tóth gabi
A Német Szabaddemokrata párt politikusa ellátogatott a görögországi Leszbosz szigetére, hogy saját szemével győződjön meg a migrációs válság okozta krízishelyzetről. A parlamenti képviselő véleménye lesújtó, szerinte robbanás közeli a helyzet.
A konzervatív Welt című német lap annak kapcsán készített interjút Konstantin Kuhle német politikussal, hogy a napokban érkezett vissza a görögországi Leszbosz szigetéről. A statisztikák azt mutatják, hogy Leszboszt sújtja legjobban a migrációs válság egész Európába. Kuhle a személyes tapasztalatait osztotta meg a Welt munkatársával.
Leszboszon a helyzet napról-napra egyre rosszabb. A saját szemünkkel láttuk, ahogy kétezer migráns a szigeten lévő tábort elhagyja, és a közeli nagyvárosba megy tüntetni. Az ottaniak azt kérdezgetik, mi lesz, ha egyszer tízezren indulnak meg. Ki fogja őket megvédeni? Kérdéses ugyanis, hogy a könnygáz és a rendőrségi helikopter egy ekkora tömeget meg tudna-e állítani. A robbanás közeli helyzet a bevándorlóknak és az ott élő őslakosoknak sem jó. Az Európai Uniónak tennie kell valamit
– állítja a szabaddemokrata politikus. Kuhle szerint éjszakánként bűnözői csoportok járkálnak az utcákon, a helyiek mindenkit arra figyelmeztetnek, hogy ilyenkor ne hagyják el házaikat. Napközben pedig a bűz, a szemét közt játszó gyermekek és a nyílt tűzön főző emberek látványa sokkolja az arra járókat. Kuhle úgy látja, hogy a kormánynak nincs elég kapacitása a szigeten kialakult helyzet rendbehozatalára.
Mindenki az újonnan érkezőkkel van elfoglalva. Csak januárban kétezernél is többen érték el a görög szigeteket. Összehasonlításképpen: A görög hatóságok 2016 márciusa óta kb. ennyi elutasított menedékkérelmű migránst küldtek összesen vissza Törökországba
– magyarázza a politikus. Németországban egyébként egyetértés van a baloldali politikusok között abban, hogy a Görögországban lévő, nagykorú kísérete nélkül élő migránsok egy részét be kell fogadnia a német kormánynak. Az ötlet kritikusai azonban arra figyelmeztetnek, hogy egy fiatalkorú ellátása legalább évi 50 ezer euróba (kb.17 millió forint) kerül az adófizetőknek.