tóth gabi
A technológiai óriásvállalatok már a látszatra sem adnak. Teljesen nyilvánvalóan arra használják a hatalmukat, hogy november harmadikán győzelemre juttassák a Demokrata Pártot és Joe Bident.
A 218 éves múltra visszatekintő New York Post szerdán terjedelmes cikket közölt Joe Biden és a fia, Hunter Biden kényes ukrán ügyleteiről.
A népszerű amerikai napilap internetes kiadása belső levelezéseket és fotókat hozott nyilvánosságra, melyekből tisztán látszik, hogy Joe Biden durván visszaélt a hatalmával alelnökként annak érdekében, hogy Huntert beültesse az ukrán gázipari óriásvállalat, a Burisma igazgatótanácsába, havi 50 ezer dolláros (15 millió forint) fizetésért.
Az oknyomozó cikk (illetve annak hivatkozott változatai) futótűzként kezdett terjedni a nagy közösségi oldalakon. Vagyis csak kezdett volna, ha a Facebook és Twitter nem dönt úgy, hogy megtiltják az írás posztolást. Sőt, a technológiai óriásvállalatok a cikkben szereplő fotók és levelek közzétételét is megakadályozták különböző mondvacsinált okokra hivatkozva.
A Twitter például azt állította, hogy a cikkben megjelent bizonyító erejű képek és adatok Hunter Biden laptopjáról származnak, a New York Post szerkesztősége pedig vélhetően törvénytelen úton, hackeléssel jutott hozzájuk. „A feltört anyagokra vonatkozó irányelveink miatt döntöttünk így. Illetve azért, mert a cikk személyes és magán információkat tartalmaz – például e-mail címeket és telefonszámokat – amelyek megsértik szabályainkat” – fogalmazott a Twitter szóvivője a Post megkeresésére.
A Facebook közlése szerint a cikk igazságtartalmát előbb le kell ellenőriznie egy független „tény-megállapító” (fact-cheker) NGO-nak, mielőtt azt széles körben terjeszteni lehetne felületükön.
A közösségi médiumok cenzúrázási gyakorlata széles körű társadalmi felháborodást váltott ki Amerikában. Missouri állam republikánus szenátora, Josh Hawley ezért levélben fordult a Facebook vezérigazgatójához, melyben válaszokat követel a történtekkel kapcsolatban. „Ez a gyakorlat szelektív jellegű részlehajlást jelent a Facebook részéről. (...) A demokrata elnökjelölt etikátlan tevékenységét feltáró tartalmak terjesztésének visszaszorítására irányuló erőfeszítéseik olyan kérdéseket vetnek fel, melyekre azonnal válaszokat várok” – fogalmazott a jobboldali politikus a Mark Zuckerbergnek írt levelében.
Az esetre Donald Trump is reagált a közösségi oldalán szerda este. Az elnök szörnyűnek nevezte, hogy a Twitter és a Facebook is tudatosan akadályozza Joe és Hunter Biden ukrán ügyeiről szóló cikk terjesztését.
Joe Biden kampánystábja egyébként visszautasította, hogy a Demokrata Párt elnökjelöltjének közvetlen kapcsolatai lettek volna a Burisma nevű ukrán céggel, illetve a cég felső vezetőivel.
„Átnéztük Joe Biden akkori hivatalos találkozóinak napirendjét, és soha nem került sor arra a találkozóra, amelyről a New York Post írt (...) Azért nem kívánunk reagálni a levelekben foglalt tartalmakra, mert a New York Post nem kérdezte meg a mi álláspontunkat az üggyel kapcsolatban, mielőtt publikálták volna a cikket” – jelentette ki Andrew Bates, a Biden-kampány szóvivője.
A Post által nyilvánosságra hozott elektronikus levelekből az látszik, hogy Hunter Biden már egy évvel azelőtt bemutatta édesapját a Burisma felső vezetőinak, hogy Joe Biden alelnökként felszólította volna a gázipari óriásvállalat korrupciós ügyeit vizsgáló főügyész kirúgására az ukrán politikai vezetést. Hunter Biden 2014-ben került a Burisma igazgatótanácsába. Ez a tény eddig is ismert volt, az azonban nem, hogy az ő közbenjárásával került kapcsolatba édesapja a vállalat egyes vezetőivel. Egy 2014-es levélből kiderült, hogy Vadim Pozsarszkij, a Burisma igazgatótanácsnak egyik tanácsadója azt javasolta Hunternek, hogy használja a befolyását a vállalat érdekében. Egy évvel később, 2015-ben ugyanez a férfi megköszönte Joe Biden fiának egy levélben, hogy bemutatta őt az édesapjának.