Az olaszok kisebbségbe fognak kerülni a saját hazájukban!

Olaszország lakosainak száma azért stabilan 60 millió fő, mert a bevándorlók egyre többet “pótolnak be” az elhunyt és a külföldre menekült olaszok hiányából.

Minden negyedik olasz közül egy 65 évesnél idősebb, a gazdasági válság óta pedig 5,4 millió olasz próbál külföldön szerencsét. Ez nem is csoda, hiszen Olaszországban a munkanélküliségi ráta 10,8%, a munkanélküli fiatalok száma pedig meghaladja a 30%-ot!

Érdekes, hogy Olaszországban már a gazdasági válság kezdetén, 2008-ban is 670 ezer illegális bevándorló élt. 2016-ban pedig ehhez jött még 180 ezer illegális bevándorló Afrikából, igaz, ezek egy része tovább- utazott Németországba és Svédországba. Ráadásul a márciusi választásokon megbukott olasz kormány is úgy döntött, hogy majd 10 000 líbiait repülőgépen szállít Rómába.

Az, hogy az olaszok kisebbségbe fognak kerülni saját országukban, a sokat emlegetett termékenységi rátán, az egy nő által szült átlagos gyermekszámon alapszik. A bevándorlók többsége ugyanis muzulmán országokból érkezett és érkezik.

A keletről érkezettek rátája valahol a 3-4 százalék között mozog (a szíriaiké 2,9-3 között, az irakiaké, afganisztániaké 4 körül vagy valamivel fölötte áll). Az afrikai bevándorlók születési rátája viszont 5 – 6 százalék között áll, attól függően, hogy éppen melyik régióból érkeznek.

Hogy végül hány külföldi gyermek fog megszületni olasz földön, az attól is függ, milyen arányban érkeznek bevándorlók keletről, illetve Afrikából. Hozzájuk képest ugyanis az olasz termékenységi ráta mindössze 1,37 százalék, tehát az már most igaz, hogy az újonnan született gyermekek egynegyede nem olasz származású.

Ha a migráció nagysága nem változik, akkor négy generáció múlva több bevándorlógyerek születik majd, mint olasz. Ráadásul, ha igazuk lesz azoknak, akik szerint az Afrikából induló bevándorlás fokozódik, vagy „csak” megduplázódik, a folyamat drámaian felgyorsul...

Pedig egy januári felmérés szerint az olaszok 52%-a már ma is úgy érzi, hogy túl sok az „idegen” az országában, annyira, hogy már nem is érzi igazán otthon magát.

(Cikkünk a Voiceofeurope alapján született.)