tóth gabi
A svéd állam kényszerűen, a közszférában próbálja elhelyezni a munkanélküli migránsokat, de a többségük még így is állás nélkül marad.
A svéd Munkaügyi Központ adatai szerint csak minden 16. újonnan érkező migráns talált önerőből magának teljes munkaidős állást Svédországban. Ez azt jelenti, hogy a bevándorlóknak mindösszesen a 6,2 százaléka dolgozik olyan helyen, ahová nem közpénzek felhasználásával, a svéd állam közbenjárásával kerültek - írja az SVT nevű svéd hírportál.
A Svédországba érkező migránsoknak – akik nem találnak állás – részt kell venniük egy 90 napos Munkaügyi programban, ami segít nekik elhelyezkedni a munkerőpiacon. Ezt követően a migránsok nagyjából negyede, 24,5 százaléka a közszférában, vagy állami érdekeltségű non-profit vállalatoknál kap munkát (értsd: kényszerből odateszik őket), ahol aztán további képzéseken kell részt venniük, mielőtt a valódi munkavégzés megkezdődne – mindezt persze közpénzből. A többség a program után is munkanélküli marad, és segélyeken él.
A Munkaügyi Központ egyik osztályvezetője, Staffan Johansson szerint a migránsok azért helyezkednek el nehezen a munkaerőpiacon, mert svéd gazdaság recesszióval küzd, illetve a közszféra munakerő-felszívóképessége is a végét járja.
A svéd Statisztikai hivatal adatai szerint a 2015-ös migrációs válság csúcsán érkező bevándorlók, akik állandó letelepedési engedélyt kaptak, 90 százaléka munkanélküli.