EU-önkény: LMBT-jogokat kérnek számon lengyel településeken

A lengyel kormánypárt egyik európai parlamenti képviselője, Beata Szydlo intepellációval fordult az Európai Bizottsághoz, tiltakozva az ellen, hogy a testület az LMBTI-jogokra hivatkozva visszautasította hat lengyel település testvérváros programbeli finanszírozását.

Az uniós alapszerződés szerint az Európai Bizottságnak (EB) kötelessége, hogy tiszteletben tartsa a tagállamok nemzeti identitását, a helyi önkormányzatoknak és a lakosoknak joguk van szabad véleményformálásra – idézi a volt lengyel kormányfőt, Beata Szydlót az Európai Konzervatívok és Reformerek (EKR) frakciója által kiadott közlemény. A lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság az EKR tagja az Európai Parlamentben (EP).

Szydlo felidézte: Helena Dalli egyenlőségért felelős uniós biztos szerdai közlése szerint az EB elutasította a testvérváros programbeli finanszírozását hat olyan lengyel településnek, amelyek korábban családvédelmi nyilatkozatokat adtak ki. Dalli kijelentette: az említett községek „LMBTI-mentességet vezettek be és megtagadták e kisebbség jogainak érvényesülését”.

Szydlo azt kérdezi interpellációjában, vajon a beadványok elutasítását az érintett önkormányzatok családvédelmi nyilatkozatai okozták-e, illetve mi a döntés jogi alapja. A politikus azt a kérdést is feltette, az EB „nem tartja-e a családot az egyik alapvető európai értéknek”.

Az elutasítás kapcsán a lengyel igazságügyi miniszter, Zbigniew Ziobro szerdán „határozott fellépésre” szólítótta fel Mateusz Morawiecki kormányfőt. Ziobro követelésére reagálva a lengyel miniszterelnöki hivatal vezetője, Michal Dworczyk miniszter egy csütörtöki interjúban elmondta: amennyiben az EB döntését hivatalosan is kézbesítik a lengyel kormánynak, az „minden bizonnyal magyarázatot fog követelni”.

Több lengyel település önkormányzata – köztük az EB programjában elutasítottak – 2019 elején arra reagált, hogy a fő ellenzéki párt, a Polgári Platform elnökhelyettese, Rafal Trzaskowski varsói főpolgármester úgynevezett LMBT-chartát írt alá, amelyben többek között a szexuális felvilágosítás sokak által radikálisnak minősített formáinak bevezetését ígérte.

Az említett önkormányzatok ezt követően úgynevezett családvédelmi nyilatkozatokat szavaztak meg. Az elvi jellegű dokumentumok elhatárolódtak a hagyományosan felfogott családot a szerzők szerint veszélyeztető LMBT-ideológiától. Egyes nyilatkozatok csak a családvédelemről szóltak, meg sem említve a melegjogi mozgalmat.

A Gazeta Wyborcza lengyel balliberális napilap és egyes külföldi lapok ezt követően arról írtak, hogy több lengyel településen „LMBT-mentes zónákat” jelöltek meg. Ennek forrása az lehetett, hogy egy lengyel baloldali aktivista néhány, a családvédelmi nyilatkozatot elfogadó község helynévtáblája alá több nyelvű, LMBT-mentes zóna feliratú táblákat rögzített, és az erről készített fotókat a világhálón terjesztette.