tóth gabi
Hivatalos kormányzati statisztikák bizonyítják, hogy hallgatólagos lakosságcsere történt a francia nagyvárosokban az elmúlt 50 évben.
A francia miniszterelnöki hivatal alá tartozó France Stratégie nevű adminisztrációs kormányzati szervezet szép csendben nyilvánosságra hozta a francia nagyvárosok demográfiai változásának adatait 1968-tól kezdve egészen napjainkig – írja a Breitbart.
A több száz oldalas dokumentum talán legérdekesebb része az a pár tucat interaktív térkép, melyeken feltüntették, hogy az egyes nagyvárosokban a 0-18 év közötti gyerekek hány százaléka származik Európán kívüli szülőktől (tehát a harmadik generációs migránsokat már nem tüntették fel rajtuk).
A konzervatív francia sajtót egészét lázban tartó térképeken az Európán kívüli szülőkkel rendelkező migránsgyerkekek aránya látható az összes gyerekhez viszonyítva, 1968-tól kezdve egészen a napjainkig. A különböző részarányokat különböző színkódokkal, kerületekre bontva tüntették fel.
Az adatok alapján kijelenthető, hogy a francia nagyvárosok mindegyikében folyamatosan és egyenletesen növekedett a bevándorló hátterű gyerekek aránya az elmúlt 50 év során: Párizsban például 6,5 százalékról 36,6 százalékra növekedett a számuk, de a francia főváros legproblematikusabb elővárosában, Saint-Denisben pedig kvázi nulláról 77 százalékosra duzzadt mára az arányuk.
Szakérték arra figyelmeztetnek, ha a migránshátterű gyerekek számának növekedésében nem állna be negatív fordulat, akkor körülbelül 20-30 év múlva a franciák már kisebbségben lesznek a saját városaikban...
A migrációs ügyekkel foglalkozó Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal jelentése szerint Franciaország 2019-ben már beérte Németországot a menedékkérők számában. Ennek oka, hogy a francia menekültügyi rendszer befogadóbb és a szabályok is enyhébbek, mint a többi uniós tagállamban.
A benyújtott kérelmek száma szinte megduplázódott két év alatt, az adatok folyamatos növekedést mutatnak, miközben a francia emberek egyre nehezebben viselik el a bevándorlás-párti liberális-szocialista kormányzati politika súlyos következményeit.
Az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) adatai szerint a migrációs válság 2015-ös kezdete óta 2019-ben először fordult elő, hogy Franciaország ugyanannyi menedékjoghoz folyamodó migránst fogadott be, mint Németország. Sőt, ha a jelenlegi tendencia folytatódik, akkor a francia adatok meg is haladják a németet.
Az EASO jelentése alapján év eleje óta összesen 91 372 menedékjogi kérelmet regisztráltak Franciaországban, ez csak 767-tel kevesebb, mint amit a német adatok mutatnak. 2016 óta, amikor Németországban 750 ezer menedékjogi kérelmet nyújtottak be (Franciaországban ekkor még 85 ezernél kevesebbet), a német és francia kérelmek számai jelentős mértékben közeledtek egymáshoz és tavaly a 184 ezer németországi kérelemmel szemben már több mint 120 ezer volt a Franciaországban benyújtottak száma. Megdöbbentő adat, hogy a Svájccal és Norvégiával is kalkuláló számítás szerint az EU 28-ból a két ország, Németország és Franciaország rögzítette az összes menedékjogi kérelem 40 százalékát.
A tömegesen érkező észak-afrikai migránsok mellett a legfontosabb csoportot az afgánok, albánok képezik.
Elemzők rámutatnak arra is, hogy a hivatalos számok mögött annak többszörösére tehető az illegálisan Franciaországba bejutó migránsok száma, akik elsősorban a szintén bevándorláspárti, a migránsok érdekeit a nemzeti érdekek fölé helyező spanyol kormányzatnak köszönhetően az ibériai félszigetről „zúdultak rá„ Franciaországra és egész Európára.