szeptembertől már ellenőrzést gyakorolna az ilyen nyelv- és kultúraórák felett. Törvény készül arról, hogyan tegyék átláthatóvá a mecsetek finanszírozását. Macron arra kérte a franciaországi muszlim tanácsot (CFCM), hogy emelje az imámképzés színvonalát, ugyanis meg akarják szüntetni azt a gyakorlatot, hogy muszlim államok küldhetnek imámokat Franciaországba. Egyetlen állam van, amellyel még nem sikerült megállapodni ezekről a kérdésekről: Törökország – mondta. „Törökország választhat, hogy elfogadja ezt, vagy nem, de nem engedem meg, hogy bármely külföldi ország kulturális, vallási vagy identitásalapú szeparatizmust szítson köztársaságunk területén. Francia földön nem tűrhetjük meg a török törvényeket” – szögezte le. Macron közölte: Franciaország fokozatosan meg akarja szüntetni azt a gyakorlatot, hogy muszlim államok imámokat küldhetnek Franciaországba. „Jelenleg évente háromszáz Franciaországba kihelyezett külföldi imámunk van” – emlékeztetett a köztársasági elnök. Mintegy 150 török, 120 algériai és harminc marokkói imám teljesít szolgálatot Franciaországban. Valamennyien a küldő országtól kapják a fizetésüket. A belügyminiszter bejelentése szerint a Franciaországban dolgozó külföldi imámok még kitölthetik az általában hároméves kiküldetési idejüket. „Jeleztem a külföldi államoknak, amelyek Marokkó, Törökország és Algéria, hogy a határidő 2024” – mondta Castaner. A franciaországi imámok pontos száma nem ismert, becslések szerint mintegy 1800-an teljesíthetnek szolgálatot a 2500 mecsetben. Az államfő kijelentette, hogy a köztársaság világi értékeit tagadó úgynevezett „iszlám szeparatizmus” ellen kidolgozott kormánystratégia nem a muzulmánok, hanem egy szélsőséges ideológia ellen irányul. Elmondta, hogy nem elfogadható, hogy a vallási törvények felülírják a köztársaság világi törvényeit. Az iszlamizmus terjedésének visszaszorítására a kormánynak ezentúl nagyobb hatásköre lesz az iskoláztatás, a mecsetek finanszírozásának és az imámok képzésének ellenőrzésében. Fel fogja venni a küzdelmet az arra irányuló külföldi beavatkozással, hogy a muszlimok miként gyakorolják vallásukat, és hogyan szerveződjenek meg a vallási intézmények a szekuláris országban. „A mi ellenségünk a szeparatizmus, de az iszlám vallás ellen programot hirdetni súlyos hiba lenne” – hívta fel a figyelmet Emmanuel Macron.