tóth gabi
Egyre nagyobb problémát jelentenek az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok, a helyzetet pedig súlyosbítja, amit a folyókban találtak.
Tele vannak vizeink antibiotikummal, ami nagyban hozzájárul az antibiotikum-rezisztens baktériumok kialakulásához. Európában a Duna a legszennyezettebb folyó, de nálunk még mindig nem olyan drámai a helyzet, mint Bangladesben, ahol háromszázszor annyi antibiotikum van a vizekben, mint a biztonságos mennyiség.
Az antibiotikum-rezisztens baktériumok becslések szerint tízmillió emberrel végezhetnek 2050-ig. A problémát az jelenti, hogy a baktériumok annyira hozzáedződnek az antibiotikumokhoz, hogy az már nem lesz hatással rájuk - így az olyan, akár életveszélyes fertőzéseket, mint a TBC vagy a tüdőgyulladás, sem lehet sikeresen gyógyítani.
A gyógyszerek az ember által termelt szemétből kerülnek a vízbe, esetleg mezőgazdasági hulladékkal, vagy gyógyszergyárakból kifolyó szennyvízzel.
Európában a tesztelt vizek 8 százalékában volt nagyobb az antibiotikum mennyisége a biztonságos határértéknél. A Duna vize a legszennyezettebb, de még a Temzében is - ami tisztának számít - ötféle gyógyszer maradványait mutatták ki.
Afrikában és Ázsiában sokkal rosszabb a helyzet. Bangladesben egy hüvelyi fertőzésekre felírt antibiotikumból háromszázszor annyi volt a vízben, mint amennyi biztonságos, Kenyában pedig százszor annyi gyógyszer folyik a folyókban, mint amennyinek még szabad lenne - írja a The Guardianre hivatkozva a Blikk.