kulcsár edina
Megállíthatatlanul nõ a gyûlölet-bûncselekmények száma Svédországban, és a rendõrség még nehezen küzd meg a kihívással.
Az Európa Tanács legfőbb emberi jogi csoportja, a Rasszizmus és Intolerancia elleni Európai Bizottság (ECRI) most adta ki ötödik jelentését Svédországról, és bár elismerik, hogy az integráció, valamint a szegregáció elleni harc terén egyre jelentősebb eredményeket érnek el, bizonyos területeken még mindig nem túl rózsás a helyzet.
A jelentés szerint az elmúlt öt év alatt a svéd kormány hatékony programokat indított, amelyeknek az volt a célja, hogy a migránsoknak munkát és lakhatást biztosítsanak, az integráció sok esetben jól működött. Ezzel párhuzamosan azonban megnőtt a gyűlölet-bűncselekmények száma. A svédek elsősorban a migránsokkal, a muszlimokkal, a színes bőrűekkel és a romákkal szemben ellenségesek, de a migránsok körében is magas a fehérek kárára elkövetett gyűlölet-bűncselekmények száma.
A hatóságok pedig még nem tudják elég hatékonyan felszámolni az ilyen villongásokat, mivel még nincs meg a szükséges jogi háttér ehhez. A svéd törvények ugyanis nem tekintik bűncselekménynek a rasszizmus mentén szerveződő csoportosulások létrehozását vagy hirdetését, és az emberiség elleni bűncselekményekre vagy a népirtásra sincsen semmilyen büntető alternatívájuk. Ezt kifogásolta az ECRI is.
A bizottság szerint a svéd kormánynak a migránsok körében olyan oktatóprogramokat is kellene indítaniuk, amelyben a zsidók, a homo- vagy transzszexuális emberek elfogadására nevelik az Afrikából és Közel-Keletről érkezőket, ugyanis ők rendszeresen az újonnan érkezők áldozataivá válnak.