
Trump gazdasági szankciói a totális csőd közelébe juttatták Iránt
A perzsa állam olyan szintű gazdasági recesszióba került az elmúlt időben, hogy egy esetleges háborút képtelen lenne megfinanszírozni.
Donald Trump amerikai elnök még január 10-én vezetett be súlyos gazdasági szankciókat Irán ellen, mivel a perzsa állam rakétacsapást mért két amerikaiak által is használt iraki katonai támaszpontra. A Mike Pompeo külügyminiszter által ismertetett szankciók elsősorban az iráni alumínium-, réz-, vas- és acélipar ellen irányulnak, illetve nyolc olyan magas rangú iráni tisztviselő külföldi számláit is befagyasztottak, akiknek Washington szerint közük volt a rakétatámadáshoz.

A New York Times egyik gazdaságpolitikai újságírója, Peter S. Goodman nemrég annak járt utána egy hosszú elemző cikkben, hogy a szankciók végső soron milyen hatással voltak az Iszlám Köztársaságra, ugyanis a januárban elején bevezetett gazdasági szankció-csomag nem az első eset, hogy a Trump-adminisztráció hasonló intézkedésekkel. nehéz helyzetbe hozza Iránt.
A hétfőn közzétett szakmai cikkből a napnál is világosabban kiderül, hogy Irán rég nem látott gazdasági recesszióval küzd – amit egyértelműen a Trump féle szankciók idéztek elő – és jelen körülmények között biztosan nem tudna megfinanszírozni egy kisebb háborút sem.
Elsősorban Irán nemzetközi piacoktól való totális elzárása roppantotta meg a gazdaságot, aminek hatására riasztó, 9,5 százalékos éves visszaesést prognosztizál a Nemzetközi Valutaalap felmérése. Az Oxford Economics szerint az iráni olajkivitel decemberben ténylegesen nulla volt, mivel a szankciók megakadályozták annak külföldi értékesítését. Az infláció 40 százalék körül van és folyamatosan emelkedik. Ez pedig az élelmiszerárak növekedéséhez, és végső soron társadalmi elégedetlenséghez vezet. Ezen felül a munkanélküliségi ráta is igen magas, 12,1 százalék. Az ifjúsági (15–24 éves) munkanélküliség, 28,3 százalékos.
„Egy USA elleni nyílt háborús konfrontáció nem valószínű Irán részéről, az ugyanis tovább gyengítené az iráni fizetőeszközt és növelné az inflációt, miközben fenyegetné a nemzeti ipar maradékát és belföldi bankok működőképesség is.” – írja a New York Times.






