tóth gabi
A francia törvényhozás 44 különböző megoldást javasol a kormánynak arra, hogy miként kellene visszaszorítani a radikális iszlám terjedését az országban.
A francia szenátus radikális iszlám terjedésével foglalkozó vizsgálóbizottsága a napokban kiadott egy jelentést, mely szerint ha Emmanuel Macron, illetve a francia kormány nem tesz határozott lépéseket a radikális iszlamizmus visszaszorítása érdekében, akkor az alapjaiban fogja megváltoztatni Franciaország társadalmát – írja a a Le Figaro konzervatív napilap internetes kiadása.
A jelentés szerint a radikális iszlám mára a társadalmi élet minden területére behatolt az egyéni szabadságjogok kihasználásával, és sok esetben a saját értékrendje szerint változtatta meg a Franciaországban elfogadott normákat. Ennek hatására például olyan világi alapelvek kérdőjeleződtek meg, mint a homoszexuálisok jogai és a férfiak és nők közötti egyenlőség.
A jobbközép Republikánus Párt egyik szenátora, Jacqueline Eustache-Brinio szerint a radikális iszlám hatásai szinte az egész országban érezhetőek, Franciaország egyes részein pedig úgynevezett „iszlám ökoszisztéma” alakult ki, ami elfogadhatatlan.
Egy francia titkosszolgálati jelentés szerint 150 olyan kerület, városrész van Franciaországban, amely fölött átvette az irányítást a radikális iszlám. Mindez az elmúlt öt évben – pontosan 2015 óta vált ennyire aggasztóvá, amióta elindult a gyors és erőszakos bevándorlási hullám.
Ezeket a területeket szélsőséges szalafista imámok hatása alatt álló muszlimok tartják a kezükben. Mára már olyan régiókban is megfigyelhető a trend, amelyekre senki sem gondolt korábban. Ide sorolható az Alpok lábánál fekvő, Svájchoz közeli, hagyományosan jómódú Haute-Savoie régió, vagy Ain, Annemasse, Bourg-en-Bresse és Oyonnax.
A jelentést összeállító szenátorok összesen 44 különböző megoldási javaslatot tettek arra, hogy miként lehetne megállítani a radikális iszlám terjedését Franciaországban. Többek között azt írták, hogy az olyan radikális szervezetekkel, mint Muszlim Testvériséggel kapcsolatban álló összes imám és hitszónok francia prédikációját hatóságilag meg kellene tiltani, illetve azok az iszlám szervezetek, melyek a helyi hatóságok támogatásait szeretnék igénybe venni, írjanak alá egy hivatalos dokumentumot, melyben kijelentik, hogy „tiszteletben fogják tartani a köztársaság értékeit és törvényeit”.
Emmanuel Macron államfő még februárban jelentette be, hogy Franciaország fokozatosan meg akarja szüntetni azt a gyakorlatot, hogy muszlim államok imámokat küldhetnek Franciaországba.
Jelenleg évente háromszáz Franciaországba kihelyezett külföldi imámunk van – emlékeztetett a köztársasági elnök.
Mintegy 150 török, 120 algériai és harminc marokkói imám teljesít szolgálatot Franciaországban. Valamennyien a küldő országtól kapják a fizetésüket. A belügyminiszter bejelentése szerint a Franciaországban dolgozó külföldi imámok még kitölthetik az általában hároméves kiküldetési idejüket. Jelezték a külföldi államoknak, amelyek Marokkó, Törökország és Algéria, hogy a határidő 2024.
A franciaországi imámok pontos száma nem ismert, becslések szerint mintegy 1800-an teljesíthetnek szolgálatot a 2500 mecsetben.
Az iszlamizmus terjedésének visszaszorítására a kormánynak a tervek szerint nagyobb hatásköre lesz az iskoláztatás, a mecsetek finanszírozásának és az imámok képzésének ellenőrzésében. Fel fogja venni a küzdelmet az arra irányuló külföldi beavatkozással, hogy a muszlimok miként gyakorolják vallásukat, és hogyan szerveződjenek meg a vallási intézmények a az egyházat és az államot szétválasztó országban.
„A mi ellenségünk a szeparatizmus, de az iszlám vallás ellen programot hirdetni súlyos hiba lenne” – hívta fel a figyelmet Emmanuel Macron.
A becslések szerint Franciaországban hétmillió iszlám hitű ember él, a számuk 2050-re megduplázódhat. A Francia Muszlim Demokraták Uniója (UDFM) nevű párt bejelentette, hogy őket akarja képviselni, ezért a jövő évi önkormányzati választásokon már saját jelölteket indít.
A Francia Muszlim Demokraták Uniója már az idei európai parlamenti választáson is megmérette magát, és volt olyan fővárosoz közeli körzet, ahol a voksok több mint 16 százalékát gyűjtötték be.