A franciák szankciókkal fenyegetik azokat az országokat, melyek nem hajlandóak visszavenni a migránsaikat

Franciaország európai ügyekért felelős minisztere az Europe1 nevű rádiónak adott interjúban bejelentette, hogy a francia kormány komoly szankciókkal tervezi büntetni azokat az EU-n kívüli országokat, melyen nem hajlandóak visszavenni a jogerősen kitoloncolt bevándorlókat tőlük.

Clément Beaune a lehetséges szankciók között említette, hogy csökkentik azon országok állampolgárainak kiadott vízumok számát, melyek vonakodnak visszavenni iratok nélküli állampolgáraikat. Különös a kép abban az esetben, ha a szóban forgó kitoloncolt személyek szerepelnek a terrorista jellegű radikalizálódás megelőzését szolgáló francia nyilvántartásban (FSPRT).

„Ezeknek az országoknak a lehető leghatározottabban a tudtára kell adnunk, hogy vissza kell venniük az állampolgáraikként azonosított személyeket. (...) Vannak eszközeink arra, hogy ezt megértessük velük. Például a vízumok számának csökkentésével, vagy a politikai és a gazdasági vezetőik szankcionálásával. Igen, ezek mind olyan eszközök, melyeket a köztársasági elnök és a belügyminiszter is mérlegel” – fogalmazott Clément Beaune.

A francia terrorelhárítás által megfigyelt migránsok kitoloncolásának felgyorsításával azt követően kezdtek el érdemben foglalkozni a francia hatóságok, hogy október 16-án egy muszlim csecsen bevándorló megölte majd lefejezte Samuel Paty történelemtanárt a nyílt utcán, mert a pedagógus megmutatta diákjainak a Mohamed prófétát ábrázoló karikatúrákat, amikor a szólásszabadságról akarta tanítani őket.

Ahogy arról a RIPOST korábban beszámolt, a merénylet után Gérald Darmanin francia belügyminiszter bejelentette, hogy azonnali hatállyal kitoloncolnak Franciaországból 231 olyan bevándorlót, akik piros jelöléssel (legkockázatosabb) szerepelnek a terrorista jellegű radikalizálódás megelőzését szolgáló francia nyilvántartásban.

A kitoloncolási eljárás nem egyszerű folyamat

Sajnos hiába van meg a politikai szándék a francia vezetés részéről a papírok nélküli terroristagyanús migránsok kitoloncolására, az egyes eljárások könnyen megakadhatnak ilyen-olyan bürokratikus okok miatt.

Először is, adminisztratív szempontból nem lehet kiutasítani egy állampolgárság nélküli személyt. Az egyén származási országának ehhez ugyanis először el kell ismernie őt az állampolgáraként, és bele kell egyeznie a visszavételébe. Az elismeréshez pedig egy úgynevezett „konzuli igazolásra” (LPC) van szükség, amit az érintett ország hatóságai állítanak ki. Tehát a papírok nélküli migránsok esetében az eljárás kétoldalú megállapodáson alapszik és korántsem automatikus. Konzuli igazolás nélkül a hazatoloncolás egyszerűen nem lehetséges, mivel a nemzetközi jog értelmében Franciaország nem hozhat létre „hontalan” személyeket.

Másodsorban pedig sok ország – főleg politikai okok miatt – vonakodik visszavenni a radikalizáltnak vagy terroristának tekintett állampolgárait. Ez leginkább a potenciálisan migránskibocsájtó északnyugat-afrikai országokról mondható el. Tunézia, Marokkó és Algéria is többször kijelentette kategorikusan a múltban, hogy bűnözőket nem hajlandóak visszavenni. A kilátásba helyezett szankciókkal éppen őket akarja jobb belátásra bírni a francia kormány.