kulcsár edina
A kommunista vezetés 1941-ben, a német támadás hírére Szibériába evakuálta a holtestet. Ennek az akciónak a következménye lehet a penészedés.
Az egyik legnagyobb kihívást a világháború idején Lenin földi maradványainak, vagyis a bebalzsamozott testnek a kérdése jelentette – írja a Múlt-kor.
Hosszas ötletelés után döntöttek az evakuálás mellett, de volt olyan terv is, hogy az épületet töltsék fel homokkal a bombák ellen. Végül teljes titokban elszállították a Nagy Októberi Szocialista Forradalom vezérének bebalzsamozott testét. A feladatot Borisz Zbarszkij professzorra, a Mauzóleum laboratóriumának vezetőjére bízták, aki a balzsamozásban is részt vett. A célra egy különleges vonatot állítottak szolgálatba. Lenint egy kétemeletes, bezárt iskola épületében helyezték el, csak 45-ben sikerült a testet visszavinni Moszkvába.
A tudós csapatnak szerencsére sikerült eltüntetni a foltot és megakadályozni a terjedést, de azóta is aggódva figyelik, nem ütközik-e ki rajta ismét.
Lenin testét 16 °C-on és 80-90%-os páratartalmú levegőn tartják, kálium-acetáttal és glicerinnel tartósítják, időnként speciális kémiai fürdőben részesítik. 2003-ban új öltönybe öltöztették. Az oroszok 59 százaléka azonban úgy gondolja, ideje lenne eltemetni.