Koronavírus: Elárulta a stockholmi magyar orvos, mekkora a baj odakint

Svédországban leálltak a tömeges teszteléssel, nem rendelnek el hatósági zárlatot és a gyerekek is járnak iskolába. Egy stockholmi magyar orvos mesélt arról, mi is az igazság a svédeknél, mekkora a baj az északi országban.

Szakos Attila elmondta, Svédországban a fertőzés epicentruma Stockholm és a tőle délre eső régió, a legtöbb igazolt fertőzött, kórházban ápolt és halott is itt van. Ám biztosat még az orvosok sem tudnak, mert csak annyit közölnek velük, a kevés elvégzett vizsgálatból mennyi lett pozitív. Úgy véli, egyáltalán nem lehet komolyan venni a statisztikát.

5-600 fertőzött után feladták a tesztelést, arra hivatkozva: olyan magas már a fertőzöttek száma, hogy nem lehet megmondani, ki kitől kapta el. Azóta senki mást nem tesztelnek, csak a kórházi kezelést igénylő súlyos betegeket.

Stockholmban még a fertőzöttel kapcsolatba került egészségügyi dolgozóknál sem végeznek laboratóriumi vizsgálatot, csak akkor, ha nehezen pótolható kulcsszereplőről van szó – mondta el.

Szakos Attila a Válasz Online-nak azt is elárulta, az egészségügyiek legnagyobb félelme most az, hogy kifogyhatnak a megfelelő személyi védőfelszerelésből és ki lesznek téve a fertőzés kockázatának.

„A közvetlen környezetemből is van olyan kolléga, aki lélegeztetőgépen van” – tette hozzá.

Rosszabb a svéd helyzet, mint a magyar

Svédországban kevés az aktív (gyógyító) fekvőbetegágy, kevesebb mint egyharmada a magyar kapacitásnak. Ez vonatkozik az intenzív osztályokra, a lélegeztetőgépek számára is.

A meglévő intézmények sorban zárják be a betegellátó osztályaikat, és tervszerűen képezik át a személyzetet a Covid-19-es betegek ellátására.

Bevonnak olyanokat, akik a közvetlen betegellátásban nem vesznek részt, önkéntesként medikusokat és nővérhallgatókat készítenek fel. Önkéntes alapon reaktiválják a frissen nyugdíjba vonult egészségügyieket, amivel nem mindenki ért egyet. Mindenesetre nagyon gyorsan jelentkezett mintegy 5000 önkéntes.

Szakos elmondta: nem ültek a készleteken, nincsenek tartalékaik.

Úgy vegye, ahogy mondom. Ráadásul a régiók „békeidőben” önálló életet élnek Svédországban, és a mostani helyzetben nagyon nehéz a készletgazdálkodást országosan összehangolni.

Ketyeg az óra

Az orvos azt is elmondta, hogy nem a svéd emberek választották ezt, senkit sem kérdeztek meg őket arról, akarnak-e a világtól eltérő gyakorlatot folytatni.

„Svédországban még mindig működnek az óvodák és az általános iskolák. Csak szerdától tiltják meg például az idősotthonokban a látogatást. Közben pedig azzal érvelnek, hogy azokban az országokban sincs a karanténnak hatása, ahol elrendelték, így itt sem lenne” – tette hozzá.

Mint egy sakkjátszmában: az ötödik-hatodik lépésig előre kell gondolkodni. Most ez a stratégiai gondolkodás hiányzik. Pedig az óra ketyeg, a vírus nem vár, a döntéseket gyorsan kell meghozni.

„Mintha azt szeretnék, hogy a kecske is jóllakjon és a káposzta is megmaradjon, járvány se legyen, a gazdaság is működjön” – fogalmazott.

Arról is beszélt, hogy „hétfőn a televízióban például virológus és matematikus mutogatta a járványügyi görbéket, és nagyon elégedettek voltak az értékekkel. A pénteki adat tényleg jól nézett ki, azt lehetett hinni, hogy a svéd halálozási görbe még a németnél is jobb lesz. Azután megugrottak a számok, a hírek pedig arról szólnak, hogy három orvos és két nővér fekszik az intenzíven Stockholmban.”

A kérdésre, hogy nem hisz a svéd modellben, azt mondta, „az azt megalapozó halálozási számokban nem hiszek. Nem gondolom, hogy ezekre bármit lehet alapozni.”

Nem vesznek mintát a halottaktól

Szakos szerint nincs, nem is lehet kész infrastruktúra egy akkora kihívásra, mint a mostani.

„Svédországban egyáltalán nem vesznek mintát a halottaktól, tehát ha korábban életében nem vizsgálták meg, akkor a haláleset rejtve marad” – mondta. „Magyarországon kedvezőbb a helyzet, a halottakat leszűrik a vírusra.”

Szakos azt is elmondta, hogy

a svéd miniszterelnöknek nincs diplomája, és az egyetlen befejezett képzettsége egy egyéves hegesztő-tanfolyam. A svéd kormány Európában párját ritkítóan alacsony képzettségű, sok esetben az egyes miniszterek iskolai végzettsége nem is ad kellő tudásalapot az általuk betöltött tisztségre, és az a benyomása az embernek, mintha nem látnák át a mostani helyzetet.